Kádár Lajos: Kujtorgó lelkek (Tiltólistás kötet) (Borítórerv: P. Laczkovich Zsófi)
Regény/Védőborítós példány
Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság
(Budapest)
Kiadói félvászon kötés , 212 oldal
Kiadói félvászon kötés , 212 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-12-14 20:10
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1942, Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság kiadása és nyomása, 212 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Kujtorgó lelkek. Regény. Írta: Kádár Lajos.
A borítót P. Laczkovicz Zsófi tervezte. Szerzői ajánlással ellátott kiadás. A könyvet a Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság nyomtatta, Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratozott címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, hiánytalan állapotban, feliratozott, színes illusztrációval és kiadói könyvreklámmal ellátott, fülszöveges, amatőr módon javított kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője, Kádár Lajos (Alpár, 1896. május 19. – Budapest, 1982. február 14.) író. Fiatalon cseléd, majd bojtár volt mielőtt 1912-ben Budapestre költözött. A fővárosban borbélyinasként, villamoskalauzként és bankszolgaként is dolgozott. Az első világháborúban mint katona vett részt és hadifogságba került. Az itteni élményeit "A doni halálbánya" c. regényében írta meg. A kötet többek között azért aratott nagy sikert, mert a szerző a háborús élményeit a nincstelenek és a kiszolgáltatottak szemszögéből mutatta be. A háborút követően pincérként tevékenykedett. Több regénye és novellája jelent meg az 1930-as és 1940-es években, emellett számos elbeszélését publikálták korabeli napilapokban és folyóiratokban (Kelet Népe). Könyveinek témája a szülőföldje, melyben Alpárt és a környékbeli puszták életét népmeseszerűen, de a szociográfiai ismeretek birtokában mutatja be.
"A magyar népi írók között Kádár Lajos előkelő helyet foglal el. Legújabb regényében halott öreg paraszt meséli el halál utáni életének szakaszait. A különös témájú regény eleven erővel idézi a falu népének babonás hitét a túlvilágról, s a lélek vándorlását ég és föld, s a mennyország és a pokol között. Sok mély lelki rugója van ennek a történetnek: az öreg paraszt, aki végignézi a saját temetését s átéli a vagyona felett osztozkodó örökösök ádáz harcát, nem talál helyet magának sem a mennyben, sem a pokolban. Végül újrakezdi földi vándorútját, hogy igazabban, tisztábban éljen, mint előző életében és hogy holta után nyugta lehessen. Kádár Lajos "Kujtorgó lelkek" c. regénye minden ízében népi regény. Könyve hol derűt fakaszt, hol ámulatba ejt s minden vonatkozásában különleges irodalmi csemege." - írta a műről a 8 Órai Ujság c. politikai napilap (1942. december 30./28. évfolyam/295. szám).
A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-IV.” címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján.
A borítót P. Laczkovicz Zsófi tervezte. Szerzői ajánlással ellátott kiadás. A könyvet a Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság nyomtatta, Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratozott címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, hiánytalan állapotban, feliratozott, színes illusztrációval és kiadói könyvreklámmal ellátott, fülszöveges, amatőr módon javított kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője, Kádár Lajos (Alpár, 1896. május 19. – Budapest, 1982. február 14.) író. Fiatalon cseléd, majd bojtár volt mielőtt 1912-ben Budapestre költözött. A fővárosban borbélyinasként, villamoskalauzként és bankszolgaként is dolgozott. Az első világháborúban mint katona vett részt és hadifogságba került. Az itteni élményeit "A doni halálbánya" c. regényében írta meg. A kötet többek között azért aratott nagy sikert, mert a szerző a háborús élményeit a nincstelenek és a kiszolgáltatottak szemszögéből mutatta be. A háborút követően pincérként tevékenykedett. Több regénye és novellája jelent meg az 1930-as és 1940-es években, emellett számos elbeszélését publikálták korabeli napilapokban és folyóiratokban (Kelet Népe). Könyveinek témája a szülőföldje, melyben Alpárt és a környékbeli puszták életét népmeseszerűen, de a szociográfiai ismeretek birtokában mutatja be.
"A magyar népi írók között Kádár Lajos előkelő helyet foglal el. Legújabb regényében halott öreg paraszt meséli el halál utáni életének szakaszait. A különös témájú regény eleven erővel idézi a falu népének babonás hitét a túlvilágról, s a lélek vándorlását ég és föld, s a mennyország és a pokol között. Sok mély lelki rugója van ennek a történetnek: az öreg paraszt, aki végignézi a saját temetését s átéli a vagyona felett osztozkodó örökösök ádáz harcát, nem talál helyet magának sem a mennyben, sem a pokolban. Végül újrakezdi földi vándorútját, hogy igazabban, tisztábban éljen, mint előző életében és hogy holta után nyugta lehessen. Kádár Lajos "Kujtorgó lelkek" c. regénye minden ízében népi regény. Könyve hol derűt fakaszt, hol ámulatba ejt s minden vonatkozásában különleges irodalmi csemege." - írta a műről a 8 Órai Ujság c. politikai napilap (1942. december 30./28. évfolyam/295. szám).
A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-IV.” címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján.
Előszó
Részlet a könyvből: A csontot hasogató szél betutul a halottasház szelelő likán. Tél van. Vastag hófúvás sühög alattam és a ködbálványok formát cserélgetve hósubát kanyarítanak magukra.... TovábbElőszó
Részlet a könyvből: A csontot hasogató szél betutul a halottasház szelelő likán. Tél van. Vastag hófúvás sühög alattam és a ködbálványok formát cserélgetve hósubát kanyarítanak magukra. Tegnap haltam meg s már itt kinn szürenkezek a tiszarekettyési temetőben. Várok. Az orvos azt mondta, agyvérzésben haltam meg. Nem igaz! A guta ütött meg. Mindegy. Én kisuttyantam a testemből s most mán csak arra várok, hogyan és miként adják meg testemnek a végtisztességet. Pipáznék itten, ha lehetne, gondolatban azonban rágyújtok. Mi? ... Hogy ki vagyok én? ... Egy lélek vagyok!... Csűdi Mihály gazdálkodó lelke. Most itt vagyok, mondom, a rekettyési temetőben; fönn kucorgok a boncház gerincén. Hogy?... Hogy megfázok? ... Á, dehogy. Nem érzek én már se hideget, se meleget, csak a szél tutulása kellemetlen. Az előbb itt bóklászott körülöttem valami esett lélek, közeledésemre azonban úgy elsuttyant, mint egy „ködelőttem-ködutánam"-béli boszorkány. Lehetséges, hogy hazajáró-lélek volt. Az egész falu tudja, hogy Zsiros ángyó minden éjjel haza jár, pedig esztendeje mult Vízkeresztkor, hogy eltemettük. Hűha! Most hallom, hogy harangoznak. Ugyan? ... Hol van még az estéli hét óra?... Gondolatnyival később már fönn kutyultam a templomtorony keresztjén. Nagyon furcsa volt itt fönn. Nem szédültem, csak a harangzúgás mozgatta meg alattam a templomot. Aztán hirtelen lekúsztam az öreg süket harangozóhoz. VisszaFülszöveg
Egy halott ember lelke mondja el ezt az ízekben, színekben s meleg emberi érzésekben gazdag népi regényt.Eredeti a nyelve, eredetiek a gondolatai. Belső riadalmai, külső mórikái úgy... Tovább
Fülszöveg
Egy halott ember lelke mondja el ezt az ízekben, színekben s meleg emberi érzésekben gazdag népi regényt.Eredeti a nyelve, eredetiek a gondolatai. Belső riadalmai, külső mórikái úgy egyéniek, hogy egy egész népréteget jellemeznek. Egy eszes, eleven kedélyvilágú népréteget.
A regény meséje:
A halott ember lelke végignézi a saját temetését. (Mindent úgy örökített meg az író, ahogyan a nép hiszi a túlvilágot.) Óriási vagyont hagyott a lélek a családjára. Most pisztolyszóval osztozkodnak a gyerekei. Szinte tobzódnak a drámai indulatok. Aztán felvidul az egész, mint egy vadbazsalikomos, szedervirágos kacagó rét.
Felmegy a lélek a Mennyországba is, de onnan azonnal kiteszik a szűrét. Ráolvassák, hogy aljas ember volt földi életében. Visszasuttyan a földre. Nyitott szemmel jár-kel a faluban. Mindenüvé bekukkant. S mindenkiről szigorú bírálatot mond. Senkit se kímél. Saját-magát ostorozza legszigorúbban, amiért ócsúember volt földi életében.
Ezt a ténykedést bizony nem jó szemmel nézték a gonosz lelkek, azaz: az ördögök uszujai. Elhatározták, hogy világgá üldözik a kujtorgó lelket, hogy védelmük alatt a gazemberek továbbra is folytathassák aljas cselszövéseiket. Kegyetlen orkánt zúdítanak a falura s le akarják dönteni a templom tornyát. S végül már majdnem minden falusi a jerikóiak szektájába csábítanak.
A lélek most már munkában van. Társat is szerez magának, egy falubéli ember lelkét. Kegyetlen harcot indítanak a pokolbéliek a boszorkánygyűlésre is. Kihallgatják titkaikat, cselszövéseiket.
Végül a törvény kezére juttatja a szerencsétlen falu gaz piócáit és az azokat fedező "jó"-embereket is. Vissza
Tétel sorszám:
183
Kikiáltási ár:
8.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
15.000 Ft
Licitek száma: 7
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |