A magyar verstani eszmélkedés kezdetei

Szerző

Szerkesztő

'Orosz László: A magyar verstani eszmélkedés kezdetei ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1980
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	154 oldal
Sorozatcím:	Irodalomtörténeti füzetek
Kötetszám:	97
Nyelv:	Magyar
Méret:	18 cm x 12 cm
ISBN:	963-05-1828-7

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A könyv az 1760-as évektől az 1820-as évek végéig kíséri figyelemmel a verstan fejlődését. Ebben a korszakban alakult ki ugyanis a magyar költészetben máig is élő három versrendszer: a hangsúlyos (magyaros), a rímtelen (időmértékes-klasszikus) és a rímes időmértékes (nyugat-európai). Megismerteti az olvasót azokkal az igényekkel, amelyek ezt a hármas versrendszert létrehozták, és azokkal az erőfeszítésekkel, amelyek a magyar költészet - e három versrendszer egymás melletti használatán alapuló - páratlan formai gazdagságát megteremtették.

Tartalom

A magyar verselés reformja a felvilágosodás korában
Előzmények és külföldi háttér	5
Az antik mértékek meghonosítói, a magyar prozódia törvényszabói
Molnár János, Losontzi István, Kalmár György, Baróti Szabó Dávid, Révai Miklós, Rájnis József. A prozódiai harc. Rát és a Magyar Hírmondó szerepe	12
Négyes rím, páros rím, leonimus
Bessenyei György, Péczeli József, Kármán József, Pálóczi Horváth Ádám, Gvadányi József, Gyöngyössi János, Édes Gergely véleménye. Szenthe Pál verstana	32
A nyugat-európai formák bevezetése, a háromféle versrendszer tudatosodása
Ráday Gedeon nézetei, Földi János, Pálóczi Horváth Ádám, Csokonai, Verseghy Ferenc tanulmányai, Dayka Gábor szerepe	42
Hogyan látja a magyar verstan problémáit a XIX. század elején a zenész, a verstaníró és az irodalomtörténész?
Gáti István, Bukovecz István és Pápay Sámuel	81
Kazinczy szerepe a XIX. század elejének verstani csatározásaiban	86
Az időmértékes prozódia megszilárdítása
Virág. Újabb problémák: Vályi Nagy, Ungvárnémeti Tóth	108
A korábbi viták meghaladása a hagyományos formák rehabilitációja és a háromféle versnem egyenjogúságának elismerése alapján
Batsányi János, Kisfaludy Sándor nézetei, az Erdélyi Muzéum és a Tudományos Gyűjtemény verstani cikkei, Somogyi Gedeon verstana	114
Berzsenyi és Kölcsey vitája	130
A verstani eszmélkedés helyzete korszakunk végén
Papp Ignác verstana. Befejező megjegyzések	141
Névmutató	147