A modern orvosi etika alapjai

Bevezetés a bioetikába

Szerző

Lektor

'Dr. Kovács József: A modern orvosi etika alapjai ' összes példány

Kiadó:	Medicina Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1997
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	629 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-242-392-5
Megjegyzés:	Tankönyvi száma: 1337.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	13
Bevezetés	17
Alapfogalmak	23
Az etika részei	23
A normatív etika részei	25
A bioetika	25
Az erkölcs és a jog kapcsolata	26
Az erkölcsi érvelés jellemzői	31
Az etikai viták során előfoduló néhány gyakoribb érvelési hiba	32
Az erkölcsi vitákat kísérő egyet nem értés néhány oka	36
Abszolutista és plurális erkölcsi rendszerek	37
A bioetika szerpe a plurális társadalomban	38
Normatív etikai elméletek I. (Deontológiai és konzekvencionalista etikai rendszerek)	41
A deontológiai etikai rendszerek általános jellemzői	41
A kettős hatás elve	44
A deontológiai etikai elméletekkel szemben megfogalmazott kritikák	51
ROSS kvázi-deontológiai elmélete	51
Konzekvencionalista (teleológiai) etikai elméletek	54
A konzekvencionalista értékelmélet	55
Az utilitarizmus	56
Összefoglaló megjegyzések	64
Normatív etikai elméletek II. (Természetjogi elméletek, a kanti etika, szerződéselméletek, erényetikák, az emberi jogok nyelve)	69
A természetjogi, a természeti törvényre hivatkozó etikai elméletek	69
A kanti etika	72
Az univerzalizáció elve	72
A kanti kategorikus imperatívusz másik megfogalmazása: az ember mint öncél	77
Az aranyszabály elve és a kanti etika	79
A társadalmi szerződés elméletei	80
A HOBBES típusú szerződéselméletek	80
A KANT típusú szerződéselméletek	81
Erényetikák, szituációs etikák, agapizmus	85
Jogokra hivatkozó érvelések	86
Az orvosetika alapelvei	95
Az autonómia tiszteletének az elve	95
A "Ne árts!" elve	97
A jótékonyság elve	99
Az igazságosság elve	102
Konfliktusok és dilemmák az orvosetika alapelvei között	103
Az egészség és a betegség fogalma	107
Naturalista egészségdefiníciók	108
Az egészség meghatározásának orvosi modellje	108
Normativista egészségdefiníciók	116
Következtetések	120
Az orvosi beavatkozásokba való "tájékozott beleegyezés" elve a modern orvosi etikában	123
Az egyszerű beleegyezés	123
A tájékozott beleegyezés	124
A tájékozott beleegyezés doktrínájának kialakulása	124
A tájékozott beleegyezés fogalma	126
A betegek felvilágosításának standardjai	127
A beteg felvilágosítása egy tervezett diagnosztikus vagy terápiás beavatkozás előtt	128
Mikor nem szükséges a betegtől tájékozott beleegyezést kérni	131
A cselekvőképesség megállapításának elvei	133
Cselekvőképtelen beteg kezelésekor követendő eljárások	134
A kezelés visszautasításának joga	136
Viták a téjékozott beleegyezéssel kapcsolatban	137
A tájékozott beleegyezés doktrína néhány pszichológiai és kommunikációs aspektusa	140
A bizonytalanság szerepe az orvosi kommunikációban	143
Néhány gyakorlati megfontolás a tájékozott beleegyezéssel kapcsolatban	145
A tájékozott beleegyezés elvének érvényesülése Magyarországon	147
Igazságosság az egészségügyben I. Az egészségügyi makroallokáció orvosetikai kérdései	153
Az igazságosság felfogása a tradicionális orvosi etikában	154
A modern egészségügy kialakulása	154
Az egészségügyi költségrobbanás	155
Az egészségügy szerepe az egyén egészségének fenntartásában	160
Az egyéni felelősség kérdése az egészség fenntartásában	163
A sorolás etikai elvei és gyakorlata a mai egészségügyi rendszerekben	166
A puha sorolás	168
A kemény sorolás	173
Érvek és ellenérvek a sorolás nyilvánosságával kapcsolatban	175
Az egészségügyi közgazdaságtan és az orvosi etika	177
Statisztikai életek megmentése vagy személyesen ismert életek megmentése	181
A költség-haszon elemzés etikai kérdései	183
Az élet anyagi értékének meghatározására szolgáló közgazdasági módszerek	185
A költség-hatékonyság elemzés etikai kérdései	187
Az egészségügyi ellátáshoz való jog problémája	195
Libertariánus ("laissez faire") felfogás	196
Szocialista (egalitariánus) felfogás	197
Liberális felfogás	198
Az egészségügyhöz való jogról folytatott viták összefoglalása	199
Szabadpiaci versus közfinanszírozású egészségügyi ellátás	200
Az egészségügy szabadpiaci rendszere	201
A közfinanszírozású egészségügyi ellátás	207
Az orvosi tevékenység finanszírozásának módja	208
Kísérletek egy igazságos egészségügyi rendszer definiálására	212
Mit biztosíthat a magánegészségügy?	214
Az oregoni kísérlet az egészségügyi prioritások nyilvános megfogalmazására	217
Igazságosság az egészségügyben II.. Az egészségügyi mikroallokáció orvosetikai kérdései (az életmentő, ritka, általánosan nem elérhető eszközök, gyógyszerek, eljárások elosztásának etikai problémái)	237
A szelekciót elutasító érvelések	239
Szelekciós szempontok	242
A kezelés orvosi haszna	242
Közvetlen életveszély	244
A kezelés sikerességének valószínűsége mint kritérium	246
A megmenthető életévek száma, mint kritérium	247
A megmentett beteg várható életminősége	249
A beteg pszichológiai stabilitása mint kritérium	251
A beteget támogató környezet megléte mint kritérium	253
A társadalmi hasznosság	255
A területi elv	257
A szükséges alkalmazási idő mint kritérium	258
Nélkülözhetetlenség más emberek életének megmentése, jóllétének biztosítása szempontjából	259
Az egyén morális felelőssége betegségéért mint kritérium	262
A fizetőképesség mint kritérium	265
A véletlenszerű kiválasztás módszere (sorsolás)	268
Az életkor mint kritérium	271
A betegek kiválasztásának szempontjai kísérleti terápia esetén	279
Összefoglalás	280
A betegek kiválasztásának módszere a ritka, életmentő eszközökkel való kezelés szempontjából	282
A betegkiválasztás eljárási feltételei	283
A művi abortus etikai krédései	289
Néhány gyakoribb érvelési hiba az abortus kapcsán	290
Az abortus és a fogamzásgátlás megítélésének története	291
A mai álláspontok	298
Közös ellenérvek a konzervatív és a liberális állásponttal szemben	299
A mai álláspontok közötti viták	301
Az élve születés mint kritérium: a nők önrendelkezési jogán alapuló érvelés	308
A mérsékelt álláspontok	316
Az egész-agyhalál koncepció	320
Az agyszületés koncepciója az abortus kapcsán	326
Indokolható abortuspolitika a corticalis agyszületés koncepció alapján	331
Néhány következtetés	331
Egy elméletileg is indokolható abortuspolitika elvi alapjai a mérsékelt álláspont egy lehetséges formája alapján	332
Egy elvileg indokolható abortuspolitika összefoglalása egy mérsékelt álláspont alapján	336
Az anya szabadságára leselkedő veszélyek a 10 hetesnél idősebb magzat morális státusának az elfogadásakor	337
Epilógus	338
A gyógyíthatatlan, rossz kórjóslatú betegek felvilágosításának etikai kérdései	345
Az orvos tájékoztatási kötelességének történelmi előzményei	345
Mennyit akarnak tudni a betegek, s általában mennyit mondanak meg az orvosok	346
Érvek a jótékony hazugság mellett	347
Érvek a kegyes hazugság ellen	348
A kegyes hazugság melletti érvek gyengeségei	354
Miért olyan elterjedt a kegyes hazugság gyakorlata a medicinában?	356
Néhány következtetés	358
A haldoklási folyamat	359
A gyógyíthatatlan beteget felvilágosításának módja	361
Néhány gyakori dilemma	364
Kapcsolat a hozzátartozókkal a beteg halála után	367
Az öngyilkosság etikai kérdései	371
Az öngyilkosság megítélésének története	371
Az öngyilkosság fogalma	377
Az öngyilkosság erkölcsi megítélésével kapcsolatos két nagy tradíció	382
Az öngyilkossággal kapcsolatos érvek és ellenérvek	383
Érvek az öngyilkosság mellett	383
Érvek az öngyilkosság ellen	384
A libertariánus felfogás	385
Mikor racionális az öngyilkosság a libertariánus nézet szerint	386
Az öngyilkosság és a jog	386
Az eutanázia	391
A probléma	391
Az eutanáziakérdés előtérbe kerülésének okai	395
Az élet szentségének a doktrínája és az életminőség elve	397
Az eutanázia definíciója	399
Az aktív és a passzív eutanázia	401
RACHELS érvelése	402
A negatív felelősség elve s ennek kritikája	404
Gyakori, de hibás érvek az aktív és a passzív eutanázia megkülönböztetése mellett	407
Direkt és indirekt eutanázia	410
Releváns érvek az aktív és a passzív eutanázia megkülönböztetése mellett	411
Érvek az aktív eutanázia mellett	414
Érvek az aktív eutanázia ellen	416
Konklúziók az aktív és a passzív eutanázia megengedhetőségéről folytatott vitában	419
A holland eutanáziagyakorlat	420
A passzív eutanázia (életmentő, illetve életfenntartó orvosi kezelésről való lemondás)	426
A magyar jog és a gyakorlat az eutanáziával kapcsolatban	442
A súlyos fejlődési rendellenességgel világra jött újszülöttek kezelésének etikai problémái	444
A probléma	444
A jogi szituáció	450
A súlyosan fogyatékos újszülöttek kezelésével kapcsolatos viták	451
Néhány konklúzió	453
A szerv- és szövettranszplantáció etikai kérdései	461
A szervátültetés jelentősége és lehetőségei	461
A veseátültetés és a krónikus haemodialysis igazságossági problémái	463
Az élőből való szervkivétel etikai kérdései	465
A halál fogalma	471
A holttestből való szervkivétel etikai kérdései	475
A transzplantációs koordinátori hálózat	484
A szervek pénzért való árusításáról folyó vita	486
Az embryonalis és a magzati szövetek felhasználásának etikai kérdései	493
Az anencephal újszülöttek szervdonorként való felhasználásának kérdése	496
Az állatkísérletek és az állatokkal való bánásmód etikai kérdései	503
Az állatokkal való bánásmód néhány fontosabb ténye	504
Az állatok erkölcsi státusáról való gondolkodás története	506
A ma uralkodó álláspont	508
A darwini természetfelfogás filozófiai jelentősége	509
PETER SINGER felfogása: az antiszpécieszizmus	513
Érvek és ellenérvek a szpécieszizmussal kapcsolatban	518
A singeri álláspont végkövetkeztetései	522
SINGER gyakorlati következtetései	523
Érvek és ellenérvek a vegetarianizmussal és az állatvédelemmel kapcsolatban	525
SINGER álláspontjának kritikája	527
Az állatok jogai: TOM REGAN érvelése	529
Következtetések	530
Az állatkísérletek etikai problémái mérsékelten állatvédő álláspont alapján	530
A kritikus antropomorfizmus	531
Az állati szenvedés fogalma	532
Az állatkísérletek erkölcsi megítélésének szempontjai	533
Az állatkísérletek tudományos értékéről folytatott viták	535
Az állatkísérletek alternatívái	538
Az állatkísérletek szabályozásának kérdései	541
Záró megjegyzések	542
Az emberkísérletek etikai kérdései	547
A randomizált kontrollcsoportos klinikai kísérletek jellemzői	547
A randomizált kontrollcsoportos klinikai kísérlettel kapcsolatos általános etikai dilemmák	549
Mikor szabad egy randomizált kontrollcsoportos klinikai kísérletet elkezdeni	551
Meddig szabad egy randomizált kontrollcsoportos klinikai kísérletet folytatni, illetve mikor kell abbahagyni	554
A randomizáció erkölcsi elfogadhatóságának a kérdése	558
A kísérleti alanyok tájékoztatásának a kérdése	559
A randomizált kontrollcsoportos klinika kísérletek típusai és etikai értékelésük	560
A betegek jogai	565
Miért van szükség a betegek jogainak a megfogalmazására	565
A betegjogi megközelítés szerepe a paternalisztikus orvos-beteg viszony átalakításában	569
Újabb tendenciák	569
Az általános betegjogok megfogalmazásának előnyei	570
Fenntartások a betegjogi megközelítéssel szemben	571
Betegjogok	573
A megfelelő szintű egészségügyi ellátáshoz való jog	573
A beteg joga emberi méltóságának tiszteletben tartásához	573
A tájékozott beleegyezés joga	574
Az orvosi feljegyzésekhez való hozzáférés joga	580
Az orvosi titoktartáshoz és a magánszférához való jog	581
Speciális betegcsoportok jogai	585
A betegjogok érvényesítése	589
Konklúziók	595
Függelék	601
A hippokratészi eskü	601
A genfi deklaráció	602
Az orvosi etika nemzetközi kódexe	603
A helsinki deklaráció	605
Emberen való orvosbiológiai kutatások nemzetközi irányelvei	610
Az állatokon végzett orvosbiológiai kutatás nemzetközi irányelvei	617
Tárgymutató	619

Témakörök

Filozófia > Témaköre szerint > Etika
Orvostudomány > Általános orvosi, egyéb > Egészségügy > Etika

Dr. Kovács József

Dr. Kovács József műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Kovács József könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem