| Pais Dezső | |
| EGy tudós születésnapjára (Keresztury Dezső) | 7 |
| Pais Dezső (Bárczi Géza) | 9 |
| Nyelv és nyelvtudomány | |
| Általános nyelvtudomány | |
| A nyelvtani szerkezet és a gondolkodás viszonyának kérdéséhez (Herman József) | 25 |
| Az ősi szófajok (Papp István) | 29 |
| A "signe linguistique" vitájához (Tamás Lajos) | 35 |
| Asszociációs hangváltozások lélektani magyarázatához (Vértes o. András) | 39 |
| Nyelvtudomány-történet | |
| A Kisded Szó-tár első "bővítése" (Gáldi László) | 45 |
| A szamojéd nyelvhasonlítás Magyarországon (Hajdú Péter) | 50 |
| A Debreceni Grammatika és Kazinczy vádjai (A. Kövesi Magda) | 57 |
| Verseghy Ferenc (Rubinyi Mózes) | 63 |
| Az erdélyi magyar oklevél-szótár műhely-kérdései (Szabó T. Attila) | 69 |
| Magyar nyelv | |
| Hangtörténet | |
| A szólam alakulása (Hegedűs Lajos) | 89 |
| Az egyéni beszédszínkép objektív vizsgálatáról (Tarnóczy Tamás) | 117 |
| Szóalaktan | |
| A leg- felsőfokjel eredete (Balázs János) | 127 |
| Hangzónyújtó névszótöveink tővégi magánhangzóinak alakulásáról (D. Bartha Katalin) | 133 |
| Főneveink kotőhangzójáról (jókay Zoltán) | 140 |
| A nőttön-nő féle Kifejezésekről (Kelemen József) | 145 |
| A mellérendelő összetételek ösztályozásának kérdéséhez (B. Lőrinczy Éva) | 151 |
| A -da, -de képzőről (Melich János) | 155 |
| Az érdek-féle igék nyelvtörténeti tanulságai (Sámson Edgár) | 160 |
| Szójelentéstan | |
| Néhány érdekesebb rokonszavunk az alvást jelentő igék köréből (Balasa László) | 167 |
| Adalékok a Müncheni Kódex jelentéstanához (H. Bottyánfy Éva) | 169 |
| Aránylag és társai (Károly Sándor) | 174 |
| Édes melléknevünk néhány "Lappangó" jelentése (Lőrincze Lajos) | 181 |
| A tulajdonnév jelentéstanához (Martinkó András) | 189 |
| Herjó, herjóka, herjókázik (Simon György) | 195 |
| mondattan | |
| A jog mint időképző a XIX. században (Bánhidi Zoltán) | 201 |
| A tárgyas igeragozás használata Zrínyi műveiben (Bárczi Géza) | 206 |
| Az igen alanya és az alanytalan igék (Elekfi lászló) | 214 |
| Az alany és az állítmány egyeztetése a Huszita Bibliában (Hámori Antónia) | 220 |
| A ltige mondatbeli szerepe (Klemm Imre) | 224 |
| Kötőszóval kezdett önálló mondatok (H. Molnár Ilona) | 230 |
| A következményes mellékmondatok mondattani osztályozása (Rácz Endre) | 234 |
| Az igekötők önálló hasnálata (J. Soltész Katalin) | 238 |
| A kihagyásos szerkezetek határozói (Temesi Mihály) | 242 |
| A határozói igenévvel egyértékű, modalis ragú melléknévi igenevek nyelvtani szabályaihoz (Tompa József) | 248 |
| Szó- és szólástörténet | |
| Pulya (Bakos Ferenc) | 259 |
| Lánchíd(P. Balázs János) | 263 |
| A magyar népnév legrégibb előfordulásai a forrásokban (Czeglédy Károly) | 268 |
| Egy párhzamos átvétel: tea és csája (Csongor Barnabás) | 276 |
| Antal a fejed (Grétsy László) | 279 |
| Gálya, bárka, sajka (Hadrovics László) | 284 |
| Egy iráni jövevényszavunk magyarázatához (Harmatta János) | 292 |
| A bibliának, változatainak, részleteinek elnevezései középkori emlékeinkben (Hexendorf Edit) | 298 |
| Óv - oltalom (P. Hidvégi Andrea) | 304 |
| A német "landsknecht" nyelv magyar irodalmi emlékeiből (Horváth Mária) | 306 |
| Szómagyarázatok (Juhász Jenő) | 310 |
| Konok (N. Kakuk Zsuzsa) | 315 |
| Tájszómagyarázatok (Kálmán Béla) | 318 |
| Bőrfa, bőrhíd - bürü (Keresztes Kálmán) | 324 |
| További pillantások "A magyar nyelv szláv jövevényszavai" némely részébe (Kniezsa István) | 329 |
| Török jövevényszavaink és a vitás etimológiák kérdése (Ligeti Lajos) | 336 |
| Ércherceg és társai (Loványi Gyula) | 346 |
| A bűz szó eredete és hangtani tanulságai (Mészöly Gedeon) | 351 |
| Ősdi és élősdi (Mikesy Sándor) | 356 |
| Nem török eredetű-e úr szavunk? (Németh Gyula) | 358 |
| CSóvál (Nyíri Antal) | 364 |
| Folyik (K. Sal Éva) | 370 |
| Fajankó (Scheiber Sándor) | 373 |
| Erge (Szabó Dénes) | 375 |
| Tángál (Szépe György) | 383 |
| A láma állatnévről (Uray Géza) | 388 |
| Genny szavunk és rokonsága (Urhegyi Emilia) | 392 |
| Matematikai szaknyelvünk nemzeti jellege (Vértes Edit) | 398 |
| Csoma (Wocha Imre) | 402 |
| Tulajdonnév-történet | |
| A tihanyi alapítólevél földrajzinév-azonosításaihoz (Györffy György) | 407 |
| Személyneveink 1600-tól 1700-ig (Karácsony Sándor Zsigmond) | 415 |
| Egy tulajdonnevünk életrajza (Kázmér Miklós) | 419 |
| Eltűnt szavak nyomai földrajzi neveinkben (Moór Elemér) | 426 |
| Kalapán, bizánci eredetű Árpád-kori személynév (Moravcsik Gyula) | 431 |
| Köncsög és Kötöny (Rákonyi László) | 435 |
| Nyelvjárások | |
| Akács István huszonhárom levele a XVI. századból (Abaffy Erzsébet) | 441 |
| A háromszéki nyelvjárásváltozatok határa (Gállffy Mózes) | 446 |
| Adalékok Zala megye nyelvjárástörténetéhez (Kubinyi László) | 453 |
| Az igealakok szerepe a Borsavölgyén (Márton Gyula) | 458 |
| Az északkeleti nyelvjárásterület a XVI. században (Papp László) | 466 |
| Az í hang állapota Kisújszállás nyelvjárásában (Szathmári István) | 472 |
| Az Őrségben keltezett XVII. századi levelek nyelve (Végh József) | 479 |
| Irodalom, irodalmi nyelv | |
| Nyelv és halhatatlanság (Bóka László) | 487 |
| Nyelvjárási alakok küzdelme az irodalmi nyelvvel a régi magyar irodalomban (Eckhardt Sándor) | 491 |
| Apró adat Arany Jánosról (Horváth János) | 494 |
| Lúdas Matyi meséje az ukrán és az orosz néphagyományban (Korompay Bertalan) | 496 |
| Kazinczy Ferenc irodalmi nyelvünk egységéért (Ruzsiczky Éva) | 502 |
| Írott nyelvünk egységesülésének egy mozzanata (Török Gábor) | 507 |
| Argó és irodalom (Zolnai Béla) | 511 |
| Stílus és stílustörténet | |
| Móricz Zsigmondés a nyelvhelyesség (Dénes Szilárd) | 519 |
| Az indulatszó stílusértéke József Attila költéseztében (R. Hutás Magdolna) | 523 |
| Krúdy Gyula és anevek (Kovalovszky Miklós) | 526 |
| Az indulatszók szerepe a "Bánk bán" stílusában (T. Lovas Rózsa | 533 |
| A frazeológiai szókapcsolatok stilisztikai szerepe (O. Nagy Gábor) | 539 |
| Csokonai Költői szókincséről (Szilágyi Ferenc) | 544 |
| A melléknév jelzői szerepének és stilisztikai értékének fejlődése a romanticizmus korában (Terestyéni Ferenc) | 549 |
| Nyelvhelyesség és helyesírás | |
| Bécs vagy Wien? (Fábián Pál) | 555 |
| A már, még szavak szórendjének kérdéséhez (Farkas VIlmos) | 561 |
| A helyesírás értékelése (Nagy J. Béla) | 565 |
| A tárgyas igenévi szerkezetek használatáról (Prohászka János) | 571 |
| A helyesírás bizonytalansága a XVII-XVIII. században (Trócsányi Zoltán) | 575 |
| Nyelvemlékek | |
| Közös nyelvi sajátságok a Debreceni és Weszprémi-kódexben (Berrár Jolán) | 581 |
| Leleplező szavak (Gyallay Domokos) | 586 |
| Szótörténeti adalékok (IMplom József) | 588 |
| A "Szabács viadala" eredeztetésének kérdéséhez (Imre Samu) | 592 |
| Az esztergomi "Ómagyar" nyelvemlék (Király Péter) | 598 |
| Rokon és idegen nyelvek | |
| Uráli nyelvek | |
| A chanti magánhangzó-illeszkedés kérdéséhez (Cs. Faludi Ágota) | 610 |
| A mértékjelölő főnévi jelző és a mértékhatározó (Fokos Dávid) | 616 |
| Egymologische Beiträge (Erkki Itkonen) | 622 |
| Kaleva, Kalevi (Lauri Kettunen) | 625 |
| A magyar-magysi fosztóképző (Sz. Kispál Magdolna) | 629 |
| Adalék a fin-permi kori földművelés terminológiájához (Lakó György) | 630 |
| A visszaható igék keletkezésének kérdéséhez (Lavotha Ödön) | 635 |
| Két chanti névutó (Radanovics Károly) | 637 |
| A régi magyar Némvagy, Mavagy védőnevek és a nap-levő-féle szerkezetek uráli előzményei (N. Sebestyén Irén) | 641 |
| Altaji nyelvek | |
| Doquz - a törökben és a perzsában (Fekete Lajos) | 647 |
| Egy uráli eredetű vándorszó a mandzsu-tunguzban és amongolban (U. Kőhalmi Katalin) | 652 |
| Indoeurópai nyelvek | |
| Az oszk, umber, és latin vokalizmus viszonylagos régiességéhez (Benigny Gyula) | 657 |
| A bakan~cekan szó a csehben (Décsy Gyula) | 664 |
| Germanisztika és magyar nyelvtudomány (Mollay Károly) | 667 |
| Függelék | |
| Pais Dezső irodalmi munkássága (Mikesy Sándor) | 677 |
| A szerkesztők utószava | 687 |
| Tartalom, szó- és tárgymutató (Juhász Jenő) | 689 |
