Viselettörténet

Előszó

A könyv a legrégibb időktől a XX. század 30-as éveig tárgyalja a ruházkodás, ill. viselet történetét, külön tárgyalva a magyar úri viselet a népviseleti rész nélkül.
Az ókori viseleteknél a kulturközpontok keletkezése/: Egyiptom, Assyrin, Babilonin, stb.:/, később a művelődéstörténeti korszakok/: román, gót, renaissance stb.:/ illetőleg kifejezetten divatirányzatok a felosztás alapja.
A magyar úri viselet kialakulását annak lényegesebb változásai alapján osztjuk fel.
A népek és nemzetek viselete eredetileg nemzeti viselet is volt mely feltüntette az osztályok, nemzetségek, fajok közötti különbséget is. A divat szó a római viselettel egyidőben keletkezik. Bizánc keleti élénséget, szint hoz a divatba. A keresztes hadjáratok után a népek közötti nagy különbségek a viseletben szünni kezdenek s a XI. században bizonyos fokig egységesebb divat indul ki hol Franciaországból, hol Spanyolországból. Később az olasz befolyás érvényesül, a XIV. és XI. században pedig a flandriai és burgundi viselet az irányadó. Elkezdődnek a divat tulzásai és kinövései. A XVI. század közeépn a spanyol, azután XIV. Lajos udvarának viselete és szokásai érvényesülnek a divatban. A francai udvar, a forradalmi Párizs, Napoleon, majd a császári Párisz irányítja a divatot. Berlin és Bécs, sőt Pest-Buda is beleszól az irányításba, mgnem furcsábbnál furcsább próbálkozások után a XX. század elején kialakul a modern viselet.
A magyar úri visleet kialakulás nem mutat nagy változásokat. Ez a mai formájában, ha vannak is benne nyugati elemek, alapjában véve a középázsiai és keleteurópai turánságtól ered.
A divatot, mintt tudjuk erkölcsi, esztétikai, célszerűségi és egészségi szempontok befolyásolják, bár az emberi gyarlóság ezen szempontok egyikére-másikára sokszor rácáfol. Bármilyen irányt követ azonban e divat, soha ne tekintsük azt önmagáértvalónak, hanem mindig keressük mögötte a szebbre, jobbr atörekvő, vágyó embert. Így értjük meg minden vonatkozásában igazán a viselettörténetet. Vissza