A Jászság életrajza

Előszó

Tanulmányom nem a Jászság földrajza. Ezért rá sem írtam azt, hogy földrajz, mert még ma is legtöbben topográfiát értenének rajta. Tanulmányomat valójában nem is tudom elhelyezni a különféle tudományok kategóriáiban. Földrajz is, történelem is, településtörténet is, gazdaságtörténet is. Éppen ezért csak tájrajzi, tájéletrajzi tanulmánynak mondhatom.
Munkám kétségtelenül csak kísérlet. Kísérlet abban az értelemben, hogy geográfus minden térbeli vonatkozásában feldolgozzon egy-egy természetes és történelmi tájat. Éppen ezért nemcsak módszeres szempontból, hanem az anyag gyűjtésében és kiválogatásában, kritikájában is tömérdek nehézséget kellett leküzdenem, mert hol a geográfus, hol a geológus, hol pedig, és igen gyakran, a történész szaktudására és kritikájára lett volna szükségem.
Kétségtelen, hogy ilyen sok irányban nem lehet egyformán helytállni. Mégis megtettem ezt a kísérletet, mert maga a tárgy, a táj, a Jászság rendkívül alkalmas ilyen tanulmányokra. A települési, történelmi és gazdasági anyag a 17. századtól kezdve olyan bőségesen tárult elém, hogy munkámat rendkívül megszaporította.
A munka 1931-1936 között folyt, tehát hat év fáradalmainak eredményei fekszenek benne. A kész munkát a Szent István Akadémia IV. osztályának 1938 április 8-i ülésén mutattam be. Az anyaggyűjtés költségeiben gr. Teleki Pál közbenjárására a Magyar Tudományos Akadémia, ezenkívül pedig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közönsége volt szíves támogatni. Az anyaggyűjtésben számos egyetemi hallgatóm segédkezett, akik közül névszerint kell megemlítenem Harbuth Klára, Martinecz Lenke, Hlinka László és Nagy Gyulának a jászsági levéltárakban végzett gyűjtőmunkáját, Nagy Lajosnak a klimatológiai és szociográfiai anyag gyűjtésében való segédkezését.
A munka feldolgozása közben becses tanácsokat kaptam néhai gr. Teleki Páltól, néhai Győrffy Istvántól. Munkámat a magyarságtudományi és táj rajzi kutatások e soha el nem múló érdemű úttörői emlékezetének ajánlom.
Budapest, 1942. Karácsony ünnepén.
Dr. Fodor Ferenc. Vissza

Fülszöveg

1. A szövegközti ábrák jegyzéke.
1. A Jászság felszíni metszetei 11
2. A Csörszárok-rendszer Bartalos Gyula szerint 41
3. A jász községek redempciós birtokai a kiskunsági pusztákon 101 4. A jász településekkel kapcsolatos helyneveink országos elterjedése 129
5. A Jászság települési térképe a középkorban 145
6. A Jászság népe 1699-ben 169
7. A Jászság benépesülésének térképe a XVII. század végén 171
8. A Jászságból való kitelepülések térképe 229
9. Apáti határának beosztása 1791-ben 287
10. Jászsági farazatos ólak alaprajza 330
11. Bolgár és jász sírkövek 337
12. Részlet Árokszállás utcahálózatából 344
18. Részlet Kisér 1895-i utcahálózatából és telekbeosztásából 345
14. Alsószentgyörgy településének fejlődése 353
15. Felsőszentgyörgy településének fejlődése 358
16. Fényszaru településének fejlődése 365
17. Mihálytelek településének fejlődése 372
18. Úthálózat Kisér belső területén 1786-ban 376
19. Kisér alaprajza 1793-ban 377
20. Ladány településének fejlődése 384
21. Jákóhalma alaprajza 1791-ben Bedekovich térképe szerint 389 22. Jákóhalma alaprajza 1859-ben 392
23. Dósa 1786-i alaprajza belehelyezve az 1791-i térképébe Bedekovich szerint 397
24. Dósa 1791-i alaprajza a jelenlegi alaprajzra fektetve 398
25. Dósa alaprajza 1858-ban 399
26. Árokszállás alaprajza 1786-ban 404
27. Árokszállás alaprajza 1855-ben 409
28. Apáti alapterülete 1791-ben 417
29. A törökidőkben berényi vár helyzete XVIII. századbeli térképeken 431
30. Berény alaprajza 1786-ban 448
31. Berény alaprajzi fejlődése 1735-től kezdve 453
32. Berény kerületi beosztása 462
33. Berény város morfológiai térképe 463
2. mellékletek jegyzéke.
(A hátsó fedőlaphoz csatolva.)
1. Bedekovich 1808-i vízrajzi térképe a Jászságról (Tartozik a 28. oldalhoz)
2. A Jászság rekonstruált vízrajzi térképe « « 28. «
3. A Jászság mezőgazdasági térképe a XVIII. században ... « « 281. «
4. A Jászság jelenlegi úthálózata « « 281. «
5. A Jászság jelenlegi mezőgazdasági térképe « « 311. «
6. A Jászság tanya-térképe « « 341. «
7. Jászdósa térképe és rendezési terve Bedekovich szerint 1786-ban « « 327.
3. A táblák ábráinak jegyzéke.
1. Töltevény homokpuszta Berény határában I.
2. Homok-barkán a porteleki futóhomokon Berény határában I.
3. Félig megkötött, szőlővel beültetett homokbucka Töltevény pusztán II.
4. Tó a fény szarui erdőben II.
5. A Zagyva völgye Fényszarunál III.
6. A Zagyva völgye Jánoshidánál III.
7. Az Ős-Zagyva egyik morotvája IV.
8. A Csincsa Jászberénynél, a várostól É-ra IV.
9. Az Ős-Tarna egyik morotvája Mihályteleken V.
10. Szikes sóstó Fényszarutól K-re V.
11. A József-csatorna Jákóhalma mellett VI.
12. A Tarna-morotva és a József-csatorna találkozása Jákóhalmánál VI.
13. A Gyöngyös-patak befordulása a Csörszárokba Árokszállásnál VII.
14. A Csörszárok részlete, amelyben most a Gyöngyös-patak folyik, a visznek] malomnál VII.
15. Szent Vendel szobra Portelek homokpusztáján a berényi határban VIII.
16. A török által elpusztított Ágó falu helye VIII.
17. Farazatos ól Jákóhalmán IX.
18. Farazatos ól Dósán IX.
19. Kerekes jászol Jákóhalma egyik ólaskertjében X.
20. Marha-tőzeg szárítása Jákóhalma egyik egykori ólaskertjében X. 21. Putriház Töltevény pusztán XI.
22. Földbesüllyesztett putri Fényszaru K-i végén XI.
23. Agyaggödör Alsószentgyörgy K-i peremén XII.
24. Putriház Árokszálláson XII. 25. Kerítetlen telkű öreg ház Dósán XIII.
26. Jász ház Árokszálláson faoszlopos tornáccal XIII.
27. Jász ház Szentandráson gömbölyű kőoszlopos tornáccal XIV.
28. Jász ház Felsőszentgyörgyön fejlettebb kőoszlopos tornáccal XIV. 29. Legáltalánosabb típusú jász falusi ház Kiséren XV.
30. Ház-sor Serényben XV.
31. Egészen új formájú ház Árokszálláson XVI.
32. Nádalt kéményű ház Fényszarun XVI.
33. Típusos ház-sor Fényszarun XVII.
34. Felsőszentgyörgy főtere XVII.
35. Típusos utcavonal Apáti belső, egykori lakóterületén XVIII.
36. Apáti egyik utcája a falu régi belső lakóterületén XVIII.
37. Utca az egykori kertségben Ladányban XIX.
38. Vak-utca Mihályteleken XIX.
39. Széltől mélyen kifújt utca Jákóhalmán XX.
40. Tanya Kísér határában XX.
41. Fényszaru főtere a Kisárok egykori partján épült templommal XXI.
42. Felsőszentgyörgy temploma a Zagyva ártere felett XXI.
43. Mihály telek a Zagyva felett XXII.
44. Alsószentgyörgy főtere a XVIII. században épült templommal XXII.
45. Ladány főtere XXIII.
46. Dósa hídja a Tarna felett XXIII.
47. Jákóhalma temploma egy kunhalom tetején XXIV.
48. Árokszállás nagytemploma a Csörszárok egykori töltésén XXIV. 49. Árokszállás képe egy XVIII. század végi céhlevélen XXV.
50. Apáti főtere a nagytemplommal, amelyet a XVIII. században építettek . . XXVI.
51. Szentandrás tanyaközség központja XXVI.
52. Kisér ref. temploma XXVII.
53. Kilátás a kiséri ref. templom tornyából XXVII.
54. Berény Zagyva-partja és nagytemploma 1865-ben XXVII
55. Berény főtere a nagytemplommal XXVII
56. A jászok-alapította régi gimnázium Berényben 1869-ben XXIX. 57. A Ferences-zárda Berényben egy félszázad előtti állapotában XXIX.
58. Zagyva-részlet Berényben a templom mögött XXX.
59. A Lovagrend háza Berényben XXX.
60. Berény zsúfolt településű része XXXI.
61. A Belső-malom Berényben a Zagyván XXXI.
62. Árokszállási jász férfi Valerio 1851-i metszete után XXXII.
63. Árokszállási jász nő Valerio 1851-i metszete után XXXII. Vissza