1.059.247

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A «mese» lélekvándorlása

A modern magyar elbeszélés születése

Szerző
Budapest
Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 454 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 15 cm
ISBN: 963-15-3708-0
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

1908-ban, a Nyugat első számában megjelent egy esszé, amelyet az irodalomtörténeti gyakran idéz. A "mese" alkonya a címe, szerzője pedig Szini Gyula, aki egyszerre művelte a novellát és a kritikát. Műfaji koncepciót sejtet ez az írás olyan korban, amelyben még a diadalmas modern líra sem kapta meg a maga elméleti igazolását, az elbeszélő irodalom pedig teljesen nélkülözte a műfajtörténeti gondolkodás következtetéseit. Szini Gyula észrevette, hogy a modern novella elfordult a cselekménytől, amelyben a leegyszerűsített világmagyarázat fő vétkesét vélte. Úgy látta, hogy a konzervatív irodalomszemlélet a "mesét" egy megszokott, gépies és kényelmes technikával azonosítja, s számára a kiszámítható világgal. S ő és nemzedéke éppen a világ kiszámíthatóságában kételkedett. A cselekmény trónfosztásától tehát eljut a cselekmény újraértelmezéséig: az elbeszélő művészet rendező erejét immár nem az eseménysorban látja, hanem a hangnemben. Bodnár György e gondolatmenetet folytatva a modern magyar... Tovább

Fülszöveg

1908-ban, a Nyugat első számában megjelent egy esszé, amelyet az irodalomtörténeti gyakran idéz. A "mese" alkonya a címe, szerzője pedig Szini Gyula, aki egyszerre művelte a novellát és a kritikát. Műfaji koncepciót sejtet ez az írás olyan korban, amelyben még a diadalmas modern líra sem kapta meg a maga elméleti igazolását, az elbeszélő irodalom pedig teljesen nélkülözte a műfajtörténeti gondolkodás következtetéseit. Szini Gyula észrevette, hogy a modern novella elfordult a cselekménytől, amelyben a leegyszerűsített világmagyarázat fő vétkesét vélte. Úgy látta, hogy a konzervatív irodalomszemlélet a "mesét" egy megszokott, gépies és kényelmes technikával azonosítja, s számára a kiszámítható világgal. S ő és nemzedéke éppen a világ kiszámíthatóságában kételkedett. A cselekmény trónfosztásától tehát eljut a cselekmény újraértelmezéséig: az elbeszélő művészet rendező erejét immár nem az eseménysorban látja, hanem a hangnemben. Bodnár György e gondolatmenetet folytatva a modern magyar elbeszélés születésének leírására tesz kísérletet. Könyve voltaképpen visszanyomozás. A visszanyomozásban az a meggyőződés vezette, hogy a premodern magyar elbeszélés Peteleitől Cholnoky Viktorig olyan új poétikai értékeket teremtett, amelyek leírása és rendszerezése új összefüggésbe helyezheti nemcsak a Nyugat nemzedékeinek törekvéseinek, hanem akár a mai posztmodern kísérleteket is. A szerző azonban nemcsak időben, hanem térben is igyekezett kiterjeszteni az irodalomtörténeti nyomozást. Arra is vállalkozott, hogy legalább változatosan bemutassa a magyar modernség irodalomszemléletét - kiemelve a Nyugat hőskorának fő kérdését, az Én-felfogás megváltozását. Így ugyanazt a folyamatot, amelyeket a premodern magyar elbeszélők és Kaffka Margit epikai életművében figyelt meg, az irodalmi tudat tükrében is bemutathatja.
A "mese" lélekvándorlását nem a monografikus részletezés, hanem gondolatmenete teszi egységes kompozícióvá. Vissza

Tartalom

Bevezetés5
Egy elméletpótló esszé - A műfajok egyenlőtlen fejlődése a Nyugat forradalmában. - A Nyugat permanens forradalma. - A Nyugat permanens forradalmának jellegzetes egyénisége: Kaffka Margit. - Egymást felidéző folyamatrajz, életműelemzés és műfajvizsgálat
A premodern magyar elbeszélés válaszútja15
Az anekdotavita és elméleti távlatai17
A mikszáthi anekdota Janus - arca. - Fikció és általánosítás. - Külső és belső cselekmény. - A műnemek határsértése. - Az elbeszélés nézőpontja és az elbeszélő illetékessége
A belső cselekmény életjelei - a külső cselekmény lefokozói37
A balladai lélektan: Petelei István. - Az irónia: Papp Dániel. - Az etnografikus és szociografikus leírás: Tömörkény István. - Az alaphelyzetek életképe: Gárdonyi Géza. - A drámai leírás: Bródy Sándor. - A tárcanovellista. Thury Zoltán. - A hűvös modor: Herczeg Ferenc. - A rezonőrhang és a reflexív elbeszélés: Ambrus Zoltán. - A kaland: Cholnoky Viktor.- Az álmok és emlékek pikareszkje: Lovik Károly. - Tételek között szorongó tárgyiasság és impresszionizmus: Justh Zsigmond. - Az artisztikus és lélektani kinagyítás: Gozsdu Elek. - A "mese" , a regény és a novellaciklus.
A nyugat folyamatos poétikai forradalmának jellegzetes elbeszélője: Kaffka Margit181
A korforduló témái, a novella szecessziói183
A nőprobléma és a dzsentritéma találkozása. Realizmus és impresszionizmus együttélése195
Látvány és valóság: az impresszionista Színek és évek211
A pusztuló dzsentri a nőprobléma hatványán. Társadalom és alakrajz. Nosztalgia és ítélet. A regény dzsentri - szemléletének vonatkozási pontjai. Az impresszionizmus: szemlélet és életérzés. Kompozíció és emlékezés. Impresszionizmus és dokumentarizmus. Nyelv és élmény
Lélek és világ: A Mária évei lélektanisága263
Az "új asszony" és a készületlen kor. Lelki intranzigencia vagy jövőbeli törvény. Új lélekszemlélet és új valóságmegközelítés. Az átmeneti szemlélet és az örökölt regényforma feszültségei. Lélek és szó. Átmenetiség: a szintézisigény megőrzése. Lélek és lét.
Fikció és dokumentum: az Állomások305
Az individuum ironikus győzelme a tragikus történelemben. A korrajz dilemmája. A regény mérlegén. Változatok a forradalomra. A korrajzregény: kortünet
Nehéz idők tanulsága: vissza a dolgokhoz333
Az epikai szintézis lehetősége: a kisregény346
A lírai napló mint dokumentum. A szegénység regénye mint vallomás. A zárda egzotikuma mint korélmény transzpozíciója. Naturalizmus vagy újrealizmus:
Magyar modernek irodalomszemlélete (ÉN felfogások)371
Vitriollelkek és az Igen kategorikusai373
Pozitivizmus és impresszionizmus: folytatás és szakítás. Termékeny eklekticizmus. Ady Endre. Móricz Zsigmond.
Az utak elváltak393
Az impresszionizmus dilemmája. Babits Mihály. Fülep Lajos. Popper Leó. Lukács György és Balázs Béla
Kaffka Margit irodalomszemlélete415
Könyvek, és arcok. Gondok és gondolatok.
Jegyzetek439

Bodnár György

Bodnár György műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Bodnár György könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem