Aukciós tétel adatai
Eszék-Budapest, 1996, HunCro Sajtó- és Nyomdaipari Kft.-Drávaszög Alapítvány (G. Nyomdász Bt., Pécs), 520 p. + [2] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Drávaszög ábécé. Néprajzi és folklór tájlexikon. Írta: Lábadi Károly. Szerkesztette: Bognár Antal.
A címlapon a szerző, Lábadi Károly tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Rózsa András kormányfőtanácsadó úrnak tisztelettel ajánlom a drávaszögi magyarság históriáját. Bp. 1996. advent Lábadi Károly".
A dedikáció címzettje, Rózsa András (Budapest, 1935. október 22. - 2016. december 9.) költő, sportújságíró, kormányfőtanácsadó. Kezdetben adminisztrátorként, majd könyvtárosként munkálkodott. Ezt követően a dunaújvárosi Vasvári Pál Általános Iskola tanára lett. Később Budapesten a Népsport labdarúgó rovatának munkatársaként, majd főmunkatársaként dolgozott. 1978-tól a Magyar Ifjúság belpolitikai rovatvezetője, aztán főmunkatársa volt. Ezen kívül, mint az Ötlet rovatvezetője, a Compack Híradó című üzemi lap szerkesztője, a Búvár főszerkesztőhelyettese, a Képes 7 és a Reggeli Pesti Hírlap főmunkatársa, illetve a Köztársaság című hetilap munkatársa tevékenykedett. Verseit, novelláit az Alföld, a Jelenkor, az Élet és Irodalom, valamint a Rezzen a szél című debreceni antológia közölte.
Készült az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások 713/93., 95. VIII. b. sz. támogatásával. A könyv a Horvát Köztársaság etnikai és nemzeti közösségekkel, illetve kisebbségekkel foglalkozó kormányhivatalának anyagi támogatásával jelent meg. Az előzéken Izabella főhercegnő Kopácsi-réten készült felvételei láthatók (Legújabbkori Történeti Múzeum, Budapest). Szövegközti, feliratos, fekete-fehér és színes képekkel gazdagon illusztrált, valamint bevezetéssel, a könyv használatára vonatkozó tájékoztatóval, a rövidítések jegyzékével, irodalomjegyzékkel, a kéziratos források jegyzékével, angol és horvát nyelvű összefoglalóval, köszönetnyilvánítással és tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Nyomtatta a G. Nyomdász Bt. Pécsen.
Kiadói fűzött kemény papírkötésben lévő példány aranyozott feliratos, dombornyomott keretezésbe foglalt aranyozott illusztrációval ellátott címfedéllel, ezüstözött feliratos könyvgerinccel, illusztrált, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan, megőrzött, jó állapotban.
"Lábadi Károly, Drávaszög kutatója és Drávaszög népi kultúrájának, hagyományainak megmentője, összegyűjtője és avatott közlője ismét új könyvvel örvendeztetett meg bennünket. Ismét a „Kelet és Nyugat között,... Pannónia határán... az Eszéket Budával összekötő hadi út mentén fekvő Drávaszög a főszereplő, ahol „sóhajtásnyi időre lehetett élvezni a római kultúra adományait” is. Ennek a sokat szenvedett, tatár, török hadak pusztításait túlélő, európai hírű szellemi műhelyeket teremtő és éltető Drávaszögnek a művelődéstörténeti, szellemi, népi, értékekben gazdag közeli és távoli hagyományait tárja elénk egy errefelé szokatlan műformában, mint ő maga határozza meg „néprajzi és folklór tájlexikon”-ában. Tájszótárunk már van egypár, de tájlexikonunk még nincs. Ez az első hírmondó ebben a műfajban..." - írta a műről Penavin Olga (Magyar Szó, 1997. február 01./54. évfolyam/26. szám).
Előszó
Lectori salutem!
A Drávaszög népének életében mindenkor volt egy látszólagos ellentmondás: amikor a külső szemlélő legsanyarúbbnak ítélte helyzetét, megmaradásának esélyeit csekélynek látta, talpon tudott maradni, s mint a kagyló, a gyöngyöt izzadott ki magából, értéket teremtett. Amikor települései Pannónia határán a vizesárok szerepét töltötték be, a barbát betörések zajának megcsendesülése után az Eszéket Budával összekötő hadiút mentén sóhajtásnyi időre lehetett élvezni a római kultúra adományait. A Drávaszög ugyanis mindig ütközözóna volt Kelet és Nyugat között, a nyugati és bizánci kultúra mezsgyéjén állt. Hogy megmaradjon, lakóinak nemcsak erős földsáncokat kellett emelniük, hanem a szellem várait is bevehetetlenné kellett tenniük, s ennek érdekében népénektudata mindekoron túllépte a Duna és Dráva határfolyókat. vagy amikor a tanárok végigrabolták a felpezselték a vidéket, népe és kultúrája a nádasok rengetegében is megmaradt kovásznak. A hosszan tartó török hódoltság ellenére olyan, kis létszámú vagy éppen egyszemélyes szellemi műhelyek létesültek területén, amelyeknek híre Európa egyik-másik távolabbi szegletébe is eljutott. Elsősorban Laskó, Hercegszöllős és Vörösmart népe alakított ki magának olyan életmódot, amely kedvezett a szellemi alkotómunkának. A nyitottság, az értékeke befogadására, létrehozásának támogatására való hajlama serkentőleg hatott.
Vissza