Fényképezés falun

Előszó

Részlet a könyvből:
FÉNYKÉPEZÉS FALUN, MEZŐN, PUSZTÁN.
Nincs semmi szükség arra, hogy a magyar fényképezők számára (elfedezzük a fotografálásnak ezt a különösen hálás és különösen gazdag területét, a falunak, mezőnek, pusztának fényképezését. A magyar amatőröket és fotóművészeket felesleges volna erre biztatni, hiszen ők már évtizedek óta nagy buzgalommal végzik a vadászatot ezen a területen, nem puskával, hanem fényképezőgéppel kezükben. A magyar amatőrök a hazai és külföldi fényképkiállításokon jórészt éppen falusi, általában népi tárgyú képekkel szerepelnek legtöbben, fényképészeti folyóirataink illusztrációi is javarészt ebből a tárgykörből kerülnek ki. Nem beszélve a képes hetilapok, képes mellékletek seregéről, amelyek mind különös szívesen közlik a népi zsánert.
Ha buzdítani nem is kell ilyen tárgyú fotomunkára a magyar amatőröket, annál nagyobb szükség volna egy hathatós figyelmeztetésre. Nagyon felburjánzott ugyanis, éppen ezen a területen, a rosszhiszemű hatásvadászás, a paraszti élet színpadias, hazug beállítása. Néhány vezető fotografus hamis felfogása, giccsekre beállított látása alaposan megmételyezte az egész mai fényképező nemzedéket. Nem elégednek meg azzal, hogy mást meg sem akarnak látni, mint a falusi élet édeskésen idillikus zsánerjeleneteit, hanem még tovább mennek, rendezői módszerekkel, mesterkélt beállítottságokkal avatkoznak be a valóságba és adnak a népi életnek valami hamis látszatot, a népviselet erőltetett csillogtatásával és a már szinte fotoművész-dogmává tett szemközti fényes világítással. Ez a giccselő és üresen romantikus felfogás szerencsére már kezdi lejárni magát, éppen azért, mert olyan túlzásokal dolgozik. Vissza