A művészi archaizálás és a régi magyar nyelv

Tartalom

ELŐSZÓ 5
1. Munkánk tárgya és két fő része; élményi háttere 5
2. A könyvben érvényesülő elvek és módszer ismertetése; terminológiai
kérdések 8
I. RÉSZ: NEMZETI MÜLTUNK KÖZMŰVELTSÉGBELI SZEREPE ÉS A KÖLTŐI NYELVI RÉGIESSÉGEK 13
A) Az irodalmi archaizálás társadalmi feltételeinek előzetes áttekintése 15
1. A nemzeti múlt iránti érdeklődés alakulása 15
2. Az irodalmi viszonyok fejlődése 17
3. A régi nyelv iránti érdeklődés változásai 18
A nyelvújítás 18
Az új ortológia és az újgrammatikusok hatása 19
Napjaink és a régi nyelv 19
4. Aggályok a régi nyelvből vett kifejezések miatt 20
B) A történetírás szerepe és az archaizálás 22
1. A felvilágosodás kori historikusok jelentősége 22
2. íróink és a történeti kutatás 22
C) A régi írásmódok megismerésének hatása a művészi archaizálásra 25
1. A XVIII-XIX. század fordulójának írástörténeti érdeklődése 25
2. Kazinczy archaikus írású románca 25
3. A XIX. század első felének néhány költői eljárása 31
4. A tulajdonnevek régies írásának sajátos kérdései 32
5. A szövegkiadás ortográfiai hűsége és a közműveltség a XIX. század
második felében 33
6. Az újgrammatikus iskola és a helyesírás-történet 35
7. A XX. század első felének idevágó rövid jellemzése 37
8. A felszabadulás utáni helyzet 38
D) Az ismert nyelvi és irodalmi emlékek körének kitágulása 41
1. A történeti munkákból vett archaizmusok jelentkezése 41
Történelmi személynevek 41
Népnevek 43
Helynevek 44
A Zongor név tanulságai: história és poézis összemosódása 45
Koholt történeti források nevei a művészi korfestésben 46
A névanyag szerepe a realizmus felé vezető fejlődés idején 47
A történeti források és a tárgyi-fogalmi archaizmusok 48
2. A Halotti Beszéd elemeinek felhasználása 49
Sajnovics közvetítő szerepe 49
Későbbi hullámgyűrűk 51
3. Egyéb kisebb-nagyobb szövegemlékek jelentkezése az archaizálásban 53
A Mária-siralom 54
A Königsbergi Töredék és Szalagjai stb. 54
A László-epitáfium nyelvi utóélete 55
Csáti Demeter éneke 56
Ilosvai Toldija 57
A Szilágyi és Hajmási 57
Tinódi hatása archaizálásunkra 58
Zrínyi nyelve; a régies stílus utánzásának jelentkezése 59
A kódexirodalom s a későbbi prózai művek hatása 60
4. A régi nyelvi eszközök összegyűjtésének írói módjai 61
A szövegek megszerzésének nehézségei 61
Régi nyelvi elemek gyűjtése és írói jegyzetek, szójegyzékek által való népszerűsítése 62
Kazinczy Ossziánjának szójegyzéke 62
Csokonai szótörténeti kommentárjai 63
P. Horvát Endre magyarázó szótára 63
Az írói megjegyzések esetleges hátsó céljai 64
A régi szókat megvilágító jegyzetek mai szerepe 66
A mű archaizálásának egészére vonatkozó magyarázat esetleges homályai 67
5. Jelentéktelen vagy ma meghatározhatatlan forrásokat követő archaizálások 68
A régies nyelvi elem eszmetörténeti szempontból nem is mindig
fontos 68
A Dorottya régies nyelvű tartalmi Összefoglalásainak tanulságai 69
A régies igekötő-kettőzés ködösebb szerepe 70
Véletlen külső útbaigazítások haszna; a forráskutatás korlátai 72
6. A biblia mint az archaizmusok sajátos típusának forrása 74
Nem archaikus nyelvű művek 74
A bibliás nyelv Szirmay A. pamfletfordításában 75
A bibliai régiességek kedélyes fölhasználása a reformkorban 76
A XIX. század későbbi költészetének komoly bibliás archaizálása 77
Bibliai hangok a Nyugat korszakában 78
Babits Jónása 78
A bibliás hang egyéb XX. századi változataiból 79
E) A nyelvtudomány és a néprajz jelentősége 82
1. A magyar nyelvrokonítás tükröződése archaizálásunkban 82
A finnugor származtatás nyomai 82
Nyelvünk délibábos eredeztetései és az archaizálás 84
A „turánizmus" és Zempléni Á., Kozma A. stb. archaizálása 87
Nyelvünk eredete és Kodolányi történeti regényei 88
2. A magyar nyelvtörténeti kutatás szerepe az archaizálás fejlődésében 89
Révai és kora 89
Révai hatása Kölcsey Iliász-töredékeire 90
Balla Károly ossziáni regéje 94
Kölcsey Homérosz-fordításának más eredetű régiességei 94
Kölcsey és Vályi Nagy; a magyar homéroszi stb. epikus stílus archaikus igenevei 96
Révai nyelvművelői, illetőleg költői működése és az archaizálás 98
Révai kortársainak és követőinek szerepe; Horvát István szaktudása 99
Nyelvtörténeti ismeretek a reformkor táján 101
Kölcsey újabb, prózai régiesítése 101
Az újgrammatikus nyelvvizsgálat előzményei 103
Az újgrammatikusok és nyelvünk múltjának gondosabb föltárása 104
Az archaizálás megújulása a századforduló táján 105
Nyelvtörténeti kutatások és hatásuk a két világháború közt 106
Mai társadalmunk nyelvtörténeti műveltsége 107
3. A szófejtés, szótörténet, szótárírás fejlődése és az archaizálás 108
A felvilágosodás és a reformkori átalakulás 108
A nagyúr szó tanulságos múltja 111
A zordon szó romantikus hangulatának „etimológiai" összetevője 113
Az 1849-től 1945-ig terjedő idő szókincskutatása és az archaizálás 114
Az 1946 utáni szakmunkák és hatásuk 116
4. A nyelvjárások, a szólások és a folklór szövegek, továbbá a néprajz
egyéb ágainak kutatása és a régiesítés 117
A nyelvjárások szerepe az archaizáló írók stílusában 118
A betűfonetikus népies-régies írás 122
A népi szólásmódok régies hatása 123
Népszokások nevének, hagyományos kifejezéseinek archaikus
értéke 124
A délibábos mitologizálás legfurcsább irodalmi nyomai 125
A névadás mint kor jellemző népszokás 129
A folklór szövegei, kifejezései, formai elemei a régiesítésben 130
Idegen folklór elemek archaizáló értéke 132
A ,,népi gondolkodás" nyelvi eszközeinek régies jellege 133
F) Az irodalmi kritika és a stilisztika meg a költészet régies hangnemek 135
1. Bevezető szempontok 135
2. Az archaizálás első értékelő említései 135
3. A reformkori kritikai-esztétikai állásfoglalások 136
Bitnitz stilisztikai felfogása 137
Az idevágó stílusparódia, szatirikus utánzás stb. jelentkezései 137
Szvorényi stílustanának a régiességekre vonatkozó nézetei 138
4. Az elmélet alakulása a XIX. század második felében 139
5. A XX. század első évtizedeinek állásfoglalásaiból 141
6. A két világháború közti vélemények 143
7. Mostani korszakunk eddigi főbb eredményei 147
A történeti regény nyelvi archaizálásának nehéz kérdése 147
Stilisztikai irodalmunk idevágó anyaga 149
A történeti regény műfaji átalakulásának néhány nyelvi következménye 153
G) Összefoglaló megjegyzések 156
II. RÉSZ: A MŰLT IDŐ ÁTEMELÉSE JELEN IDŐBE (KORÁBBI KIFEJEZŐESZKÖZÖK FELHASZNÁLÁSA KÉSŐBBI NYELVI SZINKRÓNIÁKBAN) 159
A) A nyelvi régiség és a stilisztikai régiesség viszonyának főbb tanulságai 161
1. További céljaink; szerkesztési és módszertani megjegyzések 161
2. A régies stílushatáshoz szükséges nyelvtörténeti távolság problémája 163
Archaikus stílushatás nélküli nyelvi régiségek 163
A történeti változások ismeretének szerepe 164
3. Az olvasók nyelvtörténeti tájékozottságát helyettesítő körülmények 164
A szerző nyújtotta segítség 164
A tartalmi és formai kísérő mozzanatok sugalmazó ereje 165
4. A nyelvtörténeti és a stilisztikai régiesség jellemzőbb eltérései 166
A műszóhasználat ingadozásaiból 166
A stilisztikai diakrónia és szinkrónia szempontja 168
Az eddigi szempontok kombinálása az írótól ábrázolt kor régibb vagy újabb voltával 168
5. Pontos korszakra utaló hiteles archaizmusok 170
Néhány példa a Jókait megelőző korokból 170
Jókai, Mikszáth és Thaly idevágó eszközei 171
Tóth Béla és Gárdonyi régiességeinek néhány tanulsága 174
A Nyugat klasszikusainak köréből: Móricz Erdélyének archaizmusai 176
Kodolányi nyelvemlékutánzása 177
Néhány felszabadulás utáni szövegünk korhű eszközei 178
A tanulságok összegezése 179
6. Újabb időkből való régiességek korábbi viszonyok festésében 179
A hun stb. világ távlatának érzékeltetése magyar nyelvi eszközökkel 180
Zavaró és nem zavaró újabb kori archaizmusok a régi magyar élet festésében; elfogadható és bántó anakronizmusok 181
7. A tárgyalt kornál régebbről ismert vagy ősibbnek vélt kifejezések korfestő értéke 187
8. Nem meghatározott történeti korszakra vonatkozó régiesítő eszközök 189
9. Az álrégiességek problémái és legtanulságosabb típusai 192
10. A régies stílushangulat fokozatai; az öreges nyelvhasználat fölfedezése 194
11. A régies stíluseszközök szakmai megítélésének ingadozásaiból 197
A szöveg régiesítése és a stílusutánzás ; a régi szövegrészletek emlékeztető felhasználásának egyéb változatai 199
1. Nyelvi archaizálás és egy-egy meghatározott régi stílus utánzása 199
Az elhatárolás nehézségei 199
2. A nyelvi régiesítés tisztább típusai 201
Az irodalmi nyelvben még úgy-ahogy élő, egyébként már divatjamúlt elemek 201
Nem archaizáló idegen művek fordításába szőtt magyar archaizmusok 204
Eredetijükben is archaizáló alkotások tolmácsolásában felhasznált régiességek 207
Magyar költői művek régiesítő stíluseszközei 208
3. Az általánosabb régiesítés és a stílusutánzás határsávja 210
4. A stílusutánzás jellegzetesebb típusai 214
A komoly irodalmi stílusutánzás 214
A stílusutánzás humoros, szatirikus stb. típusai 219
5. Utalásként vagy reminiszcenciaként átvett régi szövegrészek 223
A montázsszerű alkalmazás néhány példája 223
Másfajta tartalmi vagy személyi allúziók 223
Közismert egykori motívumok újabb alkalmazása 225
Kedélyes-irodalmias hatású montázselemek 226
6. A fő tanulságok összefoglalása 227
A nyelvi szintek szerinti stilémacsoportok a műalkotás egységében; műfajok, irányzatok stb. sajátos stílusigényei 229
1. A régies stilémáknak a nyelvi rendszer részeihez igazodó csoportosítása s
az így elkülönített eszközfajták szerepe a művek stiláris szerkezetében 229
2. Az íráskép régies összetevői és felhasználásuk a műalkotásban 233
3. A hangtani régiességek és szerepük az egyedi művekben 237
4. A szókészleti archaizmusok típusai és alkalmazási módjai 242
A tárgyi-fogalmi archaizmusok 243
Régibb korok divatszavai; történeti zsargonelemek 245
Ismétlődések a művelődéstörténeti körök szóhasználattal való jellemzésében 246
A szókészlet régiességei a mű stiláris szerkezetében 247
5. A morfológiai archaizmusok csoportjai; szerepük a stíluskompozícióban 249
A szótári szóalakok régiessége 250
Archaikus szófaji értékek 251
Szótövek, szóalkotó módok, ragozási típusok régiessége 253
6. A mondattani régiességek ismertetése; művészi alkalmazásuk néhány módja 256
Általános megjegyzések 256
A teljes mondatok, illetőleg a predikatív szintagmák régies szerkesztésének nehézségei 257
Egyes kisebb mondatszerkezeti egységek archaikus ízei 259
7. A főbb tanulságok értékelése 261
D) Ismeretlen szerzőjű művészi archaizálások; költői régiesítés és emlékhamisítás 263
1. Az 1794-i Uránia archaizáló novellájának szerzősége 263
A tudománytörténeti előzmények és értékelésük 263
A Kármán szerzősége mellett vagy ellen valló körülmények kritikai áttekintése 266
A nem régies nyelvi eszközök vallomása 269
A tudatos archaizmusok tanúságtétele 273
A tapasztalatok összegezése 273
2. Irodalmi vonatkozású hamis okiratok 275
A művészi és a csalárd célú régiesítés 275
A rovásírásos emlékek kérdése 278
A Csíki Székely Krónika 278
Szirmay állítólagos 1339-i magyar oklevele 282
Perecsenyi Nagy „hiteles" régi, illetőleg keleti stb. magyar szövegei 283
Az „I. András korabeli imádság" 289
3. Antedatált művészi archaizálások 290
„Egy régi Székely Poéta Emléke" 290
Á Thaly hamisította vagy a tőle közölt formában gyanús korai versek 290
A „Vak-Bottyánrúl való ének" eredetisége 292
Az ál-kuruc balladák iránti kegyeletes bizalom okai 294
A hamisított balladák archaizmusainak főbb típusai 295
Thaly ál-régi szövegeinek stílushatása 296
4. A művészi hamisítványok leleplezésének módszertani tanulságai 298
E) A műfordítói archaizálás néhány problémája 300
1. A forrásnyelvi archaizálás tolmácsolása a célnyelv eszközeivel 300
A fő vitakérdések előrebocsátása 300
Az egyetemesen adható tanács és megfogadásának nehézségei 300
A műfordítók régies stílusárnyalásának sokfélesége 301
2. Régi, de nem archaizáló stílusú művek átültetése 303
A fordító alkalmazta utólagos régiesítés elhárítása szakirodalmunkban 303
A fordítói gyakorlat kisebb eltérései 304
UTÓSZÓ 307
1. Az utánzó és a játékösztön szerepe 307
2. A komplex kutatások tanulságainak ellentmondásossága 308
3. Mai korunkra vonatkozó gyakorlati tanulságok 310
A RÖVIDÍTETT FORRÁSJELZÉSEK FELOLDÁSA 313
NÉVMUTATÓ 321
A TÁRGYALT MAGYAR NYELVI ESZKÖZÖK MUTATÓJA 329
KÉPMELLÉKLETEK

Témakörök