| Bevezető | 5 |
| Az iskoklavezetés szocialista értelmezése | 21 |
| Az iskolavezetés hagyományos felfogása | 23 |
| A felszabadulás utáni fejlődés | 27 |
| Az első évek bizonyatlansága | 29 |
| A vezetés politikai-pedagógiai jellegének előtérbe kerülése | 31 |
| Torzulások a vezetés felfogásában és gyakorlatában | 32 |
| A vezetői alkalmasság kérdései | 40 |
| A vezetők alkalmasságának kérdése mint általános probléma | 40 |
| A makarenkói életmű vezetési tanulságai | 47 |
| Az iskolavezetés pedagógiája | 57 |
| A fogalom értelmezése és jelentősége | 57 |
| Az iskolavezetés mint pedagógiai folyamat | 61 |
| az iskolavezetés mint személyek funkciója | 65 |
| Az iskolaigazgató mint pedagógiai központ | 67 |
| Az igazgató és helyettese mint az állami vezetés (iskolavezetés) megszemélyesítői | 96 |
| A politikai és mozgalmi szervezetek vezetői mint az iskolavezetés közvetlen támogatói | 101 |
| Az iskolai közösség a pedagógiai irányításban | 108 |
| A pedagógusközösség hozzájárulása az iskolavezetéshez | 112 |
| Az iskolai közösség szervezeteinek jelentősége az iskola irányításában | 132 |
| Néhány tapasztalat a vezetés gyakorlatából, a pedagógusközösség életéből | 151 |
| Tudatosság és tervszerűség a vezetésbn | 153 |
| Az iskolavezetés a pedagógiai közösségben és a szülők körében | 164 |
| A vezetés helyes aráynai | 164 |
| az iskolavezetés a pedagógusközösségben | 173 |
| A közvetlen pedagógiai munka lehetőségei a gyermekek körében | 188 |
| Az iksolavezetés a szülők neveléséért | 197 |
| Pedagógusközösségünkről | 208 |
| A nevelőtestület alapos megismerésének jelentősége | 208 |
| Iskolánk körülményeiről | 210 |
| Néhány adat és következtetés nevelőtestületünkről | 215 |
| Az 1963/64. tanév végén készített értékelés nevelőtestületünkről | 226 |
| A nevelőtestület felelősségtudatának, önkormányzati vonásainak fjelesztéséről | 236 |
| Választások | 236 |
| Az áthelyezések közösségi elbírálása | 239 |
| Soron kívüli előlépések, jutalmazások javaslatainak nyilvános megtárgyalása | 245 |
| Munkabeosztások kközösségi megoldása | 248 |
| A tanórák közös látogatásáról mint az egyik legjelentősebb közösségi munkaformáról | 254 |
| A pedagógusközösség a gyakorlati pedagógiai munka segítésében, fejlesztésében és ellenőrzéséen | 254 |
| A tanórai munka az iskolavezetés tevékenységében | 256 |
| Látogatási terveink néhány jellemzője | 258 |
| Az igazgatói óraelemzések komplex jellege és a látogatási szempontok | 261 |
| Az igazgató és az igazgatóhelyettes közös látogatásainak jelentősége | 263 |
| A nevelőkkel végzett közös óralátogatások megszervezései | 267 |
| A nevelők és az óraelemzés | 271 |
| A csoportos óraelemzés mint az iskolán belüli peadgógiai továbbképzés jelentős formája | 272 |
| Jegyzetek | 275 |
