kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Nemzeti Tankönyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 356 oldal |
Sorozatcím: | Tanuljunk nyelveket! |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar Olasz |
Méret: | 20 cm x 14 cm |
ISBN: | 963-18-6636-x |
Megjegyzés: | 2. kiadás. Tankönyvi szám: 56238. |
Előszó | 5 |
Alapvető hangtani tudnivalók | 7 |
Hangok és betűk | 7 |
Magánhangzók | 7 |
Kettőshangzók | 8 |
Mássalhangzók | 9 |
A hangsúly | 11 |
Az ékezet jelentésmegkülönböztető szerepe | 12 |
A hangkivetés | 13 |
A szóvégi csonkulás | 14 |
Gyakorlatok | 15 |
A mondat | 17 |
Szófajok és mondatrészek | 17 |
A mondatok felosztása szerkezetük szerint | 18 |
Az egyszerű mondat | 18 |
A mondat fajai a beszélő szándéka szerint | 22 |
Az állító és a tagadó mondat | 25 |
A mondat két részre osztása a részek funkciója szerint | 26 |
A mondatot alkotó szócsoportok | 27 |
A determinánsok | 28 |
Az összetett mondat (I) | 29 |
Főnévi igeneves szerkezet a mellékmondatban | 30 |
Névmási alakok a főnévi igeneves szerkezetben | 33 |
Elöljáró nélküli infinito a mellékmondatban | 34 |
Gyakorlatok | 35 |
Az ige kijelentő mód jelen ideje | 37 |
A jelen időben rendhagyó igék | 39 |
Gyakorlatok | 46 |
A szórend az olaszban | 48 |
A főnév és a névelők | 55 |
A főnév neme és többes száma | 55 |
A névelő | 55 |
A határozott névelő | 56 |
A határozatlan névelő | 56 |
A névelős elöljárószók | 58 |
A részelő (partitív) névelő | 60 |
A határozott névelő használata | 62 |
További tudnivalók a főnévről | 65 |
A nem jelölése külön végződéssel | 67 |
Más szó jelöli a nemet | 67 |
A hím- és nőnemű alak azonos | 68 |
Más nem, más jelentés | 68 |
Sajátosságok a főnév többes számában | 68 |
Csak többes számban előforduló főnevek | 70 |
Szabálytalan többes számú főnevek | 70 |
Több alakú főnevek | 70 |
Nemüket megváltoztató főnevek | 71 |
Két többes számmal jelentkező főnevek | 71 |
Gyakorlatok | 73 |
A melléknév | 75 |
A melléknév végződése | 75 |
A -co, -go, -io végződésű melléknevek alakjai | 76 |
Változatlan alakú melléknevek | 77 |
Melléknevek csonkulása | 78 |
Melléknevek használata kétféle jelentésben | 79 |
A melléknév fokozása | 81 |
A hasonlító szerkezet | 82 |
Rendhagyó fokozású melléknevek | 83 |
A melléknévi jelző helye | 86 |
Többféle jelző ugyanabban a mondatban | 90 |
A melléknév mondatbeli funkciója | 91 |
A jelző fajtái | 92 |
A minőségjelző | 93 |
A főnév mint minőségjelző | 93 |
A mennyiségjelző | 95 |
A birtokos jelző | 96 |
Az értelmelző jelző | 97 |
Gyakorlatok | 98 |
A számnév | 102 |
Tőszámnevek | 102 |
A tőszámnevek használata | 102 |
A gyakorlati alkalmazás néhány területe | 103 |
Sorszámnevek | 105 |
Egyéb mennyiségi (számnévi) fogalmak | 107 |
Gyakorlatok | 109 |
A névmás | 111 |
A személyes névmás | 111 |
A személyes névmás mint alany | 112 |
A személyes névmás mint tárgy | 115 |
A személyes névmás mint részeshatározó | 118 |
A személyes névmás egyéb elöljárók után | 119 |
Nem szabályszerű, de egyre terjedő részeshatározós szerkezetek | 120 |
A névmás hangsúlytalan tárgy- és részes esete ugyanabban a mondatban | 120 |
A személyes névmás hangsúlyos tárgyesetének speciális használata | 121 |
Gyakorlatok | 122 |
A visszaható névmás | 123 |
A visszaható névmás használata | 124 |
A kölcsönös névmás | 125 |
A határozói névmás | 126 |
Ci, vi | 126 |
Ne | 128 |
Két hangsúlytalan névmás egymás mellett | 130 |
Egyes névmások (lo, la) sajátos használata | 134 |
Gyakorlatok | 134 |
A birtokos névmás | 146 |
A jelzői birtokos névmás (birtokos determináns) alakjai | 136 |
"Birtok" birtokos determináns nélkül | 140 |
Birtokos determináns helyett személyes névmás | 141 |
Birtokos determináns főnév nélkül | 142 |
Az önálló (állítmányi) birtokos névmás alakjai | 142 |
Az állítmányi birtokos névmás használatának szabályai | 143 |
Gyakorlatok | 143 |
A mutató névmás | 145 |
A kérdő névmás | 148 |
A vonatkozó névmás | 150 |
A határozatlan névmás | 152 |
Gyakorlatok | 157 |
Az ige | 159 |
Az igealakok | 161 |
Foylamatos és befejezett cselekvés, időviszonyok | 163 |
Az ige ragozása | 163 |
Egyszerű igeidők | 164 |
A felszólító mód | 165 |
Összetett igeidők | 170 |
Gyakorlatok | 172 |
Az igealakok hangsúlya | 175 |
Igeragozási táblázatok (avere, essere, parlare, vendere, partire, lavarsi, invitare) | 177 |
Kiejtési és helyesírási sajátosságok egyes igék ragozásában | 184 |
Miből áll a rendhagyó igék rendhagyósága? | 188 |
Az alapszókincs rendhagyó igéinek főalakjai ragozási típusok szerint | 192 |
A rendhagyó igék ragozása | 194 |
A visszaható ige | 205 |
A szenvedő ige | 207 |
A műveltető ige | 210 |
A személytelen ige | 212 |
Gyakorlatok | 213 |
Az általános alany | 215 |
Az összetett igeidők segédigéi (avere és essere) | 216 |
A módbeli segédigék (dovere, potere, volere) | 221 |
Körülírásos igei szerkezetek | 229 |
Gyakorlatok | 232 |
Az igeidők használata | 236 |
Indicativo | 236 |
Gyakorlatok | 245 |
Congiuntivo | 250 |
Congiuntivo a mellékmondatban | 250 |
Mikor használunk congiuntivo-t a mellékmondatban? | 252 |
Congiuntivo a főmondatban | 254 |
Condizionale | 255 |
Gyakorlatok | 258 |
Igenevek | 260 |
A főnévi igenév | 260 |
A melléknévi igenév | 262 |
A határozói igenév | 266 |
A főnévi igenév kapcsolása a ragozott igealakokhoz | 267 |
A hangsúlytalan névmási alakok szórendi helye | 269 |
Gyakorlatok | 270 |
Az összetett mondat (II) | 274 |
A mellérendelt mondatok | 274 |
Az alárendelt mondatok | 275 |
Mellékmondatok ragozott igei és igenévi állítmánnyal | 277 |
A tárgyi mellékmondat | 277 |
A határozói mellékmondat | 278 |
A feltételes mellékmondat | 283 |
Gyakorlatok | 284 |
Az utalószó hiánya az olaszban | 288 |
Az igeidők egyeztetése | 291 |
Az igeidők egyeztetése a kijelentő módban | 291 |
A főmondatban jelen idő | 292 |
A főmondatban múlt idő | 292 |
Kivétel az időegyeztetés szabályai alól | 293 |
Jövő a múltban | 293 |
Az igeidők egyeztetése a kötőmódban | 294 |
A főmondatban jelen idő | 294 |
A főmondatban múlt idő | 294 |
Egyenes beszéd - függő beszéd | 295 |
Gyakorlatok | 299 |
A határozószó | 304 |
A határozó kifejezésmódjai | 304 |
A határozószó | 306 |
A helyhatározószó | 306 |
Az időhatározószó | 307 |
A módhatározószó | 308 |
A kérdő határozószók (Kérdőszók) | 311 |
Az elöljárós szerkezet mint határozó | 312 |
A helyhatározó | 312 |
Az időhatározó | 315 |
A módhatározó | 316 |
Az okhatározó | 318 |
A célhatározó | 318 |
A részeshatározó | 318 |
Az állandó határozó vagy vonzat | 319 |
Gyakorlatok | 322 |
Az elöljárószó | 326 |
Határozószók és elöljárószók | 334 |
Az indulatszó | 336 |
Szóképzés | 337 |
Gyakorlatok | 338 |
A magyar-olasz fordítási feladatok megoldása | 342 |
Felhasznált irodalom | 347 |
Tárgymutató | 348 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.