A marxista filozófia alapjai

Budapest

'A marxista filozófia alapjai ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1961
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	734 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
A filozófia tárgya	11
A filozófia alapvető kérdése. A materializmus és az idealizmus mint a filozófia fő irányzatai	12
A filozófia és a többi tudomány viszonya. A marxista filozófia tárgya	25
A dialektikus és történelmi materializmus - a forradalmi proletariátus eszmei fegyvere	35
A materalizmus és az idealizmus harca a Marx előtti korszak filozófiájának történetében	44
Az ókor naiv materalizmusa és ösztönös dialektikája	44
A XVII-XVIII. századi materializmus s harca a vallás és az idealizmus ellen. A metafizikus módszer	56
Hegel idealista dialektikája és Feuerbach materalizmusa	76
A XIX. századi forradalmi demokraták materalizmusa és dialektikája	86
A Maxista filozófia keletkezése és fejlődése	94
A marxista filozófia keletkezésének történelmi feltételei. Marx és Engels - a dialektikus és történelmi materializmus nagy megalkotói	94
A marxizmus által végrehajtott filozófiai forradalom lényege	104
A marxista filozófia alkotó jellege és lenini továbbfejlesztése	111
A dialektikus materializmus
Az anyag és létezési formái	121
Az anyag	121
Az anyag mozgása	133
A tér és az idő	144
A világ egysége	157
Anyag és tudat	167
A tudat a magasrendűen szervezett anyag tulajdonsága	167
A tudat az anyagi világ visszatükröződése	175
A "szimbólum-elmélet" bírálata. Objektív igazság	190
Beszéd és gondolkodás	197
A valóság jelenségeinek törvényszerű összefüggése	204
A jelenségek kölcsönös összefüggése. Ok és okozat	204
A törvény mint a jelenségek összefüggésének formája. Egyenes, különös és általános	214
Szükségszerűség és véletlen	228
Lehetőség és valóság	233
A dialektika alaptörvényei. A mennyiségi változások minőségi változásokba való átcsapásának törvénye	239
A dialektikus fejlődéselmélet	239
Mennyiségi és minőségi változások és átcsapásuk egymásba	245
A fejlődés evolúciós és revúciós formáinak egysége. Ugrások	256
A régi minőségből az új minőségre való átmenet formáinak változatossága	263
Az ellentétek egységének és harcának törvénye	269
A tárgyak és jelenségek mint ellentétek egységei. Az ellentétek harca a fejlődés forrása	270
Belső és külső ellentmondások	281
A különböző ellentmondások sajátszerűségei	287
Tartalom és forma. A köztüklevő ellentmondások keletkezése és megoldódása	295
A tagadás tagadásának törvénye	302
A dialektikus tagadás lényege és szerepe a fejlődés folyamatában	303
A fejlődés előrehaladó jellege és formái	308
A megismerés folyamatának dialektikája	319
A diealektika mint ismeretelmélet. Dialektikus és formális logika	319
A megismerés érzéki és racionális mozzanatainak kölcsönös viszonya. Lényeg és jelenség	326
Az absztrakt és a konkrét, a logokai és a történelmi dialektikája	337
A gondolkodás formái és a megismerésben játszott szerepük	344
A gyakorlat a megismerés alapja és az igazság kritériuma	352
Az abszolút és a viszonylagos igazság dialektikája	358
A történelmi materializmus
A történelmi materializmus a társadalmi fejlődés törvényeinek tudománya	369
A történelmi materializmus tárgya	369
A történelmi materializmus létrejötte forradalom a társadalomtudományban	377
A társadalmi élet, a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek jellege	385
A történelmi törvényszerűség és az emberek tudatos tevékenysége. Szabadság és szükségszerűség	391
A történelmi materializmus pártossága	396
Az anyagi termelés a társadalmi élet alapja	406
A munka szerepe a társadalom kialakulásában és életében	406
A földrajzi környezet és a társadalom fejlődése	409
A népesség növekedésének jelentősége a társadalom fejlődésében	416
Az anyagi javak termelési módja. Termelőerők és termelési viszonyok	424
A termelési mód meghatározó szerepe a társadalmi élet formáinak változásában	430
A termelőerők és a termelési viszonyok dialektikája	435
A termelési viszonyok a termelőerők jellegétől függnek	435
A termelési viszonyok hatása a termelőerők fejlődésére	439
A termelőerők és a termelési viszonyok közötti ellentmondások fejlődése a kapitalizmusban	448
A termelőerők és a termelési viszonyok kölcsönös kapcsolata a szocializmusban	454
A szocializmus kommunizmusba való átnövésének törvényszerűségei	464
A társadalom alapja és felépítménye	471
A társadalom alapjának és felépítményének fogalma
Az alap meghatározó szerepe a felépítmény viszonylatában	471
Fordulat a társadalom alapjában és felépítményében	481
A felépítmény aktív szerepe	486
Osztályok, osztályharc, állam	491
Az osztályok meghatározása	491
Az osztályok keletkezése. A társadalom osztályszerkezete. A társadalom osztályszerkezetének függése a termelési viszonyoktól	496
Osztályérdekek és osztályharc. Osztályok és pártok	504
Az állam mint az osztályok kibékíthetetlenségének terméke és az osztályuralom eszköze	511
A proletariátus osztályharcának és osztályszervezetének formái	520
A marxista párt szerepe a proletariátus osztályharcában	526
Az osztályok megszüntetésének szükségszerűsége. A proletariátus világtörténelmi küldetése	533
A társadalmi forradalom mint a régi társadalmi-gazdasági alakulat újjal való felváltásának törvényszerűsége	541
A társadalmi forradalmak, okaik és jelentőségük a társadalom történetében	541
A szocialista forradalom és a többi forradalom különbsége. A szocialista forradalom és a proletariátus diktatúrája	550
A szocialista forradalom feltételei az imperializmus korában	556
A demokratikus és a szocialista átalakulások kölcsönös viszonya az imperalizmus és a proletárforradalmak korában	561
A fegyveres felkelésnek és a hatalomért folyó harc békés formáinak kölcsönös viszonya. A proletárdiktatúra formáinak sokfélesége	566
A kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti időszak	573
Osztályok és állam a szocializmusban	579
A kommunista párt a proletárdiktatúra rendszerének vezető ereje	586
A szocializmus és a kapitalizmus egymás mellett élése. A szocalizmus világméretű győzelmének elkerülhetetlensége	591
A társadalmi tudat és szerepe a társadalom életében	603
A társadalmi tudat: a társadalmi lét tükröződése. Az ideológiai osztályjellege	603
A társadalmi tudat formái	612
Társadalmi pszichológia és ideológia. Társadalmi és egyéni tudat	630
A társadalmi eszmék fejlődésének viszonylagos önállósága	636
Az eszmék szerepe a társadalmi fejlődésben	643
A szocialista ideológiai szerepe a kommunizmus győzelméért folyó harcban	650
A néptömegek és a személyiség szerepe a történelemben	657
A néptömegek a társadalom fejlődésének döntő erői és a történelem alkotói	658
A személyiség szerepe a történelemben	666
A munkásosztály vezéreinek szerepe a forradalmi mozgalomban	675
A mai burzsoá filozófia és szociológia fő irányzatai	681
A mai burzsoá filozófia és szociológia jellemző vonásai	681
A mai szubjektív és objektív idealizmus	691
A mai burzsoá történetfilozófia	701
A társadalmi élet "tényezőinek" és "szféráinak" elmélete	708
A szociológiai pszichológiai irányzata	711
A szociológia úgynevezett empirikus módszere	714
A burzsoá szociológusok a modern kapitalizmus "társadalmi stratifikációjáról"	716
A nemzetközi viszonyok néhány problémája a burzsoá szociológia megvilágításában	723
Befejezés	727