Malcomes Béla, Dr. báró: A gazdaság új fejlődése (Tiltólistás kötet)

Tartalom

ELŐSZÓ.

I. BEVEZETÉS.

A) A GAZDASÁGI LIBERALIZMUST MEGELŐZŐ GAZDASÁGI KORSZAK.
1. A gazdasági élet fejlődéséről általában. 2. A gazdaság kül- és belterjes fejlődése. 3. A nemzetgazdaság kifejlődésének kora. 4. A földrajzi felfedezések és a népszaporodás hatása 19

B) A GAZDASÁGI LIBERALIZMUS KORSZAKA.
5. A nemzetállamok gazdasági centralizmusának és kötöttségeinek bomlása. 6. A kivitel megtorpanása. 7. A gazdasági szabadság kora. 8. A világgazdasági politika Janus-arca. 9. Az iparfejlődés indítóokai és világvonatkozásai. 10. A találmányok és a szervezés szerepe a fejlődésben. 11. A fogyasztás és termelés kölcsönhatása. 12. A mezőgazdaságnak, mint a közgazdaság alapjának különleges szempontjai. 13. Az iparfejlődés hatása á' társadalom fejlődésére 26

C) A GAZDASÁG LEGÚJABB FEJLŐDÉSE.
14. Az individualizmus és a termelési szempont. 15. A szocializmus és a nemzetközi együttműködés. 16. Gazdasági nagyegységek mint a világgazdaság közvetlen alkatelemei. 17. Féktelenségtől megkötöttséghez. 18. Az új gazdasági rend ismérvei. 19. A kapitalizmus gyarmatgazdasági alapja és az ó-világ. 20. A „do ut des" elve. 21. összefoglalás 39

II. A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG KIFEJLŐDÉSÉNEK MAGYARÁZATA.
A) GAZDASÁGI ELŐZMÉNYEK.
22. A háborúk okai leginkább gazdaságiak. 23. A háború utáni mentalitás és a világgazdasági helyzet. 24. A tőkegazdasági rendszer anarchikus elemei és az ipar nemzetközi decentralizációja 52

B) POLITIKAI ELŐZMÉNYEK.
25. A gazdasági imperializmus. 26. Az imperializmus vámpolitikája 27. Az imperializmus és a gyarmatpolitika. 28. Az avult közgazdasági eszmekor szerepe az imperializmusban 58

C) TÁRSADALMI SZEMPONTOK.
29. A szocializmus új fejlődése. 30. A tőkegazdasági rendszer szociális átszervezése. 31. Valódi és mesterséges emberi igények — A fopasztás befolyásolása. 32. Dömping és áruuzsora 33. Kizsákmányoló termeléskorlátozás. — Monopolium. — Erőszakos és békés vagyon- és jövedelemszerzés. 34 A vámpolitika fejlődése és a társadalmi szempont. 35. A gazdaság-és társadalomfejlődés összefüggése 63

D) MEZŐGAZDASÁGI SZEMPONTOK.
36. A mezőgazdasági kérdés. 37. A mezőgazdaság és az ipar jelentősége és kölcsönhatása az új fejlődésben. — A falu-város probléma. 38. A termelési ágak egyensúlya. — Munkamegosztás és munkaösszevonás. 39. Autarkiatörekvések s előállítási költségek. — Értékesítés. — Az iparosodás agrárszemszempontjai. — Agrárreform. 40. Az ipar agrarizálása s a mezőgazdasági iparosodása 78

E) A PIACI ÁRMECHANIZMUS ZAVARAI.
41. A szövetkezet jelentősége az új gazdasági rendszerben. 42. A termelés és fogyasztás irányítása. 43. Az új gazdaságfejlődés hatása a pénzügyi politikára. 44. Az agrárválság hatásai. — Európai különérdek 92

F) A NEMZETKÖZI NÉP-, PÉNZ- ÉS ÁRUMOZGALOM.
45. Az úi gazdaságfejlődés és az új vámpolitika. — A külkereskedelem hanyatlása. 46. Az Egyesült Államok népességmozgalma európai kivándorlásból. 47. A kivándorlás visszahatása. 48. Fogyasztói és termelői érdek. — Szabad kereskedelem vagy védvám. 49. A szociális gazdasági reformok mértéke 115

G) AZ ÜJ GAZDASÁGI KÖZPONTOK ÉS EURÓPA.
50. Az Amerikai Unió, mint a nemzetközi gazdasági kooperáció példája. 51. Pacifizmus. — Gazdasági világrészegységek. — Európai együttműködés. 52. Az európai együttműködés és a gyarmatok. 53. Európa gazdasági arculata. 54. Európa gazdasági jellege ma is túlnyomó részben mezőgazdasági. 55. Az iparok települési feltételeinek megváltozása 123

H) A TÖKEGAZDASÁGI RENDSZER HIÁNYAL
56. A válság oka nem a világháborúban, hanem a tőkegazdasági rendszer hibáiban keresendő. 57. A tőkegazdasági termetes Kifejlődése. 58. A tőkegazdasógi rendszer anarchikus elemei a tőkegazdasági rendszer termelékenységellenes életnél. 60. A tőkegazdasági rendszer túlfejlődése s az újjászervezés szükségessége. 61. A protektionizmus csak átmenet a szocializmus és a kapitalizmus kiegyezéséhez. 62. A monopoliumok keletkezésének magyarázata. 63. A monopólium bírálata 135

l) A VÁLSÁGELMÉLETEK.
64. A válságelméletek és ezek irodalma. 65. A válság tárgyilagos szemlélete. 66. Az európai kooperációs mozgalmak. 67. A válság a liberalizmus szemléletében. 68. A válságleküzdésre irányuló törekvések alapgondolatai. 69. A válságleküzdésre irányuló gondolatok rendszerbefoglalása 148

III. A TÁRSULÁSI SZELLEM TÉRHÓDÍTÁSA.
A) A TÁRSULÁS MINT A TERMELÉS ÉS AZ ÉRTÉKESÍTÉS FEJLŐDŐ ALAKJA.
70. Az együttműködés mint az új gazdaság szerkezeti vezérelve. 71. A gazdasági érdekképviseletek kifejlődése. 72. A társasági vállalatok és a kartelek kifejlődése. 73. A szövetkezeti mozgalom. 74. A szövetkezet közgazdasági fogalommeghatározása. 75. A korszerű gazdaságpolitika és a szövetkezeti reform. 76. A szövetkezet jelentősége a szervezett agrártermelésben és értékesítésben. 77. A rendi felépítés alapfogalmairól. 78. A korporációs szervezet különböző változatai. 79. A korporációs rendszer helyes változatának a nemzeti adottságoktól való függősége 159

B) A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ TÖREKVÉSEK.
80. A nemzetközi együttműködés alakulásáról általában. 81. Nacionalizmus és konföderáció. 82. A kialakulóban lévő világgazdasági politika. 83. A Népszövetség, mint a nemzetközi gazdasági politika központja. 84. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal. 85. A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet. 86. A Nemzetközi Fizetések Bankja. 87. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara. 88. A parlamentközi kereskedelmi értekezletek. 89. Az európai együttműködésre vonatkozó kezdeményezések. 90. A Brit birodalom ottawai egyezménye. 91. A strésai ^konferencia. '92.' A londoni világgazdasági konferencia. 93. A XVI. Nemzetközi Mezőgazdasági Kongresszus. 94. A középeurópai együttműködésre irányuló törekvések. 95. A „Dunai egyezmény" terve. 96. A római hármas egyezmény. 97. A nemzetközi búzaegyezmény. 98. A nemzetközi cukoregyezmény. 99. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége. 100. A gazdasági Kisenfente. 101 A Páneurópa-Gazdasági Konferenciák. 102. A „Francia Birodalom" gazdasági szervezésének terve. 103. A balkáni vámunió terve. 104. Az aranyalapon állá országok nemzetközi blokkja. 105. Agrárközgazdászok Nemzetközi Konferenciája 106. A Nemzetközi Mezőgazdasági Bizottság. 107. Különféle nemzetközi igazdasági szervezetek 193

IV. A GAZDASÁG LEGÚJABB FEJLŐDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ GAZDASÁGPOLITIKA.
A) A TERMELÉSI POLITIKA LEGÜJABB IRÁNYFEJLŐDÉSE.
108. A termelés új alakulásáról és irányításáról általában. 109. A technika fejlődésével összefüggő termeléspolitika. 110. A termeléspolitika a közösségi eszme hatása alatt. 111. A termeléspolitikának az árkérdéssel összefüggő szempontjai. 112. A munkanélküliség és a munkaszerzés problémája az új gazdaságpolitikában. 113. A kül- és belföldi piac viszonylagos jelentőségének változásával összefüggő termeléspolitikai elgondolások. 114. A fogyasztók igényeinek megváltozásával összefüggő termeléspolitikai szempontok. 115. Az új termeléspolitika és az eutarchia követése. 116. A minőségkultúra jelentősége az új termeléspolitikában. 117. A nyersanyagprobléma jelentősége termeléspolitikai szempontból. 118. Az ipar nemzetközi decentralizációjával összefüggő termeléspolitikai szempontok. 119. A módszeresség és racionalizálás szerepe az új termeléspolitikában. 120. A termelés és a kereskedelem viszonyának új szempontjai a termeléspolitikában. 121. A hitel és a tőkebefektetés termeléspolitikai új szempontjai. 122. A konjunktúrakutatás mint az új termeléspolitika segédeszköze. 123. Az új termeléspolitikának mezőgazdasági súlypontja különös tekintettel a birtokpolitikára 313

B) A KERESKEDELMI POLITIKA LEGÜJABB IRÁNYFEJLŐDÉSE.
124. A termelési feltételek megváltozásénak kihatása a kereskedelmi politikára. 125. A termelésvédelmi politika kihatása a kereskedelmi politikára. 126. Az agrárprotekcionizmus különleges szempontjai a kereskedelempolitikában. 127. A szövetkezeti értékesítés és az egykéz-rendszer kereskedelempolitikai jelentősége. 128. Az áruuzsora és a dömping megítélése az új kereskedelmi politika szerint. 129. Az áremelés kereskedelempolitikai célkitűzése. 130. Az ipar és a kereskedelem viszonya az új gazdaságfejlődésben. 131. A mezőgazdaság és a kereskedelem viszonya az új gazdasági fejlődésben. 132. A nagy- és kiskereskedelem viszonya az új gazdasági fejlődésben. 133. Az adóteher és az árpolitika összefüggései a kereskedelemmel az új gazdaságfejlődésben. 134. A nemzetközi árucsere új útjai. 135. A világkereskedelmi politika és a regionális egyezmények. 136. A nyersanyag problémája az új kereskedelmi politikában. 137 A vámkérdés és a kereskedelem mai állapota. 138. A liberális és a tervgazdasági kereskedelempolitika fogalommeghatározása. 139. A legtöbb kedvezményi záradék problémája. 140. A legtöbb kedvezményi záradék gazdasági hatása. 141. A legtöbb kedvezmény korlátlan és feltétlen válfajának mibenléte és gazolása 142. A feltétlen és korlátlan legtöbb kedvezmény elvétől való eltérések. 143. A dunai államok preferenciális egyezményeinek nemzetközi elismerése. 144. A kontingentálási rendszer sajátságai. 145. A kompenzációs kereskedelem indokai és kritikája. 146. A gabonakereskedelem világproblémája 355

C) A PÉNZÜGYI POLITIKA LEGÚJABB IRÁNYFEJLŐDÉSE.
147. A pénzügyek új alakulásáról és irányításáról általában. 148. A hitelrendszer válságának megszüntetése a zsiró megszorítása és ellenőrzés alá helyezése által. (Wagemann javaslata.) 149. Az aranytermelés és az aranyhalmozás. 150. Az arany felosztása. 151. Az aranyalapnak a fizetési mérlegel s a bankpolitikának a valutával váló összefüggései. 152. Az áralakulás és a devalváció összefüggése. 153. Az előállítási költségeknek ez árakkal való összhangbahozatala. 154. A pénz aláértékelése és vevőereje. 155. Az állampénzügyek az új gazdaságpolitika központjában. 156. A pénz aláértékelésének s a kötött deviza gazdálkodásnak külkereskedelmi jelentősége. 157. A gazdasági fejlődés összehasonlítása az aranystandard fenntartása és a csökkentett pénzérték mellett. 158. Egyes új valuta- és hitelpolitikai szempontok. 159. Autarchia és pénzügyi politika. 160. A kompenzációs és elszámolási egyezmények jelentősége !az új pénzügyi politikában. 161. A valutaháború. 162. A valuta-stabilizáció. 163. Az aranyalap fenntartására irányuló nemzetközi összemüködés. (A deflációs politika bukása.) 164. A nemzetközi fizetési mérleg új szempontja. 165. Az árszabályozásra, a kamatra, a bank-s hitelrendszerre vonatkozó új pénzügyi politika. 166. A válság megszüntetésére vonatkozó egyes fontosabb pénzügyi javaslatok 404

V. AZ EGYES ORSZÁGOK GAZDASÁGÁNAK LEGÚJABB FEJLŐDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ INTÉZKEDÉSEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE.
A) ZÁRT TERVGAZDASÁGI RENDSZEREK.
167. Olaszország. 168. Északamerikai Egyesült Államok. 169. Németország. 170. Nagybritannia. 171. Oroszország. 172. Ausztria 482

B) TERVGAZDASÁGI INTÉZKEDÉSEKET CSAK RÉSZBEN ALKALMAZÓ GAZDASÁGI RENDSZEREK.
a) EURÓPAI ORSZÁGOK:
173. Magyarország. 174. Franciaország. 175. Svájc. 176. Lengyelország. 177. Hollandia. 178. Belgium. 179. Cseh-Szlovákía. 180. Jugoszlávia. 181. Románia. 182. Spanyol-, Török- és Észtország 537
b) TENGERENTÚLI ORSZÁGOK:
183. Kanada. 184. Argentína. 185. Brazília. 186. Ausztrália. 187.
Japán. 188. Kina 591

VI. A GAZDASÁG ÜJ FEJLŐDÉSE ÉS A JOG.
A JOGFEJLŐDÉSNEK A GAZDASÁG ÜJ FEJLŐDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ KÉRDÉSEIRŐL ÁLTALÁBAN.
189. A jogfejlődés iránya és területei. 190. Magánjog és közjog. 191. Alkotmányjog 192. Nemzetközi jog. 193. A jogász feladata a törvényhozási munkában 598

B) AZ ÚJ GAZDASÁGFEJLŐDÉSSEL JÁRÓ ALKOTMÁNYJOGI VÁLTOZÁSOK.
194. A tekintélyi jogelemek térfoglalása. 195. A magyar alkotmány reformja. 196. Az olasz alkotmányreform. 197. A német alkotmányreform. 198. Az osztrák és egyéb alkotmányreformok \ 607

C) AZ ÜJ GAZDASÁGI FEJLŐDÉSSEL KAPCSOLATOS KÖZ- ÉS MAGÁNJOGI FEJLŐDÉS.
199. A korporációs, vagyis érdekképviseleti (berufsständisch) rendszer jogi kérdései. 200. A tervbe vett svájci korporációs rendszer jogi szempontjai. 201. Az olasz korporációs rendszer Jogi meghatározása. 202. Az individuális gazdasági szabadság korlátozása és a vele összefüggő jogi szempontok Nagybritanniában. 203. Az organikus gazdaságfejlődéssel összefüggő egyes köz- és magánjogi kérdések 62T

D) A KÜLGAZDASÁG JOGI SZEMPONTJAI.
204. A külgazdasági jog terminológiája és érvényesülésének kétségessége. 205. A vámpolitikával összefüggő jogi kérdések. 206. í A preferenciális (kölcsönösségi) rendszernek a legtöbb- kedvezmény záradékával és a tarifális szerződésekkel való összegyez-mény záradékával és a tarifális szerződésekkel való összeegyeztethetősége. 207. A kivétel nélküli korlátlan és feltétlen „legtöbb kedvezmény". 208. A legtöbb kedvezmény záradékának jogi hatása. 209. Szűkebb értelemben vett preferenciális szerződések. 210. A „kis határforgalom"-mal összefüggő jogi szempont. 211. A kontingentálás összeegyeztethetősége régebbi legtöbb kedvezményi kötelezettséggel. 212. Behozatali monopoliumra való áttérés hatása a legtöbb kedvezményi kötelezettségre 632

E) A GAZDASÁGFEJLŐDÉSSEL HAZÁNKBAN FELVETŐDÖTT
JOGI MEGGONDOLÁSOK.
Az "irányított gazdálkodós" elgondolása és jogi kerete. 214. A termelés szabályozása. 215. Az értékesítési szövetségek céljai. 216. Általános és csoportérdeket szolgáló kényszerintézkedések. 217. A jogi reformok érvényességi időtartama. 218. Az értékesítés szabályozásának jogi szempontja. 219. Az államnak a kényszerintézkedésekből folyó felelőssége. 220. A gazdasági kényszerrendszabályoknak a fennálló törvényekkel való összhangbahozatalan. 221. Naqgyobb terjedelmű kényszerrendszabály hatása. 222. Alkotmányjogi szempontok. 223. A zálogjog és a kisajátítási jog reformja. 642

VII. A KÖZGAZDASÁGTANI ELMÉLETEK ALAKULÁSA A GAZDASÁG LEGÚJABB FEJLŐDÉSÉNEK HATÁSA ALATT.
224. A közgazdaságtan újabb fejlődéséről általában. 255. A Spann-féle elmélet. 226. A közgazdaság céljának újabb meghatározása. 227. A szükségletek és igények újabb megítélése. 228. Az értékelmélet újabb alakulása. 229. Egyes közgazdaságtani alapfogalmak és elvek újabb meghatározása. 230. A földjáradék-elmélet új megítélése. 231. A közgazdaságtani optimizmus bírálata. 232. Navratil fokozódó föld jövedelmezőségi álláspontjának ismertetése. 233. A töke és a munka új megítélése. 234. Az új gazdaságpolitika közgazdaságtani élőmunkája. 235. Néhány új tudományos vélemény a gazdaságpolitika egyes szempontjaihoz. 236. A forgalmi gazdaság termelékenységellenes jelenségeinek tudományos mérlegelése, 237. A vállalkozói nyereség társadalmias megszorítására vonatkozó új elmélet. 23S. A gazdasági rendszer mai népies irányénak tudományos megvilágítása. 239. A gazdasági liberalizmus újabb elmélete és bírálata. 240. szellem uralmának a korszaka 654

VIII. NÉVMUTATÓ.

IX. TÁRGYMUTATÓ.

X. IRODALOM. Vissza