Előszó | 11 |
A viselkedés szerveződésének néhány elve | 13 |
Az endogén tényezők szerepe a táplálkozási viselkedésben | 15 |
Vitalizmus kontra mechanizmus | 16 |
A minimálisan szükséges külső inger | 17 |
Külső ingerek viselkedésszabályozó hatása | 18 |
A motoros tevékenységek oszályozása | 20 |
A reakciókészség egy adott időpontban és a korábbi ingerhatások összefüggése | 21 |
Természeti adottság vagy környezeti hatás | 22 |
Leírás és megint leírás | 23 |
Napszakos (cirkadikus ritmusok - külső vagy belső szabályozás?) | 24 |
Napszakos ritmusok | 24 |
A napszakos ritmusok alakulás hasonló ritmusú külső ingerek hiányában | 25 |
Áthelyezések kísérletek | |
Ha megállítjuk az órát | |
Az óra eltérése a 24 órás ciklustól | |
A napszakos ritmusok örökletes jellege | |
A hőmérséklet és a fény hatása a napszakos ritmusokra | 31 |
Ciklikus külső ingerek és napszakos ritmusok: a ritmusátvitel kérdése | 33 |
Átállási érzékenység | |
A napszakos tevékenység ritmusok belső struktúrája | 37 |
A napszakos tevékenységek közötti fajra jellemző különbségek | |
Évszakos ingadozások | |
A napszakos ritmusok alapját képző mechanizmusok | |
A csótányok napszakos ritmusainak fiziológiai szabályozása | 40 |
A napszakos ritmusok: a ciklikus viselkedés példái | 42 |
Szaporodás: a hormonok szerepe a viselkedésben | 44 |
A szaporodás hosszabb időtartamú ritmusai | 45 |
Évszakos párzás | |
Változó évszakú párzás külső szabályozás hatására | |
Az endogén ritmusok létezésének bizonyítéka | |
A holdváltozással kapcsolatos ritmusok | |
A nappal hossza: külső és belső tényezők kölcsönhatása | |
Szociális rendszerek és a szaporodási ciklus időzítése | 50 |
Párzó rajok | |
A párosodás helye és a párok kapcsolata | |
Késleltetett implantáció | |
Rövid tartamú szaporodási ciklusok | 52 |
Ovulációs minták | |
Az ovuláció fiziológiai alapja | |
Madarak ovulációja | |
A nászjáték szerepe madaraknál a peteérésben | |
A "kötési folt" | |
A fészekalj nagysága | |
A párosodás előtti viselkedés és a szaporodási izoláció | |
Kopuláció | |
Indukált és spontán peteérés | |
Párosodásiviselkedés-szekvenciák | 56 |
A szaporodásviselkedés-szekvenciákat lezáró mechanizmusok | |
Anyai viselkedés | 59 |
Az emlősök vemhessége | |
Az emlősök utódainak világrahozatala | |
A hormonok szerepe | 60 |
A párzási időszak szabályozásának hormonális alapja | |
A hormonális hatások eloszlása | |
A hormonok hatásmechanizmusa | |
Perifériás hormonális hatások | |
A hormonális szabályozás mértékének változásai | |
Táplálkozás, ivás és lélegzés | 64 |
A motivációelemzés homeosztatikus megközelítése | 64 |
Táplálkozásviselkedés-minták | 65 |
Endogén tényezők: az éhség problémája | 67 |
Szarvasmarhák táplálkozása | |
Madarak táplálkozási ciklusa | |
A tüskés pikó táplálkozása | |
Patkányok táplálkozása | |
Az agyi központok szerepe az emlősök táplálkozásában | 69 |
Ha a hipotalamusz megsérül | |
A táplálkozás megkezdése | |
A táplálkozási ciklus időtartama és befejezése | |
A testsúly és táplálkozás | |
Az emlősök táplálkozási mechanizmusainak általános szerkezete | |
Külső tényezők | 72 |
"Válogatós állatok" | |
Külső ingerek és a táplálkozási viselkedés | |
Emlősök specifikus éhsége | |
Külső ingerek hatása agysérült patkányoknál | |
A természetes táplálék kiválasztásának dinamikája | 76 |
Változatos étrend kiválasztása | |
Táplálkozás és a zsákmány előfordulási sűrűsége | |
A táplálkozási viselkedéssel kapcsolatos következtetések | 79 |
Ivás | 79 |
Az ivás időbeli alakulása | |
Az ivási ciklus befejezése | |
Lélegzés | 80 |
Emlősök lélegzési mechanizmusa | |
Következtetések | 82 |
Exploráció, agresszió, konfliktus, játék | 84 |
Explorációs viselkedés | 85 |
Az exploráció mértékei | |
Az exploráció és a külső ingerek közötti kapcsolat | |
Exploráció és visszahúzódás | |
Visszahúzódás és agresszó: a nem-ritmikus viselkedés példái | 89 |
Külső ingerek és "élettér" | |
Dominanciaviszonyok | |
Zsúfoltság és agresszív szerveződés | |
Endogén tényezők szerepe az agresszióban | |
Külső ingerek és az egresszió csökkenése | |
Többféle viselkedés egyidejű jelentkezése | 100 |
Helyettesítő vagy pótcselekvések (Displacement activities) | 101 |
Patkányok viselkedése konfliktushelyzetben | 103 |
Konfliktusok társas helyzetekben | 104 |
A viselkedési konfliktus jelentősége | |
Játék | 106 |
A játékos viselkedés jellemzői | |
A játékos viselkedés szerepe és filognézise | |
Lokomóció: láncreflexek vagy endogén vezérlés | 110 |
Az elvégzendő mechanikai munka | 111 |
A négylábúak helynévváltoztatása | |
Rovarok lokomóciója | |
Ízeltlábúak lokomóciós és egyéb mozgásformáinak mechanizmusai | 114 |
Az imádkozó sáskák lokomóciók és szexuális viselkedése | |
Sáskafélék zsákmányszerző tevékenysége | |
Az agy szerepe a tücsök helyváltoztatásában | |
Lombszöcskék repülési mechanizmusai | |
A folyami rák lokomóciója | |
Gerincesek helynévváltoztatásának mechanizmusai | 119 |
A vizsgálat módszerei | |
Von Holst vizsgálatai halak lokomóciójával kapcsolatban | |
Házicsirkék lokomóciója | |
A propritoceptív visszacsatolás szerepe | |
Következtetések a lokomotoros viselkedés szerveződésével kapcsolatban | 123 |
A leírás szerepe | |
A szerveződés hierarchikus szintjei | |
Exogén és endogén tényezők | |
Külső ingerek, alkalmazkodás, fajlagos érzékenység | 126 |
Az inger által való szabályozás fajtái | 126 |
Növényevő rovarok táplálkozását kiváltó ingerek | |
Az ingerszűrés alkalmazkodó jellege | 129 |
Az alkalmazkodó jelleg értelmezésének kérdése | |
A zsákmány megragadása | |
Komplex látásinger-modellek alkalmazása | 131 |
Korai modellkísérletek | |
Madárfiókák kérő viselkedése | |
A lepkék udvarlása | |
"Álruhás" állatok | |
Zebrapintyek reagálása modellekre | |
Menekülési viselkedés | |
Az "odacsődülés" reakciói | |
Az ingerszűrés specifikus jellegével kapcsolatos következtetések | 137 |
Inger-reakció láncolatok | 137 |
A tüskés pikó udvarlása | |
Kanárik fészeképítése | |
Nem specifikus válaszadás a receptorműködés hiányosságai következtében | 138 |
Pókok vadászata és udvarlása | |
Rovarszemek | |
A szitakötők agresszív és párosodó viselkedése | |
Nem-specifikus reagálás; a korábbi események által biztosított fajlagos válaszok | 142 |
Madárfiókák kérő viselkedésének további példái | |
Következtetések a külső ingerekre adott válaszokkal kapcsolatban | 143 |
Ingerszűrés: kemorecepció | 145 |
Az ingerszerzés kérdése | |
Kvalitatív ingertulajdonságok | |
Az inger erőssége és időbeli változásai | |
Az ingerek térbeli tulajdonságai | |
A receptorrendszerek általános tulajdonságai | |
Vegyi ingerek érzékelése (kemorecepció) | 149 |
Szaglás | 150 |
A szaglási ingerek minőségi tulajdonságai | |
Az inger erőssége és időbeli változása | |
Térbeli tulajdonságok | |
Izérzékelés | 152 |
Kvalitatív szempontok | |
Kék dongólegyek ízérzékelésének fiziológiája | |
A vegyi ingerek szűrésével kapcsolatos következtetések | 155 |
A kemorecepció viselkedési funkciói | 156 |
A környezet kiválasztása | |
Ragadozó - zsákmányállat kapcsolatok | |
Feromónok: fajon belüli (intraspecifikus) kémiai ingerek | 157 |
Szétszóródás és gyülekezés | |
Egyed- és csoport felismerés | |
Riasztóanyagok | |
Nemi feromónok | |
Szülő - ivadék kapcsolatok | |
Nyomósvények | |
Vegyi kommunikációs rendszerek | 166 |
A túlérzékenység mechanizmusa | 168 |
A fény és a látás fizikai tulajdonságai | 168 |
A fényérzékelő receptorok érzékenysége | |
Az érzékenység változásai | |
A fényerősség érzékelése | |
A fényingerek minőségi tulajdonságai | 171 |
A hullámhossz megkülönböztetése: színlátás | |
A polarizált fény érzékelése | |
A fényingerek időbeli tulajdonságai | 173 |
A mozgásérzékelés egyéb vonatkozásai | |
A fényingerek térbeli tulajdonságai | 176 |
A látómező | |
A fényinger irányának érzékelése: a látás élessége | |
A fényingerek téri elrendeződésének érzékelése: formalitás | 179 |
A polip formalátása | |
A mézelő méh formalátása | |
Emlősök formalátása | |
A macska formalátása | |
A távolság érzékelése | 187 |
Optikai szakadék | |
Összefoglaló következtetések a látási inger szűrésével kapcsolatban | 188 |
A látás szerepe az állatok viselkedésében | 190 |
A környezeti tárgyak helyének meghatározása | 190 |
Iránykeresés | |
A lakóhely kiválasztása | |
A táplálék kiválasztása | |
A fény szerepe a ragadozók és a zsákmányállatok viszonyában | 192 |
A látás szerepe a ragadozóknál | |
A látás szerepe élősködő madaraknál | |
Amelyre vadásznak | |
Fajon belüli optikai jelek: szociális kioldó ingerek | 197 |
A vizuális jelzések sajátosságai | |
A vizuális jelzések szerepe a gyülekezésben és a szétszóródásban | |
Egyedfelismerés | |
Vizuális riasztójelek | |
Szexuális jelzések | |
Szülő - ivadék kapcsolatok | |
A látás szerepe a kommunikációban: összefoglalás és következtetések | 208 |
Válaszkészség mechanikai hatásra: hallás | 209 |
A hanghullámok fizikai tulajdonságai és a receptorok | 209 |
Nyomás- és elmozdulásérzékelő receptorok | |
A hanghullámok tulajdonságai | |
A rovarok halló receptorai | 322 |
A receptorszervek | |
Frekvenciaérzékenység | |
A hangerősség érzékelése | |
Az időbeli változások érzékelése | |
A térbeli tulajdonságok érzékelése | |
A gerincesek hallóreceptorai | 216 |
Receptorstruktúrák | |
A frekvencia érzékelése | |
A hangerő érzékelése | |
Időbeli változások érzékelése | |
A hangok térbeli tulajdonságainak érzékelése | |
Ingerszűrés a hallásnál | 223 |
A perifériás szűrés szerepe | |
Megszokás, habituáció | |
A retikuláris formáció és a figyelem | |
Akusztikus kommunikáció | 226 |
A hallás szerepe az állatok viselkedésében | 226 |
A hallás kapcsolata más érzékleti modalitásokkal | |
A hangkészlet | 227 |
A hangok szerepe a szaporodásban | |
Mesterséges rovarénekkel folytatott kísérletek | |
A halak éneke | |
A madárének | 230 |
A madárének egyéni változatai | |
Egyéni jellemvonások a populáción belül | |
Populációk közötti különbségek | |
A madárének földrajzi módusulásai | |
Egyéni jellemvonások és faji jelleg | |
A különböző fajok énekének felismerése | |
Fajlagos megkülönböztető jegyek módosulásai | |
A hangjelek szerkezete és funkciója közötti kapcsolat | |
Majomhangok | 241 |
Differenciálódás és sztereotípia | |
Főemlősök hangjának fajlagos megkülönböztető jegyei | |
Hallás, látás és szaglás: a kommunikáció közvetítői | 243 |
Tájékozódás az állat által kibocsátott ingerek segítségével | 246 |
A denevérek echolokációja | 246 |
Az echolokáció kísérleti igazolása | |
Az echolokációs hang | |
Zsákmányszerzés echolokációval | |
Az echolokációt alkalmazó denevérek morfológiája és viselkedése | |
Visszavert hangjelek | |
Zavarszűrés | |
Az echolokáció kifejlődése | |
Zsákmány-rovarfajok reakciói denevérhangokra | |
Tengeri állatok echolokációja | |
Hullámok a víz felületén | 257 |
Elektromos tájékozódás | 257 |
A kibocsátott impulzus | |
Elektromos rendszerek kifejlődése halakban | |
A villamos kisülések szociális jelentősége | |
A megfelelő testhelyzet megőrzése | 261 |
A rákok sztatocisztái | 261 |
Más állatcsoportok sztatocisztái | |
A gerincesek labirintusa | 262 |
"Fejenállók" és "farkonállók" | |
Háti fényreakciók | |
Rákok háti fényreakciói | |
Rovarok háti fényreakciói | |
Halak háti fényreakciói | |
Gyorsulásérzékelő receptorok | 267 |
Szöggyorsulás | |
Lineáris gyorsulás | |
Rovarok gravitációérzékelő rendszerei | 268 |
A mechanizmusok sokfélesége | |
Helyzetmeghatározás rovaroknál repülés közben | |
Néhány közös nevező | 268 |
Kétkomponensű rendszerek a gravitáció érzékelésére | |
A nyíróerő a gravitáció érzékelésének szolgálatában | |
A fény szerepe | |
Téri tájékozódás | 270 |
Útkeresés vaktában és módszeresen | 270 |
Hazatérő utak útkeresése vaktában | |
Kinézisek | |
Tájékozódás a nap állása alapján | 272 |
Méhek tájékozódása a nap állása szerint | |
Seregélyek tájékozódása a nap állása szerint | |
Halak tájékozódása a nap állása szerint | |
Tanulás és tájékozódás a nap állása szerint | 281 |
A méhek tanulás útján megismerik a nap pályáját | |
A jellegzetes tereppontok és az égi kulcsingerek versengése a méhek tájékozódásában | |
A tájékozódási iránytű "beállítása" ízeltlábúaknál és bolharákoknál | |
A tájékozódás szociális vonatkozásai | 285 |
Rögzített irányú tájékozódás | 285 |
Vadrécék rögzített irányú tájékozódása | |
Meghatározott iránytű-e a plankton állatok tájékozódása? | |
Tájékozódás a hold alapján | 287 |
Egysejtűek (Protozoa) tájékozódása | 289 |
Navigáció és hazatalálás | 290 |
Hazatalálás az égbolton található jelek alapján | 290 |
Madarak hazatalálása | |
Napívhipotézis | |
A belsőóra és a galamb hazatalálása | |
Madarak tájékozódása a csillagok alapján | 293 |
Természetes éggel végzett kísérletek | |
Mesterséges éggel végzett kísérletek | |
Mindenütt megtalálható jelek mint a navigáció segédeszközei | 296 |
A föld mágneses terének észlelése | |
A tapasztalat szerepe a navigációban | 297 |
A tapasztalatok szerepe a galambok hazatalálásában | |
A hely fixációja a madaranál | |
A cél felismerése | 300 |
Áthelyezési kísérletek ketrecben levő madaraknál | |
Seregélyek szabadonbocsátása | |
Egyéb navigációs mechanizmusok | 301 |
Denevérek vándorlása és hazatalálása | |
Következtetések | 302 |
Viselkedésembriológia | 303 |
Az embriók viselkedése | 303 |
A halak embrionális viselkedése | |
Kétéltűek viselkedésének fejlődése | |
Csirkeembriók viselkedésének fejlődése | |
Az emlősembrió fejlődése | |
A szexuálhormonok és a fejlődés | 311 |
Következtetések | 312 |
A viselkedés fejlődése: szenzoros mechanizmusok | 314 |
Az "öröklött" és a "tanult" kifejezések használata | |
Leírás | |
A környezet befolyásának különböző típusai | |
A viselkedés fejlődésére gyakorolt hatások három fajtája | |
Genetikai szabályozás | 316 |
Újszerű specifikus külső ingerekre való érzékenység | 317 |
Ellenállás a környezeti szabályozással szemben | |
Korai érzékelési tapasztalatok nem-fajlagos hatásai | 321 |
Tanulási képesség | |
A korai (szenzoros) tapasztalatok specifikus hatásai | 322 |
"Tanult" viselkedés | |
Iprinting (bevésődés) | |
Kondicionálás | |
Kioltás és megszokás (habituáció) | |
Az érzékelési mechanizmusok egyedfejlődésével kapcsolatos következtetések | 333 |
A mozásminták fejlődése | 334 |
Az érzékleti és a motoros rendszerek viszonylagos stabilitása | 334 |
Genetikailag szabályozott mozgásminták | 334 |
Hasonló környezeti minták nélkül is kifejlődő motoros minták | 337 |
Környezeti változásoknak ellenálló motoros minták | 338 |
A gyakorlás hatása a részletek fejlődésére | 340 |
Motoros minták gyakoriságát és intenzitását befolyásoló nem-specifikus környezeti hatások | 341 |
Emócionalitás | |
Agresszió | |
Szexuális viselkedés | |
Szülő-utód kapcsolat | |
Táplálkozás és táplálékgyűjtés | |
Következtetések | |
Meglevő motoros akciók átrendeződése | 344 |
Meglevő motoros minták környezetnek megfelelő átrendeződése | 344 |
A tapasztalatok hatása | |
Átrendeződés más állatok megfigyelése alapján | |
Az egyéni eploráció hatása | |
Új motoros minták fejlődése | 349 |
Madarak zsineghúzó tevékenysége | |
Madarak hangutánzása | |
Új motoros minták kitalálása | |
A szenzoros és a motoros fejlődés közötti viszony | 357 |
A madárdal és a hallási visszacsatolás | |
A viselkedés fejlődésével kapcsolatos következtetések | 359 |
Térbeli és időbeli leírás | 360 |
Szelektív leírás | 360 |
A viselkedés sztereotípiája és a rögzült cselekvésminták | 361 |
A leírás szintje | |
A rögzített cselekvésminták felismerése | |
A megfigyelések kvantifikálása | 364 |
A viselkedés leírásával kapcsolatos következtetések | |
Cselekvésminták csoportokba való rendeződése | 365 |
A szekvencián belüli szerveződés | 369 |
Appetitív és konszummatív viselkedés | 372 |
Az appetitív és konszummatív viselkedés jellemzői | |
Halak konszmmatív viselkedése | |
A csérek tollászkodás | |
A viselkedés gyakorisága, erőssége és teljessége | 375 |
A szekvenciák összetételének progresszív változása | |
Leírás és kauzális elemzés | 376 |
Az idézett irodalmi művek jegyzéke | 379 |