Előszó
A fizikai ismeretek elterjedése sajnos még korántsem felel meg e tudományág rendkívüli fontosságának. Különösen homályos elképzelések uralkodnak széles körben a fizikának arról a fejezetéről, amellyel annak tanulmányozása kezdődik; ez a mechanika, mely a mozgás és az erő törvényeit ismerteti. Pedig "aki nem ismeri a mozgást, az nem érti meg a természetet" (Arisztotelész).
A fizika legújabb eredményeit csak akkor ismerhetjük meg, ha már tisztában vagyunk az alapkérdésekkel. Könyvünk ezeket az alapkérdéseket nem tárgyalja tankönyvszerű rendszerességgel.
Vissza
Fülszöveg
Élet és tudomány elválaszthatatlanul szoros kapcsolata - a szovjet tudománynak ez a megkülönböztető alapelve, mint a tudományos fejlődés döntő tényezője - megkapó élességgel, meggyőző erővel tükröződik Perelman művében.
Valljuk meg, kicsit fanyalogva emlékszünk vissza az első fizikaórákra: az első leckék, a mozgás és az erő törvényei, nem igen érdekeltek bennünket, és csak akkor melegedtünk bele a fizikába, mikor az elektromosság és a mágnesség került sorra. Holott már Arisztotelesz is tudta, hogy "aki nem ismeri a mozgást, az nem értheti a természetet". Perelman könyve erre az ősrégi igazságra hívja fel a laikus érdeklődők figyelmét. Száz példával bizonyítja, hogy nemcsak a technikának, de mindennapi életünknek sincs egyetlen jelensége, melynek ne volna köze a mozgáshoz, az erőhöz. Földünkön és az egész világrendszerben minden mozog, még a látszólag mozdulatlan is, vagy - Perelman szavával élve - minden mozdulatlan, még a látszólag mozgó is. Éppen a példák megválogatásában és...
Tovább
Fülszöveg
Élet és tudomány elválaszthatatlanul szoros kapcsolata - a szovjet tudománynak ez a megkülönböztető alapelve, mint a tudományos fejlődés döntő tényezője - megkapó élességgel, meggyőző erővel tükröződik Perelman művében.
Valljuk meg, kicsit fanyalogva emlékszünk vissza az első fizikaórákra: az első leckék, a mozgás és az erő törvényei, nem igen érdekeltek bennünket, és csak akkor melegedtünk bele a fizikába, mikor az elektromosság és a mágnesség került sorra. Holott már Arisztotelesz is tudta, hogy "aki nem ismeri a mozgást, az nem értheti a természetet". Perelman könyve erre az ősrégi igazságra hívja fel a laikus érdeklődők figyelmét. Száz példával bizonyítja, hogy nemcsak a technikának, de mindennapi életünknek sincs egyetlen jelensége, melynek ne volna köze a mozgáshoz, az erőhöz. Földünkön és az egész világrendszerben minden mozog, még a látszólag mozdulatlan is, vagy - Perelman szavával élve - minden mozdulatlan, még a látszólag mozgó is. Éppen a példák megválogatásában és azoknak eleven, szemléletes magyarázatában mutatkozik meg a tudós szerző elképesztően ötletes írói művészete. A technika kérdései mellett sorrakerül a járás, a futás, az ugrás, a nyomás, a súly minden jelensége. Hajón, vonaton utazunk, repülünk a levegőben, leszállunk a föld vagy a tenger mélységeibe. A "komoly kalandok" mellett bőven akadnak mulatságosak is. Csapdát állítunk egy őserdőben az elefántnak, kieszeljük, hogyan riasszuk el a medvét a méhkas közeléből, mozdonyt szállítunk az egyiptomi piramis csúcsára, labdát ütünk, golyót gurítunk - és megkapjuk ezeknek a műveleteknek mechanikai vagy dinamikai magyarázatát, számszerű megfejtését is.
Perelman nagy tudása, kitűnő érzékkel választott példái, vonzó stilusa révén így válik a mechanika látszólag elvont tudománya élet- és természetismeretünk nélkülözhetetlen tényezőjévé, így válik eleven valósággá a szovjet tudománynak az a messzire tekintő elve, hogy a szocialista tudomány nem néhány tudós kiváltságos területe, hanem a népek millióinak közös kincse.
Vissza