Forró béke-hidegháború

A diplomáciai kapcsolatok története 1945/1956

Szerző

Kende István

Szerkesztő

Fonó Györgyné

'Kende István: Forró béke-hidegháború ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1970
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	366 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér térképekkel.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Szerzői megjegyzések - előszó helyett	5
AZ ANTIFASISZTA SZÖVETSÉGESEK VISZONYA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚT KÖZVETLENÜL KÖVETŐ IDŐSZAKBAN (1945-1946)	7
A háború befejező aktusa: a japán fegyverletétel. A második világháború utáni helyzet fő jellemzői	7
Az első kísérleti atomrobbantás (1945.július 16.)	8
Első ízben szólítják fel Japánt kapitulációra (Potsdam, 1945. július 26.) a hirosimai és a nagaszaki atomtámadás	9
Szovjet hadba lépés Japán ellen (1945. augusztus 14.)	11
A világháború befejezése utáni helyzet fő jellemvonásai	14
A nemzetek közötti együttműködés elveinek kidolgozása. Az ENSZ megalakítása	16
A nemzetközi együttműködés első szervezeteinek megalakulása	16
A Dumbarton Oaks-i értekezlet (1944. aug. 21-okt.7.)	18
Az ENSZ-tagsággal kapcsolatos viták	18
A Biztonsági Tanács és a vétójog elve. A "jaltai formula"	19
További viták a vétójog körül	21
Az ENSZ eredeti tagjai	22
A San Franciscó-i Konferencia (1945.április 25-június 26.)	26
Vita a gyámsági rendszerről	27
Az ENSZ megalakulása (1945. október 24.)	30
Az ENSZ Alapokmánya. Az ENSZ céljai és szervei	31
Az ENSZ szakosított intézményei	34
Az első regionális szervezkedések az ENSZ megalakulásának időpontjában	35
A chapultepeci konferencia (1945. február 21-március 8.)	35
Az Arab Liga	36
A potsdami megállapodások. A német kérdés rendezésének alapelvei	38
A német kérdésre vonatkozó Potsdam előtti megállapodások	38
A potsdami tárgyalások (1945. július 17-augusztus 2.) körülményei	41
Megalakul a Külügyminiszterek Tanácsa	43
A német kérdés Potsdamban	44
A lengyel kérdés	48
Egyéb viták és megállapodások	50
Tárgyalások Potsdam után. Az ellentétek kibontakozása	51
A háborús bűnösök megbüntetése. A nürnbergi per	51
Ausztria megszállása	51
A Külügyminiszterek Tanácsának sikertelen londoni ülése (1945. szeptember 11-október 2.)	52
A moszkvai hármasértekezlet (1945. dec.16-28.)	53
Hivatalos amerikai törekvések a megegyezések meghiúsítására	54
Az ENSZ első Közgyűlésének londoni ülésszaka (1946. január 10-február 15.)	55
Viták a Biztonsági Tanácsban idegen csapatok jelenlétéről egyes országokban	56
A diplomáciai munka új vonásai a második világháború utáni szakaszban	59
KÉT TÁBOR KIALAKULÁSA, MEGSZERVEZŐDNEK A HIDEGHÁBORÚ FRONTJAI (1946-49.)	62
Hidegháborús hadüzenet	62
A hadüzenet előkészítése	62
Churchill fultoni beszéde (1946. március 5.): a hidegháború hadüzenete	65
A Churchill-beszéd visszhangja. Két ellentétes törekvés kialakulása	67
Az ENSZ első Közgyűlésének második (New York-i) ülésszaka (1946. október 23-december 15.). A Baruch-terv	70
A békeszerződések
A párizsi külügyminiszteri értekezlet (1946. április 25-július 12.)	72
A 21-hatalmi békeelőkészítő értekezlet (1946. július 28-október 15.)	74
A hidegháborús törekvések érvényesülése a párizsi értekezlet időszakában	76
A békeszerződések	79
A Truman-elv és a Marshall-terv meghirdetése	79
A nemzetközi helyzet fő jellemzői a hidegháború kezdetén	79
Truman kongresszusi beszéde (1947. március 12.)
A Truman-doktrína	80
Truman-elv hatása az egyes országok belpolitikai erőviszonyaira	84
Az Európa-ellenes amerikai gazdasági offenzíva előkészítése	85
A Marshall-terv bejelentése és fogadtatása	86
A párizsi 16-hatalmi tanácskozás (1947. július 12-szeptember 22.) A népi demokráciák távolmaradása	88
A Marshall-terv és a kapitalista Európa	91
Az amerikai külpolitikai célkitűzések	93
A szocialista tábor kialakulása és külpolitikája Európában
A népi demokráciák együttműködésének kezdeti szakasza	94
A szovjet külpolitika fő vonásai a hidegháború kezdetén	94
Nyugati ellenakciók a szovjet külpolitika hatálytalanítására	98
A népi demokráciák közti kapcsolatok kialakulása	99
A Tájékoztató Iroda megalakulása (1947. szeptember)	102
A nyugat-európai integrálódási folyamat kezdetei. Az imperialista katonai együttműködés szervezeti előkészítése	104
Az angol-francia dunkerque-i szerződéstől (1947. március 4.) az öthatalmi brüsszeli egyezményig (1948. március 17.)	104
Az öthatalmi egyezmény és az Egyesült Államok állásfoglalása: a Vadenberg-határozat	107
Az amerikai tőke befogadásának integrációs szervezete, az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetének (OEEC) megalakulása.	108
Az európai népi deomokráciák külpolitikájának további alakulása. A szocialista gazdasági együttműködés megszervezése.	109
A Tájékoztató Iroda működése. Jugoszláv kizárása	109
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) megalakulása (1949. január 25.)	110
Németország kettészakításának előkészítése	113
Amerikai támadások a potsdami elvek ellen. Bizónia megalakulása	113
Nyugati támadás a német egység ellen a moszkvai külügyminiszteri értekezleten (1947. március 10-április 24.)	115
A kudarcba fulladt londoni külügyminiszteri tanácskozás (1947. november 25-december 15.). Nyílt szembefordulás a német rendezés alapelveivel.	116
Gazdasági törekvések a nyugati megszállási zónákban	118
A nyugati hatalmak külön tanácskozásai: törekvés a Szovjetunió elszigetelésére a német kérdésben	120
A Ruhr- és a Saar-vidék problémái	122
Németország kettészakítása, a nyugatnémet pénzreform. A szovjet ellenlépések	125
A szocialista országok külügyminiszteri értekezlete Varsóban (1948. június 24. ). Sikertelen tárgyalások a nyugati hatalmakkal	127
A "blokád" megszüntetése	130
Az Egyesült Államok latin-amerikai "hátországa": az amerikai államközi szervezet létrehozása	131
A Rio de Janeiró-i konferencia (1947.augusztus 15-szeptember 2.)	131
A bogotái értekezlet, az OAS megalakulása (1948. április 30.)	133
A GYARMATI RENDSZER BOMLÁSÁNAK ÚJ SZAKASZA. A SZOCIALISTA TÁBOR KIALAKULÁSA ÁZSIÁBAN (1945-1949)	135
A gyarmatbirodalmak általános helyzete a második világháború után	135
A gyarmati rendszer bomlása Ázsiában	138
Az indokínai gyarmatok függetlenné válása és a franciák újgyarmatosító törekvései elleni harc diplomáciai előzményei	138
Korea. A nagyhatalmak megállapodásai és ellentétei	141
Korea kettészakítása, a két koreai állam megalakulása (1948. augusztus-szeptember)	144
Indonézia függetlenné válásának diplomáciai eseményei	146
Az angol-indiai tárgyalások megkezdése. A Mountbatten-terv	151
India felosztása. A kasmíri kérdés	152
Palesztina brit mandátum megszűnése. Izrael Állam megalakulása és az izraeli-arab háború	155
A kínai polgárháború nemzetközi vonatkozásai. A kínai forradalom győzelme	159
A japánok feletti győzelem kínai vonatkozású előzményei	159
Amerikai erőfeszítések a kínai reakció győzelmének biztosítására	161
A kínai forradalom győzelme. A Kínai Népköztársaság nemzetközi kapcsolatainak kialakulása	166
A HIDEGHÁBORÚ KIBONTAKOZÁSA (1949-1952)	169
A NATO megalakulásától Németország teljes kettészakításáig	169
Az Északi-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) megalakulása (1949. április 4.)	169
Integrálás és nemzeti szuverenitás. Európa-kongresszus és az Európa Tanács megalakulása (1949. május 5.)	174
Németország kettészakítása, a két német állam megalakulása (1949. augusztus-szeptember)	178
Fordulat a katonai erőviszonyokban, megszűnt az Egyesült Államok atom-monopóliuma (1949. szeptember 25.)	182
A koreai háború	182
A háború kirobbantása (1950. június 25.)	182
Az ENSZ szerepe az agresszió kiterjesztésében	185
Nemzetközi intervenció az ENSZ lobogója alatt	186
A fegyverszünet (1953.július 27.)	191
Különbéke-szerződés Japánnal	193
A japán kérdés rendezési alapelveinek kialakulása	193
Változás az Egyesült Államok Japán-politikájában	195
A különbéke-szerződés megkötése (1951. szeptember 8.)	196
Előkészületek az NSZK teljes bekapcsolására az imperialista integrációba	197
A Schuman-terv (1950. május 9.)	197
A szocialista hatalmak prágai tanácskozása (1950. okt. 21-22.)	200
A Pleven-terv (1950. október 24.)	202
Az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) megalakulása (1951. április 18. és 1952. július 25.)	203
Az Egyesült Államok szovjetellenes törvényeket hoz (1951. október ). Szovjet tiltakozások és békejavaslatok	206
A bonni szerződés (1952. május 26.) és az Európai Védelmi Közösség terve	209
A HIDEGHÁBORÚ KIBONTAKOZÁSÁNAK MÁSODIK SZAKASZA. FOKOZOTT SZOVJET TEVÉKENYSÉG A HIDEGHÁBORÚ MEGSZÜNTETÉSÉRE (1953-1956)	212
Új szovjet diplomáciai offenzíva a hidegháború ellen. A dullesi koncepció kialakítása	212
Az új szovjet békeoffenzíva kezdete. Kísérletek magas szintű találkozások szervezésére. Az amerikai hidrogénbomba-monopólium megszűnése	212
A dullesi koncepció: "feltartóztatás" helyett "tömeges megtorlás"	216
A berlini külügyminiszteri konferencia (1954. január 25-február 18.)	219
Folytatódik a szovjet diplomáciai offenzíva	222
Törekvés az ázsiai háborús helyzet megszüntetésére- A genfi konferencia (1954.április 26-július 21.)	225
A konferencia első szakasza: a koreai kérdés tárgyalása	225
Előkészületek imperialista "közös akcióra" Indokínában	226
A genfi második szakasz: az indokínai béke helyreállítása	230
Az NSZK bevonása a nyugat-európai katonai integrációba	236
Újabb diplomáciai manőverek az Európai Védelmi Közösség elfogadtatására. A terv bukása	238
A párizsi szerződések (1954. október 23.), az NSZK a NATO tagjává válik. A Nyugat-Európai Unió	238
Az Egyesült Államok hidegháborús lépései Európán kívül	242
A caracasi konferencia. Intervenció Guatemala ellen	242
A Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezete (SEATO) megalakulása (1954. szeptember 8.)	245
A bagdadi paktum (1955. február 24.)	252
Az ázsiai és afrikai államok első közös fellépése a hidegháború ellen: a bandungi konferencia (1955. április 18-24.)	256
Szovjet diplomáciai békeoffenzíva és újabb nemzetközi megállapodások	260
Szovjet javaslatok az európai biztonság kérdésében. Nyolchatalmi konferencia Moszkvában (1954. november 29-december 2.)	260
A varsói konferencia (1955. május 14-14.) és a Varsói Szerződés)	264
Az osztrák államszerződés (1955. május 15.)	266
A genfi csúcstalálkozó (1955. június 18-23)	269
A Szovjetunió és az NSZK diplomáciai viszonyának rendezése	273
A genfi külügyminiszteri értekezlet (1955. október 27-november 16.)	275
Új tagok az ENSZ-ben	276
A Szovjetunió diplomáciai kezdeményezései az SZKP XX. Kongresszusa (1956. február 14-25.) után	278
A XX. Kongresszus elemzése a nemzetközi erőviszonyokról és a követendő külpolitikáról	278
Leszerelési törekvések. Az ENSZ leszerelési albizottságának londoni ülése (1956. március 19-május 5.)	281
További szovjet kezdeményezések a békés egymás mellett élés megszilárdítása	283
A reakció fokozódó támadásai és a hidegháború 1956-os csúcspontja	287
Vita az amerikai külpolitikájáról és az Eisenhower-Dulles-vonal élesedése	287
A magyarországi ellenforradalom (1956-október 23-november 3.) és az ENSZ	292
A Szuezi-csatorna államosítása (1956.július 26) és a londoni Szuez-konferenciák	296
Angol-francia-izraeli agresszió Egyiptom ellen	302
Az Eisenhower-doktrína bejelentése (1957. január 5.)	305
Utószó	309
Függelék
Az 1956 előtt megalakult főbb nemzetközi szervezetek tagországai és belépésük kelte	315
Országok államfői, kormányfői és külügyminiszterei (1945-1956)	321
Időrendi táblázat	327
Betűrendes tárgymutató	339
Bibliográfia	353