"Szép szónak nem szegik szárnyát"

Fülszöveg

A beszéddel kapcsolatos ismeretek számomra legfontosabbikát Seneca fogalmazta meg, amikor az Erkölcsi Levelekben arra figyelmeztet, hogy a lélekre legyen gondunk, ugyanis tőle jön a gondolat, tőle a szavak, tőle kapjuk a tartást, az arckifejezést stb. A mi királyunk a lélek, amely ha ép, az egyéb képességek ellátják feladatukat, engedelmeskednek, szót fogadnak, ha kissé meginog, azonnal bizonytalanná válnak. Másutt azt írja, hogy a bölcsesség legfőbb tiszte és tanújele, hogy a szavak a tettekkel összecsengjenek; az ember mindenütt egyenlő és azonos legyen önmagával. Ami pedig a beszéd szeplőtelenné tételét, a hibás beszéd javításának módját illeti, a program vezérelvének szintén Seneca intelmét ajánljuk: Hosszú az út a tanácson, rövid a példán. j
A volt tanítvány egykori sorai a szerzőről:
„Subosits István igazi pedagógus, aki tanítócsaládból származván, s maga is elvégezve a tanítóképzőt egész eddigi életében a nevelésbe vetett hite szerint munkálkodott. Fiatal tanár korában... Tovább

Fülszöveg

A beszéddel kapcsolatos ismeretek számomra legfontosabbikát Seneca fogalmazta meg, amikor az Erkölcsi Levelekben arra figyelmeztet, hogy a lélekre legyen gondunk, ugyanis tőle jön a gondolat, tőle a szavak, tőle kapjuk a tartást, az arckifejezést stb. A mi királyunk a lélek, amely ha ép, az egyéb képességek ellátják feladatukat, engedelmeskednek, szót fogadnak, ha kissé meginog, azonnal bizonytalanná válnak. Másutt azt írja, hogy a bölcsesség legfőbb tiszte és tanújele, hogy a szavak a tettekkel összecsengjenek; az ember mindenütt egyenlő és azonos legyen önmagával. Ami pedig a beszéd szeplőtelenné tételét, a hibás beszéd javításának módját illeti, a program vezérelvének szintén Seneca intelmét ajánljuk: Hosszú az út a tanácson, rövid a példán. j
A volt tanítvány egykori sorai a szerzőről:
„Subosits István igazi pedagógus, aki tanítócsaládból származván, s maga is elvégezve a tanítóképzőt egész eddigi életében a nevelésbe vetett hite szerint munkálkodott. Fiatal tanár korában több mint félszáz tárcát írt a Zalai Hírlap vasárnapi számaiban a nevelés fontosságáról.
Gyógypedagógusként a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola vörös diplomáját átvéve éveken keresztül tanított a nagykanizsai kisegítő iskolában. S ezek a - gyakorlatban szerzett - tapasztalatok alapozták meg azt a tevékenységet, amelynek eredményeképpen a kisegítő iskolák tanulói az ő tankönyveiből tanulhattak anyanyelvet, irodalmat, történelmet, s munkásságában a tudomány soha nem távolodott el a gyakorlattól.
A magyar szakos bölcsészdiploma megszerzése után került a főiskolára oktatónak, s majd harminc éve egyazon hévvel és céllal áll a katedrára, hogy az igényes, pontos és szép nyelvi megformálásra nevelje hallgatóit Ezt azzal is elősegítette, hogy jegyzeteit teljesen újraírta, s élvezetes - ritkábban citált - irodalmi idézeteken mutatja be a nyelvi tényeket
A Gyógypedagógia Tanárképző Főiskola Fonetikai és Logopédiai Tanszékének tizenőt éven át volt a vezetője, s a logopédia tudományát speciális témákkal gazdagította, összefoglalta a beszédjavítás alapelveit, újra elvégezte a beszédhibák rendszerezését Nyelvészeti és fonetikai munkásságát, tankönyveit a tudományos közvélemény is elismeréssel illette, s az MTA két munkabizottságának is tagja volt A főiskola beszédkutató laboratóriumának műhellyé fejlesztése is az ő nevéhez fűződik l\z utóbbi években több szakmatörténeti forrásfeltáró tanulmánya jelent meg. Munkásságának értékét jelzi, hogy két nívódíjat is kapott megjelent műveiért."
Dr. Ajtony Péter Vissza