| Előszó | 17 |
| Előszó a második kiadásban | 19 |
| Az értékelemzés fogalmai és megközelítési módjai | 23 |
| A bajnokedzés fogalma | 24 |
| Problémamegoldási módszer | 25 |
| Négy önálló gondolkodási mód | 27 |
| Eljárások meg nem állapított problémák meghatározására | 28 |
| Mi az érték? | 28 |
| Maximális érték | 29 |
| Átlagos értékszint | 29 |
| Az érték jelentősége | 30 |
| Miért új? - Az érték- (költség-) problémák jobb megoldása | 31 |
| Egy termék pályafutásának szakaszai | 31 |
| Értékalkotó munka | 34 |
| Az értékalkotó eszközök felhasználása | 35 |
| Az értékelemzés bővíti a piacot és a munkahelyet | 35 |
| A nehéz fizikai munka megszüntetése | 36 |
| Azonos teljesítményű honvédelem alacsonyabb költséggel | 36 |
| Értékjavítási meggondolások | 37 |
| Az időhiány hatása | 37 |
| A mérés hiánya az értékalkotó munkában | 38 |
| Emberi tényezők | 40 |
| Új eljárások, termékek és anyagok hatása | 40 |
| Az értékalkotó munka ütemezése | 41 |
| A módszernek meg kell állapítania azokat a nem is gyanított területeket, amelyek költségnövekedést okoznak | 41 |
| Igazgatási szervezet | 42 |
| Marketing koncepció - funkcionális összhang a vevővel | 42 |
| Tervezési koncepció vagy megközelítés | 42 |
| Tervezési részleg | 43 |
| Gyártási koncepció vagy megközelítés | 43 |
| Gyártási tevékenység | 43 |
| Beszerzési vagy anyagellátási munka | 43 |
| A minőség, a megbízhatóság, a jellegzetes tulajdonságok és a tetszetősség semmiféle csorbításáról nem lehet szó | 45 |
| A módszernek meg kell állapítania és le kell győznie a nem is gyanított akadályokat | 46 |
| Az értékelemzési eljárások leegyszerűsített megközelítési módja | 47 |
| A tervszerű megközelítés | 51 |
| Összefoglalás | 55 |
| Minden költség funkciót szolgál | 57 |
| A vevő használati és esztétikai funkciókat kíván | 57 |
| Állapítsuk meg, tisztázzuk és nevezzük meg a funkciókat | 58 |
| A funkciók mennyiségi meghatározása | 60 |
| Foglaljuk egybe a funkciót és annak leírásait | 60 |
| Elemezzük az esztétikai funkciókat | 61 |
| Osszuk fel a funkciókat alapfunkciókra és másodlagos funkciókra | 62 |
| Összefoglalás | 63 |
| Értékeljük a funkciót | 65 |
| A funkció értékelése | 66 |
| Funciók értékelése összehasonlítás útján | 67 |
| Egymásra ható funkciók értékelése | 70 |
| A funkciók értékelése (rendelkezésre álló adatokból) | 74 |
| A funkciók értékelése összehasonlítással | 77 |
| A funkció értéke iránymutatóvá vagy mértékadóvá válik | 80 |
| Összefoglalás | 83 |
| Problémafelvetési módszer | 85 |
| Első lépés: állapítsuk meg a funkciókat | 85 |
| Második lépés: különítsük el a funkciókat | 86 |
| Harmadik lépés: csoportosítsuk a funkciókat | 88 |
| A problémafelvetés és a megoldás átfedése | 91 |
| Összefoglalás | 92 |
| Problémamegoldási módszer | 93 |
| Egy jó módszer mindent magában foglal, amit a feladat megkíván | 93 |
| Elsődleges lépés az elképzelések összehangolása | 95 |
| Az értékelmezés munkaterve | 96 |
| Információs lépés | 97 |
| Elemző lépés | 98 |
| Alkotó lépés | 100 |
| Döntési lépés | 103 |
| Fejlesztő tervezési lépés | 103 |
| A múltból származó jó útmutatások hasznosítása | 113 |
| Vezetési támpontok a munkatervben | 114 |
| Összefoglalás | 115 |
| Vezetői döntést igénylő problémák felvetése és megoldása | 118 |
| Néhány vezetési probléma | 118 |
| A megoldandó probléma szabatos felvetése | 119 |
| Néhány vezetési probléma az eljárásokban való jártasság elmélyítésére | 123 |
| Összefoglalás | 124 |
| Szolgáltatási problémák felvetése és megoldása | 126 |
| Néhány jellegzetes szolgáltatási probléma | 126 |
| Minta az értékelemzés tudományos gondolkodásmódjára szolgáltatási munkánál | 127 |
| A szolgáltatásokkal kapcsolatos értékelemzési munka folyamata | 132 |
| Az értékelemzési program megindítása egy városi tanácsnál | 133 |
| A tett lépések | 134 |
| A városi tisztviselők teamjeinek sajátos megállapításai értékelemzéses tervezési munkájuk során | 135 |
| Összefoglalás | 138 |
| Eredménygyorsítók | 140 |
| Kerüljük az általánosításokat | 141 |
| Szerezzünk meg minden hozzáférhető költségadatot | 148 |
| Csak a legjobb forrásból származó információt használjuk fel | 157 |
| Bontsuk elemeire, találjunk fel hozzá valami újat, tökéletesítsük | 160 |
| Acélszeg | 163 |
| Acélcsavar | 164 |
| Acélcsapszeg | 164 |
| Használjuk fel meglevő alkotóképességünket | 176 |
| Az akadályokat tárjuk fel és győzzük le | 179 |
| Alkalmazzunk szakértőket, tanácsadókat szakismereteink bővítésére | 185 |
| Értékeljük a főbb tűréseket dollárban | 191 |
| Használjuk fel a szállító rendelkezésre álló funkcionális termékeit | 197 |
| Hasznosítsuk és fizessük meg a szállítók szakismeretét és tapasztalatait | 207 |
| Alkalmazzunk speciális gyártási eljárásokat | 213 |
| Használjuk az alkalmazható szabványokat | 221 |
| Alkalmazzuk azt a kritériumot: "Kiadnám-e ezen a módon a saját pénzemet?" | 226 |
| Összefoglalás | 233 |
| A rendszer felhasználása | 235 |
| Három alapvető lépés | 236 |
| Példa az eljárásra | 236 |
| Első alaplépés: a funkció megállapítása | 236 |
| Második alaplépés: a funkció értékelése összehasonlítás útján | 238 |
| Harmadik alaplépés: értékalternatívák kidolgoztatása | 239 |
| Az alaplépések, a munkaterv lépései és az eredménygyorsító eljárások összefüggése | 241 |
| Első alaplépés: a funkció megállapítása | 243 |
| Második alaplépés: a funkció értékelése összehasonlítás útján | 245 |
| Harmadik alaplépés: értékalternatívák kidolgoztatása | 245 |
| Példák a helyes munkamenetre | 247 |
| Fékező általánosítások | 253 |
| Összefoglalás | 256 |
| A speciális ismeretek fontossága | 258 |
| Az ismeretek köre | 259 |
| Az ismeretek jellege | 260 |
| Az ismeretek formája és összetétele | 263 |
| A speciális szaktudás jegyzékbe vétele | 267 |
| Termékekre és eljárásokra vonatkozó különleges ismeretek | 270 |
| A viszonylagos költségek ismerete | 283 |
| Összefoglalás | 284 |
| A döntéshez megkívánt környezet | 295 |
| A döntési környezet megkívánt feltételei | 296 |
| A döntéshozóknak változást kell végrehajtaniuk és személyes kockázatot kell vállalniuk | 297 |
| A döntéshozók károsodása valóban lehetséges | 298 |
| A zavar árt a döntéshozóknak | 299 |
| Nem szívesen látott szükséges döntések vagy többletköltséggel járó eredmények | 299 |
| "Helyes általános kritériumokon" alapuló döntések, amelyek adott esetben nem felelnek meg | 299 |
| "A területre vonatkozó hagyományos kritériumokon" alapuló döntések, amelyek adott esetben nem felelnek meg | 300 |
| Olyan döntések, amelyek azon alapulnak, amit a döntéshozó tévesen a feljebbvalók "elvi álláspontjának, gyakorlatának, vagy kívánságának" vél | 300 |
| Olyan döntések, amelyek rutinszerűvé válnak, mert úgy látszik, hogy összhangban vannak az e területen hozott hasonló intézkedésekkel | 301 |
| Olyan módszer hiánya, amellyel a hozzáférhető információkat biztosítani lehet bizonyos döntések meghozatala előtt | 301 |
| Olyan döntések, amelyek azon alapszanak, hogy "a szokásos módon mit kívánunk tenni" | 302 |
| A környezet mindig szubjektív, de objektív döntésekre van szükség | 303 |
| A szubjektív felszín elfedi az objektív szituációt | 303 |
| A jövedelmezőség szempontjából fontos döntéseket gyakran azok hozzák, akik a mennyiségért és a teljesítőképességért felelősségre vonhatók, de a jövedelmezőségért nem | 304 |
| Ismeretlen ok és okozat összefüggés értékét károsító döntéseket tesz lehetővé | 304 |
| Az érzelmek mindig befolyásolják és gyakran megszabják a döntéseket | 305 |
| A környezet kockázatos az "új" számára | 307 |
| Olyan környezet, amely irtózik a változtatástól | 308 |
| Kényelmes elkerülni a kellemetlenséget | 309 |
| A személyi hátrány kockázatának minimalizálása | 310 |
| A meglepő valóság | 315 |
| Amit a vezető gondol - kulcskérdés | 318 |
| Vezetési tudnivalók, amelyek elősegítik az értékkel kapcsolatos versenyképes döntéseket | 320 |
| Összefoglalás | 321 |
| A vállalat más munkaterületeire gyakorolt hatás | 323 |
| Számvitel | 323 |
| Formatervezés | 329 |
| Költségcsökkentési tevékenységek | 331 |
| Költségcsökkentés és értékelemzés | 333 |
| Szerkesztés | 334 |
| Gyártás | 339 |
| Vezetés | 343 |
| Beszerzés | 346 |
| Minőségellenőrzés | 354 |
| Marketing | 357 |
| Összefoglalás | 358 |
| Az értékalkotó munka célszerű szervezése | 361 |
| Kisebb vállalatok | 364 |
| Egy személyből álló szervezet | 365 |
| Két személyből álló szervezet | 366 |
| Három személyből álló szervezet | 366 |
| Négy vagy több tanácsadó | 367 |
| Szervezés | 368 |
| A vállalati elnök szerepe | 370 |
| A kutatás és a fejlesztés összehangolása, különös tekintettel a katonai szerződésekre | 371 |
| A rendelkezésre álló ismeretekből származó haszon | 371 |
| Döntési kritériumok - teljesítőképesség és idő | 373 |
| Döntési kritériumok - teljesítőképesség, idő és költség | 373 |
| A kutatás és fejlesztés problémájának megértése | 373 |
| Megoldás kutatás és fejlesztés révén | 375 |
| Jobb kutatási és fejlesztési megoldások rövidebb idő alatt | 377 |
| Összefoglalás | 379 |
| Az értékelemzők és értéktervezők számára elengedhetetlen képzettség és gyakorlat | 380 |
| Képzettség | 380 |
| Egyéni sajátosságok, jellemvonások és tapasztalat | 381 |
| Ismeretek | 381 |
| Fantázia | 381 |
| Magas fokú kezdeményezőképesség | 382 |
| Önszervezés | 382 |
| Egyéniség | 382 |
| Együttműködési hajlam | 383 |
| Gyakorlat | 383 |
| Az érték fontosságának tudata | 384 |
| Összhang a vezetési és a döntési folyamat között | 385 |
| Kiképzés | 385 |
| A kiképzés öt fő szempontja | 385 |
| Mennyi legyen a kiképzés? | 386 |
| Hatékony 40 órás kiképző szeminárium | 387 |
| Összefoglalás | 389 |
| Az értékelemző, az értéktervező és az értékelemzési tanácsadó tevékenységi területe | 390 |
| A vezetés tájékoztatása | 390 |
| Összehangolás | 391 |
| Értékbecslés és termék- vagy szolgáltatásértékelés | 392 |
| Értékelemzési tanácsadás | 393 |
| Értékelemzési képzés | 394 |
| Felhasználás a vállalat különböző tevékenységi területein | 396 |
| Értékesítés | 396 |
| Szerkesztés | 397 |
| Gyártás | 398 |
| Beszerzés | 400 |
| Összefoglalás | 401 |
| Ösztönzés, felmérés és tesztek | 403 |
| Ösztönzés | 403 |
| A vállalat | 403 |
| Vezetők | 404 |
| Értékelemzési tanácsadók és az értékelemzési eljárások más felhasználói | 405 |
| Döntéshozók | 406 |
| Felmérés | 408 |
| A szervezetek felmérése | 408 |
| Az értékalkotó munka mérése | 414 |
| Tesztek | 418 |
| Az emberek minősítése | 419 |
| Az elvégzendő munka tesztkérdései | 420 |
| Összefoglalás | 423 |
| Korszerű eljárások | 424 |
| A funkcióelemzés rendszertechnikája (FAST) | 424 |
| Hogyan kell alkalmazni a FAST-ot | 425 |
| A funkciómegállapítás logikája | 426 |
| A kritikus út megállapítása | 428 |
| A segédfunkció megállapítása | 428 |
| A problématerület megállapítása | 429 |
| Költségfelosztás FAST-diagram segítségével | 430 |
| Elgondolások számszerű értékelése | 433 |
| A módszer felhasználása a tervezési költségek csökkentésére | 439 |
| Definíció a tervezési iparág számára | 439 |
| Miért olyan sok a nem funkcionális költség a tervezési iparágban? | 440 |
| Az építészek és a mérnökök | 440 |
| A vállalkozók | 441 |
| A tulajdonosok | 442 |
| Hogyan alkalmazzuk az értékelemzés módszerét? | 442 |
| Alkalmazzuk a funkcionális megközelítést | 445 |
| Nevezzünk meg és értékeljünk funkciókat - Hasonlítsuk össze a jelenlegi vagy tervezett költségekkel, és haladjunk tovább a munkatervnek megfelelően | 445 |
| Hogyan kell megállapítani a költségjavítás lehetőségeinek területeit? | 449 |
| Mikor a legeredményesebb az életciklusban az értékelemzés? | 452 |
| A szerkesztésben kezdődött - most előbbre kerül | 452 |
| Az improduktív közvetett költségek kiküszöbölése | 453 |
| Hogyan győzzük le az alapvető akadályokat | 455 |
| Ahol hatékony munkát kell végezni | 456 |
| Néhány olyan tényező, amely kutatást, inputokat és tanulmányozást kíván | 457 |
| Néhány jellegzetes változtatás | 459 |
| Jellegzetes összefoglaló lap - A munka a végleges terven alapult | 461 |
