Az Uránusz a horoszkópban

Fülszöveg

Az Uránusz egyike azon bolygóknak, melyeket csak teleszkóppal figyelhetünk meg. Ő a kívülálló, aki nem tartozik a rendszerhez, és mindig tud meglepetést okozni. Egyes asztrológusok szerint már jóval a felfedezése előtt (1781) érzékelhettük létét. Ha Prométheuszt (ő lopta el az égi tüzet az istenektől) pszichológiai szempontból vizsgáljuk, nyilvánvalóvá válik, hgoy az uránikus szellem már az emberiség történetének kezdetén kifejtette hatását.
Az Uránusz nem személyes planéta. Megbolygatja azokat a külső és a belső struktúrákat, amelyek megakadályozzák az individuumot abban, hogy megélje: csak egy kis része a nagy egységnek. Az Uránusz kinyilvánítja a kozmosz működését, ezáltal felülírja perspektíváninkat és végérvényesen megváltoztatja a valóságról alkotott elképzelésünket.
A könyv egyfelől részletesen ismerteti a bolygó házakban és jegyekben kifejtett hatásait, más planétákkal kapcsolatos fényszögeit, kapcsolatát a testtudattal, szerepét az élet különböző szakaszaiban.
Másrészt zseniális módon bemutatja azokat a kritikus pontokat, ahol az Uránusz a "régi hagyomány" bolygójával, a Szaturnusszal találkozik.
A Szaturnusz (mitológiai szereplőként: Kronosz) személyes bolygóként az individuumot szolgálja, és teret nyit a Napnak. Külső síkon, az elválás folyamata révén hozza létre mindazt, amit a Nap belsőleg szimbolizál: a sorsot, a céltudatosságot, a dolgok értelmének keresését, érzéket az örökkévalóhoz. A Szaturnusz és az Uránusz ugyanúgy ellenségesek, mint isteneik a mítoszban. A mitikus ellenségek azonban titkon ugyanannak az egységnek a részei, konfliktusuk bizonyos szempontból magasabb célt szolgál. Vissza