A Földgömb 1938. április

Előszó

Az 1988 esztendő ünnepi év az Ausztráliai Államszövetségben. Minden újságolvasó ember értesülhetett róla, hogy januárius 18-án szerte az országban, mind a hét szövetségi államban fényes ünnepségek kezdődtek annak a nevezetes eseménynek és évfordulónak méltó megülésére, hogy a Commonwealth of Australia állami életének másfélszáz esztendejét betöltötte. Januárius 18-án volt 150 esz­tendeje annak, hogy az első szállítóhajók kikötöttek a Botany öböl partján, a mai Sydney táján és az első kormányzó, Arthur Phillip vezetése mellett 750 fe- gyenc és 350 szabad telepes megvetette az első ausztráliai gyarmat, New-South- Wales alapjait. Ezek a fegyencek és szabadok voltak Ausztrália honalapítói.
Bizony, bármennyire különösnek .is tetszik ma már és maguk az ausztrá­liaiak sem mindig szívesen emlékeznek erre vissza, ez a hatalmas, egy egész föld­részt elfoglaló ország állami életének kezdeteiben rosszhírű fegyencgyarmat, büntetőtelep volt. Nagvbritannia, különösen pedig London javíthatatlan csavar­góinak és gonosztevőinek «javítóintézete». Az angolszász faj kitűnő gyarmatosító tehetségének százötven esztendő is elegendő volt, hogy a rettegett és megvetett fegyenctelepből a brit világbirodalom egyik hatalmas és gazdag tagállamát fej­lessze ki.
Ausztrália igen gyorsan járta meg fejlődésének útját, és ez a kezdeti isme­retlenség és kulturálatlanság alacsony színvonaláról igen meredeken vezetett fel egészen a gazdasági és politikai függetlenségig. Ennek az útnak néhány esemé­nyéről szeretnénk kevés, rövid szóval megemlékezni.
Angliát a véletlen ajándékozta meg Ausztráliával. Ausztrália felderítésével és megismerésével kapcsolatban ennek a bizonyos véletlennek általában igen sokszor j ütött szerep. Már felderítését is egészen csodálatos és furcsa véletlenek sorozata jellemzi. Ezt a több mint hétmillió négyzetkilométer területű konti­nenst elméleti úton előbb fedezték fel, mint a valóságban.
A feltételezett nagy déli kontinens, a «Terra Australis» gondolata, mint az északi földségek ellensúlyozója, messze visszanyúlik az ókorba. Aristoteles tanítása nyomán elrajzolt alakja már Kr. e. 400 évvel megjelenik a görög térképeken és változó, de a valóságnál sokkalta nagyobb terjedelemben makacsul tartja magát a térképeken egészen a XVII. századig.

Vissza