A legfelsőbb bíróság elvi tanácsának határozatai I. (1950. év)

Szerkesztő

'Dr. Nizsalovszky Endre: A legfelsőbb bíróság elvi tanácsának határozatai I. (1950. év) ' összes példány

Kiadó:	Jogi és Államigazgatási Könyv- és Folyóiratkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1951
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	208 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Polgári jog
Jogforrások
I. Népi demokráciánk a fasiszta kormány egyetlen jogfosztó rendelkezését sem tarthatja jogalapító ténynek	134
Kiskorú jogállása
I. A 14. éven felüli kiskorút nem lehet marasztalni az erre vonatkozó megállapodása alapján, sem arra, hogy az általa felvett To-Tonyeremény felerészét kiadja, ha a nyeremény felett nem rendelkezett, hanem azt a felette felügyeletet gyakorló szülője tőle levette és azzal ő rendelkezett
II. Az Alkotmány 42. $-ában megjelölt nevelési feladatnál fogva is indokolt az olyan döntés, amely arra irányul, hogy a volt házastársak közötti ellentét hátrányos következményeit a gyermekük ne viselje úgy, hogy munkája ellenértékének egy részét huzamos időn át elveszítse olyan követelés folytán, amelynek összege birtokába sem jutott	166
Házastársak, jegyesek ügylete
Ha a házastársak egymás között gyermekeik javára szerződnek anélkül, hogy saját magukra nézve jogokat és kötelezettségeket állapítanának meg, a szerződés érvényéhez közjegyzői okirat nem kell. Nem szükséges ilyen okirat még akkor sem, ha az egyik házastárs javára elidegenítési tilalmat kötnek ki, mert az ilyen kikötés nem a házastársat, hanem a gyermeket kötelezi (67. sz. E. H.)	35
Az 1950. évi 18. számú törvényerejű rendelet intézkedett a katonai személyek házasságkötése felöl. E törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezte mindazokat a jogszabályokat, amelyek a katonák házasságkötésének engedélyezésével kapcsolatosak. A Magyar Népköztársaság érdekeinek fokozott védelme céljából ideiglenesen csupán a hivatásos tisztek házasságkötését vonta engedélyezési eljárás alá. Kifejezetten hangsúlyozta azonban, hogy ez az eljárás mentes azoktól a feudalista és kapitalista szempontokból adódó megkötöttségektől, amelyek a múlt rendszert ezen a téren is jellemezték. Mindezekből kétségtelen, hogy a katonai házassági biztosítékkal kapcsolatos 72. számú elvi határozat nemcsak időszerűtlenné vált, hanem egyenesen ellentétben áll a magyar népi demokrácia tételes jogszabályaival is	40
Tulajdonjog
Ha a fásítással járó árnyékolás a szomszédos területen terméskiesést idéz elő, ezen a címen kártérítést csak annyiban lehet érvényesíteni, amennyiben ezt jogszabály kifejezetten megengedi (6. sz. L. E. D.)	22
A tulajdonosnak a dolog kiadására irányuló követelésével szemben a jóhiszemű birtokost beruházásainak megtérítésére vonatkozó igényének biztosítására visszatartási jog illeti	153
A demokretikus igazságszolgáltatásnak megfelel az az álláspont, hogy ha az ingatlan birtoka iránti perben az elvont hasznokat nem érvényesítették, sem jogfenntartó nyilatkozatot nem tettek, az elvont hasznok kiadását újabb perben érvényesíteni má nem lehet	134
A birtokos nem követelheti a szükséges kiadások megtérítését, ha a kiadásokat haszonszerzést lehetővé tévő célra saját érdekében teljesítette és a beruházás - figyelemmel annak összegére, a birtokos használatának idejére és az összes egyéb körülményekre - a beruházással lehetővé vált haszonszerzés révén megtérült	194
Az 1948. évi június hó 2. napján megjelent a 6060/1948. Korm. sz. rendelet a vízügyi feladatok állami ellátásáról és a vízügyi igazgatás átszervezéséről. Ezért a 3. sz. E. H. tárgyául szolgált kérdés, illetve jogviszony kikerült a bíróság ítélkezése köréből	32
Dologi teher
Oly teher esetében, melyet törvényben meghatározott esedékességének beálltával az ingatlannak akkori tulajdonosa fizetni tartozik, a vevő új tulajdonos nem védekezhetik azzal, hogy a vételkor e teherről tudomása nem volt	43
Alkotmányunk 54. $-a az egyházat az államtól elválasztja. Az itt írt lelkiismereti szabadság elvével, a népi demokrácia jogával a feudális csökevényként jelentkező kegyúri intézmény nem egyeztethető össze. Ezért az Elvi Tanács a 108. sz. E. H.-t hatályon kívül helyezte	92
Szerződés tartalma, alakja
Szerződések rendszerint szóbelileg is érvényesen jöhetnek létre. Ha a felek abban állapodtak meg, hogy szóbeli megegyezésüket utóbb írásba foglalják és valamelyik fél az írásbafoglalási kötelezettséget nem teljesíti, ez a körülmény a szóbeli szerződés érvényét nem érinti. Érvényét veszti azonban a szóbeli megállapodás, ha a felek az írásbafoglalást érvényességi kellékként kötötték ki. Ellenben ez utóbbi esetben is érvényes a szerződés, ha a felek a lényeges tartalomban megállapodtak és a felek valamelyike a megkezdett teljesítést elfogadta (66. sz. E. H.)	33
Az ingatlant elidegenítő jogügylet az ilyen tárgyú ügyleteknél megkívánt (4420/1918. M. E. sz. rend.) okiratba foglalás mint érvényességi kellék szempontjából akkor is érvénye, ha az okiratban nincs benne a felek között létrejött megállapodásnak minden része. Elegendő, ha az említett okirat a jogügyletben résztvevő feleken felül megjelöli az ingatlant és az ellenszolgáltatást, ha pedig az átruházás ellenszolgáltatás nélkül történik, ennek a körülménynek ki kell tűnni az okiratból. (27. sz. J. D.)	54
Az Elvi Tanács határozatával fenntartott 27. sz. jogegységi döntvénnyel kapcsolatosan kialakult és ugyancsak fenntartottnak tekinthető bírói gyakorlat szerint az ingatlan elidegenítésére irányuló adásvételi szerződés írásbafoglalásához: a) elegendő, ha az okirat csupán azt a községet jelöli meg, amelyben az eladott ingatlan fekszik, ha az eladónak abban a községben más ingatlana nem volt; b) nem kell a vételárat az okiratban számszerűleg pontosan feltüntetni, elegendő, ha a megjelölés alapján a vételár összege kiszámítható vagy egyébként megállapítható. Annak sincs akadálya, hogy utóbb írásban vagy szóban a felek a vételár teljességét a szerződéstől eltérőleg szabályozzák. A vételár fiktív megjelölése nem vonja maga után az ügylet érvénytelenségét, ha a fiktivitás valamely a szerződés érvénytelenségét eredményező okkal összefüggésben nem áll	81
Az ingatlant átruházó jogügylet után kivetett illetéket, ha a szerződésben nincs erre vonatkozó intézkedés, a szerző fél tartozik viselni (75. sz. T. H.)	43
Uzsora
Uzsorás szerződésnek minősül a magánfelek között létrejött minden szerződés (1932. évi VI. tv. 1. és 9. $-a), amelyben valaki, maga, vagy harmadik személy javára ingyenes, vagy feltűnően aránytalan előnyt köt ki vagy szerez. Nem lehet ilyennek tekinteni a szerződést akkor, ha megkötésénél a másik felet ajándékozási szándék vezette (9. sz. L. E. D.)	128
A szerződés uzsorás jellege megállapítható a fehérneműkészítő üzem tulajdonosa részére nyujtott kölcsönösszeg után a tőke havi 15%-ának megfelelő szolgáltatás oly esetre is szóló kikötése esetében, ha az üzletnek nem lesz nyeresége
A sérelmet okozó félnek ingyenes előnyt vagy feltűnően aránytalan nyereséget biztosító szerződési tartalmon felül a sérelmet szenvedő fél szorult, vagy ezzel egy tekintet alá eső helyzetére következtetni lehet az ügyletkötés idején fennállott egyéb körülményekből is	161
Tiltott, jóerkölcsbe ütköző ügylet. Bírói úton nem érvényesíthető követelés
A jogosultan ügyletkötéshez a szocialista jogrend jogsegélyt nem nyújthat. Sőt ennek a jogrendnek elsőrendű feladata az ilyen ügyletkötések teljes kiküszöbölése annak a kimondásával, hogy az iparhatóság tiltott ügyletek egyszersmind semmisek is. Ezért az Elvi Tanács az 53. sz. jogegységi döntvényt hatályon kívül helyezte	58
A cselekvési szabadságot korlátozó ügyletekre vonatkozó 948. sz. E. H. ellentétes a népi demokrácia felfogásával	127
Nem férhet kétség ahhoz, hogy minden olyan díj fizetésére irányuló követelés, amely a szocialista társadalmi együttélés szabályaiba ütköző cél elérését és e cél leplezését szolgálja, bírói úton nem érvényesíthető. Ezért az Elvi Tanács a 457. sz. E. H.-t hatályon kívül helyezte	109
Az 1942. X. tv. 5. $-a vétségnek, minősített esetben bűntettnek minősíti a hatóságnál vagy közhivataloknál magánérdek előmozdítása céljából befolyás érvényesítését. E jogszabály fölöslegessé teszi az 513. sz. elvi határozat fenntartását	48
A Magyar Köztársaság Kormányának a gazdasági rend büntetőjogi védelme tárgyában 8800/1946. M. E. szám alatt kelt rendelete 23. $-ában az 1920. XV. tv.-t hatályon kívül helyezte. Ebből egymagában is következik, hogy e törvény értelmezése céljából alkotott döntvény idejét múlta. Alkotmányunk 45. $-a 1. bekezdésében hangsúlyozza, hogy a Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való jogot, a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást. A megalkotandó díjszabás a néphez hű értelmiség értékes munkájáért Alkotmányunk idézett rendelkezésének megfelelő ellenértéket fog biztosítani. Amíg ez a jogszabályi rendelkezés bekövetkezik, nincs elfogadható indoka a 85. sz. teljes ülési határozatnak	49
A Magyar Népköztársaság Alkotmánya (51. $) védi a házasság és a család intézményét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Alkotmánytörvény 50. $-a szerint egyenlő jogú két különböző nemű személynek igaz vonzalom alapján, de alakszerű házasságkötés nélkül való együttélését, egymás kölcsönös segítését, védelmét és támogatását a dolgozók társadalma pusztán az együttélés ténye miatt megvetné. Az tehát, amit a 290. számú elvi határozat kimondott, - nevezetesen, hogy az ágyassági viszony nem teszi erkölcstelenné és így jogilag érvénytelenné az ily viszonyban élők közt létrejött haláesetre szóló szerződést - most már a nép jogi közmeggyőződéséhez és erkölcsi közfelfogásához képest önként értendővé lett	44
A népi demokrácia jogszabályai valódi és teljes védelmet nyujtanak a nagyobb gazdasági gép vevőjének olyan értelemben, hogy anyagi erejének és az indokolt szükségleteinek kellő figyelembevételével rendelje meg a nagyobb gazdasági gépet. Természetes azonban, hogy szemben a kapitalista gazdasági rend jogszabályaival, ezt a védelmet elsősorban nem a csekélyszámú gazdagok, hanem a dolgozók, illetve azok szervezete részére nyújtja. A 8.000/1948. (VIII. 13.) Korm. számú rendelet alapján alakult földmívesszövetkezetek, a 12.000/1948. (XI. 7.) Korm. számú rendelet alapján alakult földbérlőszövetkezetek, a 14.000/1948. (XII. 18.) Korm. számú rendelet szerinti termelőszövetkezeti csoportok, az 1949. évi 21. törvényerejű rendelet értelmében működő állami telepek lényegében csak az illetékes központ, illetve irányító szerv engedélyével rendelhetnek nagyobb gazdasági gépet. Ezek szerint teljesen és minden vonatkozásban megszűntek azok az okok, amelyek indokolták a 44. sz. J. D. hozatalát	59
A 450. sz. elvi határozat ma már nem időszerű. A szocializmust építő népi demokráciánkban a termelési eszközök döntő többsége ma már társadalmi tulajdonban van. A saját telephelyén kívül ügyletkötésre jogosított ipari és nagykereskedői vállalatok a szocialista szektorhoz tartoznak. A nép államának tulajdonában álló ipari és nagykereskedői vállalatok a dolgozó nép érdekének szolgálatában állanak. Ezért kizárt annak a lehetősége, hogy ezek a vállalatok üzleti tevékenységüket oly módon fejtsék ki, amellyel szemben a dolgozó népnek védekeznie kell	46
Az 1883. XXV. tv. 22. $-ának és az 1928. II. tv. 7. $-ának rendelkezése szerint a vendéglőben hitelben kiszolgáltatott szeszesital ára iránti követelést a bíróság akkor sem ítélheti meg, ha a szeszesital kiszolgáltatása zárt palackban történt, de azt a vevő a vendéglői üzlethelyiséggel összefüggő helyiségben fogyasztotta el. Az ily módon eladás az 1921. IV. tv. 1. $-a 7. bekezdéséhez képest nem minősül zárt edényben kicsinybeni eladásnak	195
Az, hogy a zsidó vallás szerint megkívánt válólevél kiszolgáltatására irányuló kötelezettségvállalás nem létesít bíróilag érvényesíthető igényt, következik abból, hogy ilyen kötelezettség vállalása Alkotmányunknak a lelkiismereti szabadságot és a házasságot védő, valamint a nőknek a férfiakkal való egyenjogúságát biztosító, az Alkotmánytörvény 49. és 53., valamint 50. és 51. $-ában kifejezésre juttatott alapelveivel ellenkezik. Ezért az Elvi Tanács a Kúria 71. sz. E. H.-át hatályon kívül helyezte	86
Pénztartozás. Átértékelés
Bírói úton nem érvényesíthető olyan szerződéses kikötés, amely a forint helyett, vagy a forint mellett - értékállandóság biztosítása céljából - más értékmérőt és forgalmi eszközt jelöl meg. Nem vonható ilyen elbírálás alá a forint mellőzése, ha azt a gazdálkodás szempontjai, vagy egyébként a szerződés természete nyilvánvalóan indokolják. Az értékállandósági kikötésben megjelölt kötelezettség helyett azt a forintösszeget kell teljesíteni, amely ennek a kötelezettségnek a szerződéskötéskor megfelelt. (1. sz. L. E. D.)...	3
A küldöldi pénzértékben meghatározott tartozások árfolyamára vonatkozó 764. sz. E. H. maghaladott az 1950. évi 30. számú törvényerejű rendelet értelmében a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyamok folytán	124
A népi demokráciánknak a szocializmus felé fejlődő szakaszában az elértéktelenedett pénztartozások széleskörű átértékelése a szocialista jellegű gazdálkodás célkitűzéseivel ellentétbe került. A 13.110/1948. Korm. sz. rendelet nyilvánvalóan ebből az okból ideiglenesen, további kormányrendelkezésig csupán a dolgozó nép érdekeit érintő, szociális jellegű és tartalmú jogviszonyokból származó pénzkövetelések érvényesítésére korlátozta az átértékelést. Az átértékelés anyagi jogi szabályait azonban a rendelet sem változtatta meg. A hagyomány átértékelésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a pénzromlás milyen hatással volt azoknak a vagyontárgyaknak az értékére, amelyeket a hagyomány terhel. A családi vagy örökjogi alapon nyugvó pénztartozások átértékelésénél tehát mindig az a vagyon irányadó, amelyből, vagy amelynek értékéből a pénztartozást ki kell egyenlíteni. A bíróságnak a pénzhagyomány átértékelésénél meg kell állapítani azt, hogy a végintézkedés idején az örökösnek jutott vagyonnak mekkora hányada volt a hagyomány és ennek arányában kell őt fizetésre köteleznie. Csakis ebben az esetben érvényesül az örökhagyónak az átértékésre is kiható akarata. A hagyomány legmagasabb forintösszege azonban a hagyománnyal terhelt és az örökös birtokában meglevő vagyonnak, pontosabban: aránylagos részének azt az értékét, amit az átértékelés idején képvisel, nem haladhatja meg	65
Kamat
Ha az adós kikötött saját szolgáltatásának ellenértékét már megkapta, de a maga részéről még nem szolgáltatott, kamatot tartozik fizetni (egyenértéki kamat). Ez a kamatfizetési kötelezettség nemcsak az ingatlan birtokbalépett vevőjét terheli, hanem általános érvényű. (478. sz. E. H.)	113
Kamatfizetés elfogadását a tőkekövetelés visszafizetésére szabott hatáidő hallgatólagos meghosszabításának kell tekinteni arra az időre, amelyre a kamatfizetés történt (80. sz. E. H.)	89
Kártérítés
A kártérítési igény elévülése mindaddig nyugszik, amíg a kártérítésre köteles személy, illetőleg annak a megbízottja olyan magatartást tanúsít, amelyből a károsult azt következtetheti, hogy a kártérítéshez való jogát elismerték	105
Foglaló. Kötbér
A foglaló jövőben leendő adásra vonatkozó kikötés érvényesítését kizáró 75. sz. E. H. önként értetődő. Ezért az E. H. fenntartására nincsen szükség.	87
Kötbérben nemcsak vagyoni érdek, hanem bármilyen érvényesen kiköthető szolgáltatás (magatartás stb.) biztosítására meg lehet állapodni. (76. sz. E. H.)	88
Nem követelhet kötbért az, aki a szerződés teljesítését fenntartás nélkül elfogadta. Ehhez képest a vevő részéről kikötött vételárelőleg késedelmes fizetése esetére kikötött kötbér nem követelhető, ha az eladó a kikötött és néhány napi késedelemmel fizetett előleget felvette, a szerződést kötbérkövetelésének érvényesítése nélkül lebonyolította és ugyanazzal az eladóval hasonló tartalmú további szerződést is kötött.	164
Teljesítés módozatai
Az időszakonként visszatartó szolgáltatásnál a hitelező akkor is visszatérhet a szerződés eredeti rendelkezéseihez, ha huzamos időn át tűrte a szerződéstől eltérő és rá nézve kedvezőtlenebb teljesítést. Erről azonban adóst előzetesen értesíteni kell. (462. sz. E. H.)	111
Kamatfizetés elfogadását a tőkekövetelés visszafizetésére szabott határidő hallgatólagos meghosszabításának kell tekinteni arra az időre, amelyre a kamatfizetés történt. (80. sz. E. H.)	89
Ha az adóst több kötelezettség terheli, az eszközölt törlesztés a felek külön megállapodása nélkül bírói úton nem érvényesíthető követelésre mindaddig nem számolható el, míg egyéb követelések kiegyenlítést nem nyertek	195
Kölcsön
Az értékpapírok döntő része a tőkés ipari tulajdon kisajátításával értékét vesztette. Az értékpapírokban kapott kölcsön visszafizetésének módozataira vonatkozó 100. sz. E. H. hatályban tartását tehát mi sem indokolja	42
Gazdasági életünknek a felszabadulással elindult állapotában a váltó-visszleszámítolással kapcsolatos üzletág és hasonló ügyletek megszűntek. Időszerűtlenné vált tehát a 474. sz. elvi határozat	47
Az 1. sz. jogegységi döntvényben foglaltakkal szemben népi demokráciánk célkitűzéseinek, a tervgazdálkodás, a többtermelés fokozása, a tőke forgási sebességének növelése érdekében az a jogelv mutatkozik helyesnek, hogy a kölcsönnek időelőtti visszafizetése esetére kártalanítási (storno) díj érvényesen ki nem köthető. Ezért az Elvi Tanács az 1. számú jogegységi döntvényt hatályon kívül helyezte	90
Letét
Az Elvi Tanács helyesnek tartja a 40. sz. E. H.-ban kifejezett azt az elvet, hogy a letéteményes vagy zálogtartó a nála elhelyezett értékpapírok sorsolását magából a jogviszony természetéből folyóan még nem tartozik nyilvántartani. Az E. H. kifejezett fenntartása a hasonló jogesetek elenyészően csekély száma miatt felesleges.	86
Vétel
Az, akinek megvétel végett egyszeri húzásra érvényes sorsjegyet küldenek, a sorsjegy vevőjének csak akkor tekinthető, ha az esedékes vételárat a húzásig kiegyenlíti. Kiegyenlítettnek kell tekinteni a vételárat akkor is, ha azt a vevő a húzásig az eladó címére postán feladja. (104. sz. E. H.)	90
Az osztatlan közös erdő- és legelőilletőségek elidegítésének érvényességéhez éppen úgy hatósági engedély szükséges, mint általában a mező- és erdőgazdasági ingatlanok elidegenítésének az érvényességéhez. (8. sz. L. E. D.)	29
Az ingatlant elidegenítő szerződést a 200/1945. M. E. sz. rendelet 9. $-a alapján megtámadó per és az elidegenítők jogán birtokbalépett ellen a telekkönyvi tulajdonos által elvont haszon kiadása iránt indított per között abban a kérdésben, hogy a hasznok kit illetnek meg, szoros összefüggés van.	134
A második vevő, akinek tulajdonjogát a telekkönyvbe bejegyezték, a birtokba lépett első vevő igényével szemben jóhiszeműséggel nem védekezhet, ha az első vevővel nemcsak egy községben lakik, hanem közeli, negyedik földszomszédja is és ehhez képest tudnia kellett, hogy az ingatlant az első vevő megvette és több mint egy fél éve birtokában is tartja	81
Ha a vevő házas ingatlan vétele iránt az eladóval a szerződést megkötötte és a házat telekkönyvön kívül birtokba is vette, a ház megrongálódásának veszélye a vevőre megy át. (110. sz. E. H.)	93
Az eladott dolog hatósági rekvirálásával kapcsolatos 482. sz. E. H. nem időszerű	115
A népi demokráciában az eladó nem vállalhatja a kárveszélyt arra az árura nézve, amelyet tényleg eladott, átadott a vevőnek. A vevőket, a dolgozókat nem is szabad arra nevelni, hogy a tulajdonukban, használatukban levő dolog feletti őrködést lazíthatják, mert az általuk megvett árut érhető kárveszély kisebb-nagyobb mértékben az eladót terheli. Mindez nem egyeztethető össze a józan értelemmel, a demokrácia szellemében való egészséges, reális szemlélettel. Ezért a 112. E. H.-t hatályon kívül kellett helyezni.	94
Minthogy a 39. sz. T. Ü. H. a teherrendezés kérdését nem oldotta meg, egyébként pedig az általános jogszabályok megadják a lehetőséget a vevő jogainak biztosítására, a határozat fenntartása felesleges és időszerűtlen	96
Aki vetőmagot termelés céljára elad vagy termelési szerződés kötése útján a termelő rendelkezésére bocsát, külön kikötés nélkül is felelősséggel tartozik azért, hogy az átadott mag termelésre alkalmas legyen. Felelősséggel tartozik tehát az ilyen minőségi hiányból eredő kárért is. (115. sz. E. H.)	98
Ha az eladó szavatosságot vállal az áru hibátlanságáért, felel minden olyan hibáért, amelyet a vevő nem ismert. Ilyen esetben az eladó felelőssége fennáll akkor is, ha a hiba a vevő előtt saját gondatlansága miatt marad ismeretlen. (483. sz. E. H.)	115
Az ingatlanra vonatkozó vételi jog (opció) nem gyakorolható, ha lényegesen megváltoztak a tulajdonos személyét érintő azok a körülmények, amelyek őt a vételi jog (opció) adására indították. (26. sz. J. D.)	124
A visszavásárlási jog nemcsak az adásvételi szerződésben, hanem külön megállapodással is érvényesen kiköthető. Az érvényességnek azonban ekkor is feltétele, hogy a szerződő felek az alapügyletre előírt alakszerűséget betartsák. (117. sz. E. H.)	100
Vállalkozói szerződés
A megrendelő követelheti a vállalkozótól, hogy a rendelt dolgon mutatkozó hiányt pótolja és ugyanekkor a megrendelő a hiány pótlására szükséges összeget visszatarthatja. Ha a vállalkozó a kijavítással késik, a megrendelő a hiány elhárításáról a vállalkozó költségére más úton gondoskodhatik, vagy a vállalkozói díj aránylagos leszállítását igényelheti. A megrendelő a szerződéstől akkor állhat el, ha a hiány lényeges, vagy ha a kijavítás késik és emiatt a szerződés fenntartása a megrendelőre érdekét vesztette. (147. és 148. sz. E. H.)	101
Bérlet. Haszonbérlet
A bíróság feladata, hogy a rendeletalkotónak az életviszonyokat szabályozó rendelkezéseit a rendezés céljának megfelelően alkalmazza. Az 5000/1948. Korm. sz. rendelet 1. $-a, amely az 1948. június 1. napja után keletkezett bérletek alapján fizetendő bért az alapbér 10%-ával felemelte, az indokolatlan lakáscseréket kívánta megakadályozni, vagy legalább korlátozni. A szigorúan vett nyelvtani értelmezés ellenkeznék a lakásügyek szabályozásánál irányadó és általában a dolgozók széles rétegeinek érdekvédelmét szolgáló intézkedéseknél követett szociális alapelvekkel. Így az is, ha a birtoklás kezdőidőpontjára tekintet nélkül tisztán az utóbb bekövetkezett jogcímváltozás alapján állapíttatnék meg az új bérlet fogalma. Ha a régi házfelügyelői jogviszony megszűnése után a volt házfelügyelő részére addigi lakását a lakáshivatal bérleményként kijelöli, a birtokállapot megváltozása nélkül létrejött új jogviszonyt a rendelet alkalmazása szempontjából új bérletnek minősíteni nem lehet	155
A tehergépkocsi bérének a forintérték bevezetése után történő újbóli megállapítása esetében az új megállapításban nem említett azt a korábbi kikötést, hogy a bérlő a pénzben megállapított napi béren felül bizonyos mennyiségű benzint is köteles szolgáltatni, fenntartottnak kell tekinteni, ha a szolgáltatások együttes értéke a jogszabályban megengedett mértéket nem haladja meg és az a szolgáltatásra kötelezett közület megkárosításával sem jár	148
A 10.970/1946. (IX. 22.) M. E. sz. rendeletben megállapított irányhaszonbérnek szerződéses megállapodással a megengedett mértéket meghaladó túllépése esetében a haszonbérlő csupán a megengedett legmagasabb haszonbért köteles megfizetni. Ez azonban nem érinti a haszonbérleti viszonnyal kapcsolatban keletkezett haszonbérnek nem minősülő követelést	75
Ha a peresített követelés haszonbérleti viszonyból, mint haszonbérkövetelés eredt, a 4670/1948. (IV. 23.) Korm. sz. rendelet alkalmazása szempontjából ezt a minőségét a tartozáselismerésben megjelölt új jogcím sem változtatja meg	71
Ha a kishaszonbérlő a haszonbérbeadóval előzőleg meg is állapodott a haszonbér mennyiségében, az elemi csapás okozta termékkiesés, a kárral arányos haszonbérmérséklésre ad igényt. A 12.910/1947. Korm. számú rendeletnek az 1946-1947. gazdasági évre szóló haszonbérmérséklésre vonatkozó rendelkezései a következő évekre nem nyernek alkalmazást. Ha a haszonbérbeadó a haszonbérelt ingatlan évi termésében elemi csapás folytán beállott rendkívüli kár címén földadó leszállításban részesült, a vonatkozó eljárásban megállapított terméskülönbözetnek megfelelő mérséklés a hasznonbérlőt akkor is megilleti, ha haszonbérmérséklés iránt eljárást nem indított. (12.910/1947. Korm. számú rendelet 2. $.) (5. sz. L. E. D.)	16
Munkaviszony. Nyugdíj
Aki háztartása, gazdálkodása vagy egyéb kereső foglalkozása körében tartás ellenében huzamosabb időn át mással munkát végeztet, a munkát megfelelően díjazni tartozik akkor is, ha erre vonatkozólag a felek, között nincs külön megállapodás. A díjazás mérvénél figyelembe kell venni a végzett munka mennyiségét, az esetleg elért vagyonszaporulatot, a felek helyzetét és a már kapott juttatást. (3. sz. L. E. D.)	9
Mint rendhagyó szolgálati viszony a 13.110/1948. Korm. sz. rendelet 4. $-ának 2.c) pontja alá esik az a jogviszony, amikor valaki ingatlant kap birtokba és az ingatlan tulajdonosát rendszeresen ápolja, gondozza	153
Aki vét a szocializmus építésének valamely részlete ellen, vét a közös cél és így mindazokkal szemben is, akik építik a szocializmust. Ha tehát az alkalmazott cselekménye sértette a közérdeket és ez okból elbocsáthatta őt az a munkaadója, akinél betöltött munkakörében a közérdeket sértő cselekményt elkövette, ugyanez a jog megillette a másik munkaadóját is, mint a szocializmus építésének jelentős tényezőjét. A szocialista társadalmi együttélés szabályai megkövetelik a dolgozóktól, főként pedig azoktól, akik valamely hivatali vagy közületi munkakört látnak el, hogy kötelességük, munkájuk elvégzése a szocializmus építése mellett az ugyancsak a szocializmust építő dolgozótársaiknak segítését is szolgálja. A szeszfőző szövetkezet ügyvezetőjének az a cselekménye, hogy a szeszfőzdében főzetőktől nagyobb összeget szedett be szeszadó címén, mint amennyit fizetni kellett a kincstár részére és amennyit valóban fizetett is, a többletet pedig megtartotta, közérdeket sért.	157
A 90. sz. E. H.-ban foglalt, a főpapi javadalmakkal kapcsolatos szolgálati járandóságokra vonatkozó jogszabály a királyi adomány feudális jellegű intézményéből kiindulva a polgári jogfejlődés alapelveivel is szembehelyezkedik. Népi demokráciánk jogszabályai közt ilyen feudális maradványnak helye nincs	41
A szolgálati viszonyt a rögtöni hatályú felbontás hatálytalanítása esetében változatlanul fennállónak kell tekinteni.
Nem minősíthető a joggal való visszaélésnek, ha a felbontás hatálytalanítása a munkavállaló felszólítására történt, a vállalat pedig ezután a közületi gazdálkodás zavartalanságának biztosítása érdekében az időközben hatálybalépett 8660/1946. (VIII. 15.) M. E. sz. rendeletben biztosított jogával élt és a munkavállalót az id. rendelet 1. $-a (4) bekezdésében megjelölt okból állásából elbocsátotta.	61
A felszámolás alatt álló vállalat tulajdonosának háztartási alkalmazottja által szolgálati járandóság iránt támasztott igény nem esik a 4247/1949. (IX. 22.) M. T. sz. rendelet 19. $-ának 2. bekezdésében foglalt, permegszüntető renelkezés alá	132
A bíróság közülettel szemben nyugdíj érvényesítése iránt indított perben hivatalból vizsgálja, hogy fennáll-e a nyugdíjigény érvényesíthetőségének előfeltétele. Az állásától megfosztott alkalmazott hozzátartozója részére engedélyezett nyugdíj addig nem érvényesíthető, amíg a volt alkalmazottnak és a nyugdíjjogosult hozzátartozójának együttes kereste, ileltve jövedelme eléri a nyugdíjkorlátozást tartalmazó jogszabályokban megállapított felső határösszeget. Ha az állásától megfosztott alkalmazott házasságát jogerősen felbontották, a volt feleségét csak akkor illeti meg továbbra is a részére engedélyezett nyugdíj, ha egyébként az általános jogszabályok szerint özvegyi nyugdíjra igénye lehetne. (7. sz. L. E. D.)	24
Megbízás. Közvetítés
Az ügyletek közvetítésével iparszerűleg nem foglalkozó személynek akkor jár közvetítési díj, ha megbízást kapott a közvetítésre és a körülményekből megállapítható, hogy a közvetítésre díjazásért vállalkozott. A közvetítő a közvetítői díjon felül ellenkező megállapodás hiányában nem igényelheti sem készkiadásainak, sem egyéb költségének a megtérítését. A közvetítő munkája ellenértékének és költségének a megtérítését igényelheti, ha a megbízó a közvetítésre szóló megbízástól egyoldalúan, kellő ok nélkül eláll. Az aránytalanul magas összegben kikötött közvetítési díjat mérsékelheti a bíróság. (511.3 512. és 795. sz. E. H.)	116
A megbízottól várható gondosság a kártérítési kötelezettség szempontjából rendszerint enyhébb megítélés alá esik akkor, ha a megbízást szívességből, díj nélkül vállalta. (514. sz. E. H.)	121
A 150. sz. E. H. szerint, aki más ügyének ellátására vállalkozott, attól a harmadiktól, akivel a megbízásból folyóan a megbízó érdekében ügyletet létesíteni kíván, a maga részére jutalmat vagy egyéb előnyt ki nem köthet és amennyiben ezt megteszi, ez a hűség és tisztesség megszegése. E jogelv a bírói gyakorlatban megszilárdult és annyira nyilvánvaló, hogy az E. H. kifejezett hatályban tartására nincs szükség.	104
Pályadíj
Mind a jogtudományban, mind a bírói gyakorlatban vitán felül áll az, hogy a pályadíj kiadása kérdésében minden más tényező kizárásával az az intézmény (esetleg személy) van a hivatva dontoeni, amely (illetve aki) a pályázatot hirdette, a jutalomdíjat kitűzte és az odaítélés módozatait is meghatározta. A bíróságnak csak annyi szerepe lehet, hogy ha - valamely különleges jogszabály másképpen nem rendelkezik - szükség esetén a pályabírót kijelölje. Az előbb leírt irányban rendelkeznek a legújabb jogszabályok is, így az újítói jutalomról szóló 151/1950. (V. 31.) M. T. számú rendelet, valamint az államigazgatás ésszerűsítésének előmozdítására vonatkozó 204/1950. (VII. 11.) M. T. számú renelet. A 459. sz. E. H. kifejezett fenntartása tehát felesleges	109
Fogadós felelőssége
A fürdők, kávéházak, éttermek és hasonló vállalatok üzembentartója felelős az olyan tárgyak elveszéséből eredő károkért, amely tárgyakat a látogatók az üzem (vállalat) helyiségeibe rendszerint magukkal szokták vinni. Nem felelős az üzembentartó, ha kimutatja, hogy a kár a vendég valamely cselekményére, vagy mulasztására, harmadik személy elháríthatatlan cselekményére, vagy pedig erőhatalomra vezethető vissza. Olyan vállalatoknál, ahol a fenti tárgyak elhelyezésére díjmentes ruhatár (kabin, stb.) áll a látogatók rendelkezésére, a ruhatárban (kabinban, stb.) le nem helyezett tárgyak elvesztéséért az üzembentartó kártérítéssel nem tartozik. (21. sz. J. D.)	50
Baleseti kártérítés
A sérült köteles enyhíteni azt a kárát, amelyért kártérítést igényel. Ennek érdekében köteles azt a gyógykezelést (gyógymódot) igénybe venni, amely az összes körülmények figyelembevételével indokoltan mutatkozik. Sérültnek ez a kötelessége fennáll akkor is, ha a gyógyítás fájdalommal jár. Csupán életveszélyes gyógykezelésnek (műtétnek) nem tartozik magát alávetni. (539. sz. E. H.)	122
Aki balesetet szenvedett személlyel köt házasságot, ha a házastársa a baleset következtében meghal, nem igényelhet kártérítést azon a címen, hogy eltartó nélkül maradt. (195. sz. E. H.)	107
A baleset következtében elhalt személy által eltartottak baleseti járadékot csak ráutaltság esetében és a ráutaltság mérvének megfelelően igényelhetnek. A ráutaltság vizsgálatánál figyelembe kell venni az igénylő munkaképességét is. A járadékösszeg megállapításánál pedig szem előtt kell tartani, hogy a károsultak a baleset folytán nem kerülhetnek kedvezőbb vagyoni helyzetbe, mint a károsodás előtt voltak. (10. sz. L. E. D)	170
Öröklési jog
Azzal, ha az örököst Németországba áttelepítették, az államkincstár a megnyílt örökséget nem mint örökös, hanem az áttelepítés megtörténtével, illetve ha az öröklés később nyílt meg, ekkor az 1946. IX. tv. 1. $-ának rendelkezése alapján szerzi meg. Ezért az ilyen vagyon az örökös áttelepítése folytán elveszti hagyatéki jellegét és azt a bíróságnak, mint hagyatékot nem is kell átadnia. Annak, ha a bíróság az örökséget az államkincstár részére mégis átadja, nincs jelentősége. Az ilyen módon az államkincstárra szállt vagyon értékét nem lehet figyelembe venni a közjegyzői díj megállapításánál	137
A hagyomány átértékelésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a pénzromlás milyen hatással volt azoknak a vagyontárgyaknak az értékére, amelyeket a hagyomány terhel. A családi vagy örökjogi alapon nyugvó pénztartozások átértékelésénél tehát mindig az a vagyon irányadó, amelynek értékéből a pénztartozást ki kell egyenlíteni.
A bíróságnak a pénzhagyomány átértékelésénél meg kell állapítania azt, hogy a végintézkedés idején az örökösnek jutott vagyonnak mekkora hányada volt a hagyomány és ennek arányában kell őt fizetésre köteleznie. A hagyomány legmagasabb forintösszege azonban a hagyománnyal terhelt és az örökös birtokában meglévő vagyonnak, pontosabban: aránylagos részének azt az értékét, amit az átértékelés idején képvisel, nem haladhatja meg	65
A demokratikus fejlődésünknek megfelelő életszemlélet mellett a már hajlott korú és ennek megfelelően csökkent munkaképességű özvegyasszony, akinek egyetlen megélhetési forrása az özvegyi jogon használt és saját használatában álló csekély föld és akinek a férj családja körében megmaradása a férj családjához tartozók magatartása miatt elviselhetetlenné vált, nem válik az özvegyi jogra érdemetlenné azzal, ha létfenntartásának biztosítása végett arra kényszerül, hogy egy idős férfi gondozását vállalja és annak háztartását vezesse. Az ilyen kapcsolatnak az elhalt férj emlékét durván megsértő házasságon kívüli nemi viszonyként minősítése az általános társadalmi felfogással ellenkezik.	146
Az ítélkezés alapelvei
Ha a követelést támasztó fél által előadott tények valónak bizonyultak és ezek a kereseti (viszontkereseti) követelést megalapozzák, egymagában a jogcím helytelen megnevezése miatt a keresetet (viszontkeresetet) elutasítani nem lehet. (4. sz. L. E. D.)	13
A bíróság a felek nyilatkozatait nem betűszerinti értelmükben, hanem tartalmuk szerint kell hogy megítélje, ezért az ingatlanon teljesített beruházások megtérítése iránti viszotnkereset a visszatartási jog kifogását is magában foglalja.
Törvényt sért a bíróság, amikor a felek részéről történt hivatkozás nélkül, hivatalból, a gazdaságilag gyengébb fél hátrányára tesz olyan ténymegállapítást, amely a népi demokrácia igazságszolgáltatásának szelleméből folyóan nem indokolt	132
Az eljárási szabályok az utat, módot, lehetőséget jelölik meg az igények érvényesítésére. Nem engedhető meg, hogy az ilyen jogszabálynak a merev alkalmazása elzárja az anyagi igazság kiderítésének az útját főleg abban az esetben, amikor a bíróság tévedésének a jóvátételéről van szó. (2. sz. L. E. D. ind.)	7
Perlési tilalom
A 13.110/1948. Korm. sz. rendelet. 4. $-a 2. bekezdésének c) pontja a szolgálati jogviszony fogalmát nem korlátozta a rendes (az alakiságok figyelembevételével is kétségtelenül ilyenként jelentkező) szolgálati jogviszonyokra.
Az említett rendelkezés hatálya alá eső rendhagyó szolgálati viszony az is, ha valaki teljes ellátáson felül némi zsebpénzt kap attól, akinek háztartásában munkát végez oly megállapodás mellett, hogy őt a munkáltató és jogutódja a jogviszony megszűnte után holtáig eltartja, gondozza, betegségében ápolja és eltemetteti	69
Abból a szempontból, hogy az 1946. augusztus 1. napja előtt magánjogi jogcímen keletkezett követelés a 13.110/1948. (XII. 24.) Korm. sz. rendelet 4. $-ának (1) bekezdésében foglalt követelések közé tartozik-e, az a döntő, hogy 1946. augusztus 1. napját megelőzőleg pénzkövetelés volt-e, vagy e napot megelőzőleg alakult-e át pénzköveteléssé. (Pkt. 4.498/1949. sz. határozat.)
A természetbeni szolgáltatás lehetetlenülése következtében a követelés pénzköveteléssé alalkul át.
Ha a követelés tárgyát tevő terményeknek természetbeni szolgáltatása az 1946. augusztus 1. napja előtt lehetetlenült, közömbös, hogy az adós a teljesítés tekintetében késedelemben volt, mert a természetbeni szolgáltatás lehetetlenülése független a késedelem fenn vagy fenn nem állásától.
Az 1946. augusztus 1. napját megelőzően ily módon pénzköveteléssé átalakult követelés a 13.110/1948. (XII. 24.) Korm. sz. rendelet 4. $-ának (1) bekezdésében megjelölt követelések sorába tartozik.	78
Az egyik leszármazónak a többi leszármazók ellen azon a címen támasztott követelése, hogy a közös felmenőt huzamos időn át eltartotta, betegségében ápolta, a 13. 110/1948. Korm. sz. rendelet 4. $-a 2. bekezdésének e) pontja alá eső családi jogon alapuló követelés	160
A 13.110/1948. (XII. 24.) Korm. sz. rendelet 6. $-ának első mondata a tilalom felimerésének időpontjára tekintet nélkül utasítja a bíróságot a kereset visszautasítására. Visszautasításnak tehát akkor is helye van, ha a bíróság a rendelet hatálybalépése után előterjesztett kereset érdemleges tárgyalásába bocsátkozott	71
Peregyesítés. Perfelfüggesztés
Az, hogy a szóban lévő mindkét perben ugyanazok a felek szerepeljenek, sem a Pp. 223.$-a alapján való egyesítésnek, sem a Pp. 234. $-a alapján való felfüggesztésnek nem előfeltétele	134
A per felfüggesztése az első vevő szerződésének hatósági jóváhagyása kérdésében való döntésig tekintettel arra, hogy a 13.100/1948. (XII. 22.) Korm. sz. rendelet a felülvizsgálati eljárás alatt lépett életbe	81
Perbeli mulasztás
A házasságon kívül született gyermek tartása iránti kereseti kérelem a Pp. 443. $-ának 4. pontja szempontjából nincs megalapítva, ha a felperes keresetében nem adja elő az alperes kereseti, jövedelmi alapján az alperest a keresetben kért magas mértékű gyermektartásdíj megfizetésére egyáltalán kötelezni lehetne	142
Felülvizsgálat
Ha a felülvizsgálati bíróság észleli, hogy fellebbezési bíróság a pert az elsőbíróság hatáskörének hiánya miatt, törvénysértéssel szüntette meg, az egyébként (Pp. 522. $) kizárt felülvizsgálati kérelmet érdemeben elbírálhatja. (2. sz. L. E. D.)	5
Törvényesség érdekében használt perorvoslat
Törvényesség érdekében használt perorvoslatnak helye van oly mulasztási ítélet esetén is, amelyet a bíróság a Pp. 443. $-ának 3. és 4. pontja ellenére hozott, amelynek az alperes részére való szabályszerű kézbesítése nem történt meg és amely ennélfogva csak külső megjelenésében látszik jogerősnek	142
Ha bíróság a kiküldött költségkiszámításával előterjesztés folytán foglalkozott, végzése a Te. 69. $-ának 4. bekezdéséhez képest a határozattal nem érintett, tehát helyesnek tekintett tételek tekintetében is megállapítás jellegű	151
A 210/1950. (VIII. 20.) M. T. sz. r. 9. $-ának az a rendelkezése, hogy a részben teljesített határozatnak perorvoslati kérelem folytán való megváltoztatása esetében a már teljesített fizetés nem követelhető vissza, nem állja útját annak, hogy ha valakit eljárása kártérítésre kötelez, attól a teljesített fizetést ezen az alapon a jogaiban sérelmet szenvedett vissza ne követelhesse.	142
Végrehajtás
A 4250/1949. (199) M. T. számú rendelet hatálybalépése előtt elrendelt, de csak azután foganatosított végrehajtás esetében, amennyiben foglalás tárgya csupán a végrehajtást szenvedő szolgálati viszonyból eredő járandósága volt, a végrehajtást szenvedőt csupán a szolgálati viszonyból eredő járandóságok lefoglalása érdekében a végrehajtást foganatosító bírósághoz intézett kérvény költségének megfelelő költség terheli, nem terheli azonban a helyszíni foglalással járó többletköltség	151
Közjegyző
Az 1886. VII. tv. 26. $-ával szemben a 68. sz. E. H.-ban megjelölt többletkellékek betartásának megkívánása ellenkeznék a demokrácia jogrendszerében erőteljesen érvényesülő törekvéssel, hogy a felesleges nehézségeket, időveszteséget és költséget okozó alakiságokat a hivatali eljárásoknál mellőzni kell. Emellett ellenkeznék a közhivatalnok egyéni felelősségének, valamint a dolgozók államának közhivatalnoka iránti bizalomnak az elvével is	38
Az 1946. IX. tv. 1. $-a alapján azzal, hogy az örököst Németországba áttelepítették, az államkincstárra szálló örökség hagyatéki jellege megszűnik és ezért értékét nem lehet figyelembe venni a közjegyzői díj megállapításánál	137
Büntetőjog és eljárás
Külföldön elkövetett cselekmény
A Btá. 4. $-át akkor is alkalmazni kell, ha a külföldi a cselekmény elkövetése után magyar állampolgár lett (B. H. T. I. 2.)	181
Büntethetőség
A Btá. 9. $-ával összhangban van az a jogelv, hogy a cselekmény elkövetésekor 12. évét még be nem töltött vádlott bűnösnek kimondása a bíróságnak az életkor felöli tévedése esetében is sérti a törvényt. A dolgozó tömegek szocialista jogérzetével összhangban álló bírói gyakorlat ezt magától értetődőnek tartja. A B. H. T. I. 11. sz. elvi határozat fenntartása nem szükséges	182
Átmenet a köztudatba, hogy a megtorlás céljából szükséges intézkedés iránti kérelem pótolja az alakszerű magánindítványt. A B. H. T. I. 24. sz. elvi határozat fenntartása felesleges	172
A magánindítvány előterjesztésére a Btá. 22. $ 1. bekezdésében meghatározott 1 hónapi határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetéjének kilétéről tudomást szerzett (B. H. T. I. 23.)	193
A büntetés kiszabása
A büntetés középmértékére vonatkozó 49. sz. T. H. (B. H. T. I. 14.) a Btá. V. fejezete folytán alapját vesztette	182
Helyes a 28. sz. T. H.-ban (B. H. T. I. 29.) kifejezett az a jogelv, hogy a hatósági közeg ellen feladatának foganatosításában való megakadályozása céljából elkövetett testi sértés esetében a tettest a hatósági közeg elleni erőszakban és a testi sértésben kell bűnösnek kimondani. Ezt az elvet a bíróság következetesen alkalmazza, az anyagi és eszmei halmazat kérdése pedig a Btá. 57. $ 1. bekezdése folytán külön rendelkezést nem igényel. Ezért a határozat fenntartására nincs szükség	184
A mellékbüntetésül alkalmazott pénzbüntetést behajthatatlanság esetén az összbüntetést kiszabó ítéletében megállapított szabadságvesztésbüntetési nemre kell átváltoztatni. (B. H. T. I. 7.)	182
Választói jog
A felszabadulás után népünknek a választáshoz való viszonya alapjaiban megváltozott. Ezért a választási jog elleni vétségre vonatkozó B. H. T. I. 31. sz. határozat időszerűtlen	184
Ugyanez áll a B. H. T. I. 32. sz. határozatra	208
Hatóság elleni erőszak
A szabályszerű egyenruhában - habár külön megbízás és kiküldés nélkül - eljáró pénzügyőrségi közeget hatósági közegként büntetőjogi védelemben a bíróságaink oly következetesen részesítik, hogy a 17. sz. T. H. (B. H. T. I. 28.) fenntartására nincs szükség	183
Hamis eskü
A Btk. 219. és 221. $-ainak a hamis esküre vonatkozó rendelkezései a Pp. életbelépése óta jelentőségükben csökkentek. Az a jogelv, hogy a hamis esküt csak az ügyre nézve lényeges valótlan körülmények esküvel megerősítése állapítja meg, a bírói gyakorlatban következetesen érvényesül. A 20. sz. T. H. (B. H. T. I. 36. sz.) hatályban tartása szükségtelen	199
Kettős házasság
A Btk. 251. $-ából nyilvánvaló, hogy a kettős házasság bűntettének elkövetési cselekménye a házasság megkötése és a bűncselekmény befejezett a házasságkötési nyilatkozat megtételével. Az 55. sz. T. H. (B. H. T. I. 37. sz.) ama megállapítása, hogy a bűntett elévülése csakis az utóbbi házasság megszüntének napjával veszi kezdetét, ellentétben áll a törvény szellemével	204
Rágalmazás és becsületsértés
A bírósági hivatalnok elleni rágalmazás esetére szóló B. H. T. I. 47. sz. elvi határozat hatálybantartása a Bv. 9. $-a és az 1950. évi 46. sz. tvr. 8. $-a folytán szükségtelen	205
A községi képviselőtestület előtt tett állításnak, valamint a községi hatóság határozatával kimondott bizalmatlanságnak a rágalmazás szempontjából való elbírálásra vonatkozó elvi határozatok (35. sz. T. H., B. H. T. I. 43 és 44. sz.) igazgatási rendszerünk megváltozása folytán időszerűtlenek	201
A bírói gyakorlatban következetesen érvényesülő elv, hogy a becsületsértés tényálladékának egyik tényálladéki alkatelemét képező szándékosság a meggyalázó kifejezések tudatos használatában áll. A valódiság bizonyításának előfeltételeit a Bv. 16. $-a szabályozta. Ezért a B. H. T. I. 40. sz. elvi határozat hatálybantartása felesleges	207
A rágalmazás vagy becsületsértés büntethetőségének kizárására vonatkozó B. H. T. I. 41. és 42. sz. elvi határozatokban érintett kérdéseket a Bv. 17. $-a szabályozta	206
A kölcsönös becsületsértésre nézve a B. H. T. I. 49. sz. elvi határozatban foglaltak tekintetében a Bv. 19. $-a minden kétséget kizáróan intézkedik	206
A holtak ellen elkövetett becsületsértést és rágalmazást a gyakorlat a Bp. 41. $-ának alkalmazása szempontjából egységesen bírálja el az élők ellen elkövetett cselekményekkel. Ezért a B. H. T. I. 48. sz. elvi határozat hatálybantartása felesleges	207
A St. 43. $ 2. bekezdésének a hírlapi közzétételre vonatkozó rendelkezése csak a B. H. T. I. 50. sz. elvi határozatban foglaltaknak megfelelően magyarázható, ezért az elvi határozat hatáybantartása felesleges	208
Testi sértés
A Btk. 308. $-a csak abban az esetben alkalmazható, ha a többek bántalmazásából származó súlyos testi sértés 20 napnál hosszabb ideig tartó sérülést okozott, 20 napnál rövidebb ideig tartó sérülés esetén a Btk. 302. $-át kell alkalmazni. (13. sz. T. H., B. H. T. I. 55. sz.)	197
Lopás
Minthogy a szökést az 1950. évi 11. sz. tvr. önálló bűncselekménnyé nyilvánította, a rabruhával szökés esetére szóló 34. sz. T. H. (B. H. T. I. 56. sz.) hatálybantartása szükségtelen	200
Több befejezett, vagy megkísérelt lopás tárgyának az értékét a Btk. 335. $-a értelmében akkor is egybe kell foglalni, ha e lopások tettese vagy részese az egyszerű lopáson felül még egy vagy több minősített lopást is elkövetett. Az ellopott dolgok értékének a Btk. 335. $-a szerinti egybefoglalásával olyankor is csak egyetlen minősített lopás állapítható meg, ha az egybefoglalt érték többszörösen meghaladja a minősítő értékhatárt. (44. sz. T. H., B. H. T. I. 57. sz.)	201
Ha a tettes a zár alatt levő értékeket a zár feltörése nélkül a burkolattal együtt már eltulajdonította, sőt a lopás színhelyéről is elvitte, az eset körülményei mutatják, hogy a zár utólag való feltörésekor valóban kellett-e nagyobb elszántság és készség. A 75. sz. t. H.-ban (B. H. T. I. 59.) foglalt, a Btk. 336. $ 3. pontja szerinti minősítés szabályát tehát nem indokolt mereven alkalmazni, miért is az Elvi Tanács a határozatot hatályon kívül helyezte	188
A bírói gyakorlat egyöntetű és ingadozás nélküli a tekintetben, hogy a Btk. 336. $ 7. pontja és 343. $-a szempontjából ki tekint szolgálati viszonyban állónak. Az 53. sz. t. H. (B. H. T. I. 61.) hatályban tartása ennélfogva felesleges	189
A hosszabb és megszakítatlan időn át ugyanazon munkáltatónál munkát végző személy a munkáltatóval szolgálati, helyesen munkaviszonyba kerül. A 62. sz. T. H.-ban (B. H. T. I. 62.) írt, a Btk. 336. $ 7. pontja szempontjából kifejtett elvnek ma már az ellenkezője érvényesül, miért is a hatályon kívül helyezés indokolt	189
A visszaeső bűntettesre vonatkozó rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha az előző büntetéseket kísérlet miatt szabták ki, továbbá akkor is, ha a vád szerinti cselekmény csupán kísérlet. (43. sz. T. H., B. H. T. I. 63.)	186
A III. Bn. 35. $ 2. és 6. bekezdése nem hagy fenn kétséget afelöl, hogy a tulajdon elleni kihágás a visszaesés (Btk. 338.. $) szempontjából nem vehető figyelembe. Ezért a B. H. T. I. 65. sz. elvi határozat hatályban tartása felesleges	190
A 24. sz. T. H. (B. H. T. I. 67.) értelmében, ha a közös gazda háztartásában élő cselédek egymás terhére követnek el lopást, a Btk. 343. $-a szerint magánindítvány szükséges, mert a meglopott cseléd a gazdának hozzátartozója. Ez a beállítás megtévesztő. A hozzátartozók körének ily kiterjesztése a Btá. 29. $-ával ellentétes, a határozatnak az indítvány visszavonásáról szóló része pedig a Btá. 22. $ 2. bekezdésére tekintettel tárgytalanná vált. Ennélfogva a határozat hatályon kívül helyezése indokolt	100
Sikkasztás
A kereskedelmi társadalmasított szektorában nincs szükség a tulajdonjog fenntartással való eladás jellegzetesen tőkésvédő intézményére. A helytelenített és kihalóban levő jogintézmény védelme érdekében a B. H. T. I. 68. sz. elvi határozat fenntartása nem indokolt. Azt az 1948. XLVIII. tv. 32. $-a feleslegessé tette	191
Ha a munkaviszonyban álló személy sikkasztást követ el, bűncselekménye csak abban az esetben tekinthető munkáltatói indítványra üldözendőnek, ha az elsikkasztott dolog tulajdonosa a munkáltató volt (B. H. T. I. 69.)	172
A Btk. 359. $-ában foglalt rendelkezés nem biztosítja bizonyos visszaélésekkel szemben kellően a végrehajtás érdekeit, a B. H. T. I. 70. sz. határozat pedig ezt az elégtelenséget még jobban aláhúzza. Ezért, mint a célnak meg nem felelőt, hatályon kívül kellett helyezni	174
A B. H. T. I. 71. sz. elvi határozatban foglalt az a megállapítás, hogy a Btk. 359. $-ába ütköző sikkasztás tényálladéka az árverés megkísérlése előtt is megállapítható és az eltulajdonítás ténye az árverési jegyzőkönyvön kívül más bizonyítási eszközzel is bizonyítható, a bírói gyakorlat által állandóan követett elvet fejez ki.	192
Azt az elvet, hogy ha a tulajdonos harmadik személynél lefoglalt dolgát elveszi és elidegeníti, a Btk. 368. $-ába ütköző vétséget követ el, a bírói gyakorlat állandóan és ingadozás nélkül követi. Ezért a B. H. T. I. 72. sz. határozat hatályban tartása feleslegessé vált	192
Orgazdaság
Az újabb jogfejlődés a vagyon elleni bűncselekménynél az értékegybefoglalás elvét érvényesíti. Orgazdaság esetére az 50. sz. T. H. (B. H. T. I. 58.) az ellenkező álláspontot foglalja el, azt tovább fenntartani nem lehet	187
Okirathamisítás
Nincs ingadozás a bírói gyakorlatban afelől, hogy aki más által letett vizsgáról a bizonyítványt a maga nevére állíttatja ki, a Btk. 400. $-ába ütköző közokirathamisítást követi el. Ezért a B. H. T. I. 75. sz. határozat kifejezett hatályban tartására nincs szükség	175
Kihágás
A Btá. 79. $ 2. bekezdésének azt a rendelkezését, hogy pénzbüntetésnek elzárásra való átváltoztatásával öt forinttól száz forintig terjedhető összeg helyett egy-egy napot kell számítani, akkor is alkalmazni kell, amikor a kihágás miatt kiszabott pénzbüntetést nem elzárásra, hanem - összbüntetés kiszabása esetén - börtönre kell átváltoztatni (B. H. T. I. 81.)	185
A B. H. T. I. 80. sz. határozatnak a büntetés enyhítésére vonatkozó része a Btá. 85 és 78. $-ai és az 1950. 39. tv. 10. $-a folytán tárgytalanná vált. A védjegybitorlás kihágása miatt hozott, bűnösséget megállapító ítélet közzétételére vonatkozó részt pedig a társadalmi és gazdasági fejlődés minden vonatkozásban túlhaladottá tette	176
Nem elvi jelentőségű állásfoglalás, hogy a közönségnek nyitva álló helyen szerencsejátékban való részvétel a Kbtk. 88. $-a alá esik. A B. H. T. I. 83. sz. elvi határozat fenntartására szükség nincsen	177
Nincs ingadozás a bírói gyakorlatban afelől, hogy a "ferbli" a büntetendő szerencsejáték. A B. H. T. I. 84. sz. elvi határozat fenntartására szükség nincsen	177
A vészfék használatával kapcsolatban a B. H. T. I. 85. sz. elvi határozat állásfoglalása nem lehet vitás. A határozat hatályban tartása felesleges	178
Az az állásfoglalás, hogy a Kbtk. 126. $-a szempontjából az olyan cikk is élelmicikk, amely bizonyos előkészítés után válik emberi élelemként használhatóvá, teljesen megegyezik az általános felfogással. A B. H. T. I. 86. sz. elvi határozat kifejezett hatályban tartása szükségtelen	178
A Btk. 418., és a Kbtk. 127. $-ának összevetéséből világosan kitűnik, hogy ingó dolog értékcsökkenést eredményező használata a Kbtk. 127. $-a alá esik. A b. H. T. I. 88. sz. elvi határozat hatályban tartása szükségtelen	178

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem