| A cukorra, gyertyára és szamárra | 219 |
| Addig kellett volna magasba szállnom | 89 |
| Add vissza, ó forrás, folyó, szememnek | 175 |
| A halál biztos, de az óra még nem | 216 |
| Ah, mindenütt csak téged lássalak | 198 |
| Ahogy apadnak fogyó életem | 145 |
| Ahogy már a keblemben viselem rég | 187 |
| A józan ész zsörtölődik velem | 21 |
| Akarnám, Uram, mit nem akarok | 209 |
| A kelyheket pajzzsá s karddá verik | 13 |
| A kereszt, a malaszt s a kínok árán | 220 |
| Aki egykor semmiből hozta létre | 110 |
| Alázattal hajtom nyakam igába | 141 |
| A legjobb művész sem tud olyan eszmét | 72 |
| A lélek, mely kiontja | 126 |
| Amint megkaptam, uram, leveled | 37 |
| Amit csak látok, unszol és tanácsol | 100 |
| Amit szép arcodon látok, uram | 47 |
| Angyal-formában születtél te, Donna | 136 |
| A szívem egyre lángol | 157 |
| A szives barátság színe alatt | 63 |
| A tűz a követ úgy szereti, menten | 172 |
| A tűz mindent eléget | 103 |
| Az a terve a vad | 161 |
| Az égből jött, halandó lénye látta | 125 |
| Az Éjt, amint édesen szendereg | 106 |
| Az én szerencsém és a te kegyelmed | 132 |
| Az ép érzék méltán rajong a legszebb | 74 |
| Azt hittem, amikor tekintetem | 77 |
| Azt hittem volna, hogy mihelyt a lelke | 30 |
| Az új, nagy szépség, kinek soha párja | 154 |
| Áldott szellem, ki, bár halálra értem | 76 |
| Ámor, ime a szívemből, melyet | 153 |
| Ámor, nem vagy-e fenség | 194 |
| Bajom csak annál nyomasztóbb, ha képem | 104 |
| Bár az idő óránkint ostromolva | 121 |
| Bár szívem sokszor felgyujtotta már | 129 |
| Bár volt a szívem már olyan nehéz | 40 |
| Benned látom s így hívom magamat | 16 |
| Bennem a halál, s életem tebenned | 44 |
| Bölcsőtől sírig, melynek küszöbéhez | 99 |
| Csak egy kőben kívánja | 133 |
| Csak én égek tovább, ha már kioltott | 177 |
| Csak neked tetszik szívem kínja, látom | 97 |
| Egy férfi, sőt egy isten szava szól | 207 |
| Enged minden keménység | 97 |
| Édes-kegyes segélyed | 164 |
| Édes sírásból kínos nevetésbe | 90 |
| Életem immár lassankint elér | 210 |
| Évekkel rakva, bűnnel teljesen | 214 |
| Fáradt szívem nem enged semmi fénynek | 83 |
| Felerészben fáj s búsít, felerészben | 215 |
| Ha a rajzzal és a színnel elérte | 205 |
| Ha a szemek a szívekbe vezetnek | 34 |
| Ha a szent vágy, mely fölemeli másnak | 27 |
| Habár szépséges földi arcvonásod | 188 |
| Ha csak könny és kín van kedvedre, Ámor | 127 |
| Ha egy arcot víg szív széppé tehet | 173 |
| Ha egy hölgy felerészben csupa kellem | 196 |
| Ha egy még zsenge szívet ifjusága | 170 |
| Ha igaz, hogy lelkünk valaki másba | 113 |
| Ha jól fölfogott lényünk égi része | 206 |
| Ha kénből van szivem, kanóc a testem | 178 |
| Ha kiről szólok, annak arca nem | 204 |
| Ha kisebb volna, hölgyem | 168 |
| Halálom felé, vonakodva folyton | 167 |
| Halálra lett, ami lett | 208 |
| Halálra öltél már sok évig engem | 192 |
| Ha más archoz vonna, uram, helyetted | 128 |
| Ha megölhetné valaki magát | 26 |
| Ha mint szemed szépsége, volna bár | 35 |
| Ha Phöbus nem fonja és nem csavarja | 66 |
| Hasztalan vár jutalmat s bért, ahogy | 130 |
| Ha, szinte óránkint, tűnt életemnek | 120 |
| Hathatósabb és jobb oltalmazóm itt | 92 |
| Ha tiszta vágy, ha fennkölt áhitat | 28 |
| Ha tudnánk szüntelen | 115 |
| Ha ura rá kemény láncot vetett | 193 |
| Ha ügyelek, míg fiatal vagyok | 162 |
| Ha valaki olyan öröm adósa | 78 |
| Ha vágyunkat az Isten | 96 |
| Ha végül majd a lélek | 180 |
| Higgyétek meg, szemek | 112 |
| Hogy ahonnét jött, megtérjen oda | 189 |
| Hogy, asszonyom, jóságod mérhetetlen | 166 |
| Hogy az égnek a szem-nem-látta szépet | 85 |
| Hogy égi szépséged már foglyul ejtett | 131 |
| Hogy élemült koromban | 144 |
| Hogy is lehet | 91 |
| Hogy lehet, hölgyem, hogy, mit bárki láthat | 176 |
| Hogy merném elviselni | 14 |
| Hogy szépséged az idő ellenére | 134 |
| Hogy végletes hevemben | 119 |
| Honvágyban égve szállna föl e lélek | 155 |
| Hölgyem, ha rám veted | 177 |
| Hölgyem, mit kivülről látok belőled | 174 |
| Hölgyem, törődve, vénen | 163 |
| Ideje volna már | 101 |
| Itt állok, oly magányosan s szegényen | 69 |
| Izzó sóvárgásommal égre szállhat | 185 |
| Jobban szeretem magam a szokottnál | 179 |
| Jobbra lépek, meg balra bicegek | 181 |
| Jobb volna már meghalnom mihamar | 15 |
| Jól meglátja távol s közel szemem | 98 |
| Kegyesemnek öröm, de neked élet | 147 |
| Kegyes-szép kedvesem | 111 |
| Két szép szemöld alatt | 118 |
| Ki az, aki tehozzád kényszerít | 9 |
| Kihunyt szép szem, sír lett a lakása | 52 |
| Kincsem szeméből kilő s belelobban | 18 |
| Kinek szemét szokás és kényelem | 82 |
| Köszönettel megkaptam, hála néked | 49 |
| Levetve kínos, lomha terhemet | 213 |
| Magam előzve mennék | 146 |
| Magasan fénylő éked közelébe | 160 |
| Magas hegyekben, szirti meredélyen | 200 |
| Megesik, hogy a szobrász, noha másnak | 140 |
| Mert hited, hölgyem, szívem nagy reményét | 143 |
| Mert nagyon aggodalmas | 156 |
| Meséivel Isten szemléletére | 211 |
| Még ha kőből lennél is, úgy hiszem | 22 |
| Mért ily későn jött, s mért nem szaporábban | 84 |
| Mért kell, hogy ajkam heves vágyamat | 65 |
| Mig fogy az élet napról napra bennem | 124 |
| Miként ott lappang, s feltámad a kőben | 73 |
| Mikor sok sóhajom keltője, szépem | 86 |
| Mi lesz velem? Mit akarsz újra ettől | 190 |
| Mily csoda, hogy ki a tűz közelében | 88 |
| Milyen ráspoly marása | 75 |
| Mily öröm, mily fölbecsülhetetlen | 221 |
| Mily vídáman símul arany hajára | 11 |
| Minden bezárt tér és minden fedett hely | 109 |
| Mint ahogy nem teheted, hogy ne légy szép | 102 |
| Mint a macskáknak a lombard vidéken | 12 |
| Mint kovács tűzzel nyujtja a vasat | 171 |
| Mit a szem szépnek lát, a szívbe rajta | 203 |
| Mondd, Ámor, ha oly kegyes volna lelke | 151 |
| Mondd, kérlek, Ámor, amit a szemem | 20 |
| Mondom nektek, nagy istenek, a földön | 152 |
| Nagy szépség, heves tüzet szítva folyton | 158 |
| Nem a halál, félelem a haláltól | 114 |
| Nemcsak nagy kín, hölgy, nagy kegyelem | 184 |
| Nemes lény, mint tükörben, drága tested | 19 |
| Nem ér bennem se művészet, se szellem | 169 |
| Nem gyógyult be, Ámor, arany nyiladnak | 199 |
| Nem gyujtod már föl a szívemet, Ámor | 135 |
| Nem halandó dolgot láttam szememmel | 68 |
| Nem lehet érdeme szerint dicsérni | 137 |
| Nem mindig haláos vétek, ha lángra | 79 |
| Nem mindig s nem mindenki csak az érzék | 139 |
| Nem örült a levegőnek, nem élt | 142 |
| Nem szivem élteti szerelmemet | 80 |
| Nem tudok elképzelni semmiképpen | 46 |
| Nem tudom s akarom megállni, Ámor | 95 |
| Nem tudom, teremtője vágyva vágyott | 64 |
| Nem vagyok magamé már! Hogy lehet | 10 |
| Nem viszi szívem, mely a szépre vágyna | 183 |
| Nincs a te égi orcád | 117 |
| Nincs dolog oly silány, mint amilyennek | 212 |
| Ó éj, édes idő vagy, bár sötét | 67 |
| Ó jaj nekem, jaj nekem, becsapott | 32 |
| Oly magasra ragadtál | 149 |
| Oly tettrekész, oly bátor büszke hölgyem | 105 |
| Olvadt ezüst s arany | 148 |
| Önmagamtól mennél inkább menekszem | 182 |
| Pörölyöm, ha a nyers márványt kivésem | 87 |
| Sok éven és sok próbán át, halála | 138 |
| Sok szétszórt pillantásod | 150 |
| Sóvárgó vágyam gyakorta igérhet | 217 |
| Szememen át mily mézet ont szivembe | 45 |
| Szent szeme nem találhat az enyémbe | 93 |
| Szépítenek, mondják, a szenvedések | 202 |
| Szépsége emlékével egybeforrva | 159 |
| Szép szemeddel édes fényt láthatok | 108 |
| Szivemből a halálnak | 165 |
| Születésemkor kaptam példaképnek | 81 |
| Tán hogy szivem másért részvétre keljen | 31 |
| Távolból, egy nagy csillag sugarától | 116 |
| Több türelemmel több szerencse és kegy | 186 |
| Tudod, hogy tudom, uram, hogy tudod | 29 |
| Tüzet érzek egy megfagyott alakban | 107 |
| Új hölgy szépsége lázít | 197 |
| Uram, ha régi közmondás igaz, hát | 8 |
| Üdvözültek, kik örömet találtok | 123 |
| Valahányszor bálványképem dereng föl | 201 |
| Van egy féreg, önmagához kegyetlen | 48 |
| Van még a földön egy gigász, olyan nagy | 50 |
| Vásároltam, bár igen drága áron | 36 |
| Végórámhoz vezetett már sok évem | 122 |
| Vidám s boldog voltam, míg kedvre-kényre | 7 |
| Vigadtak s búsultak az égi lelkek | 218 |
| Vigy oda vissza, ahol vak hevemnek | 195 |
Folytatás Microsoft-tal