F., Christiane: A végállomás gyermekei

Előszó

Ahogy ez a könyv egyik - társadalmi tudatunkban elfojtott - nyavalyánkat leleplezi, az a fontosabbnak tűnik számomra, mint a szociológus kutatók számos idevágó elemzése. Ez az egyedülálló dokumentum remélhetőleg sokak számára világossá teszi végre, hogy a fiatalkori kábítószerfüggőség - mint ahogy a gyorsan terjedő fiatalkori alkoholizmus és a szektákba menekülés is - nem kívülről tör ránk, hanem a társadalmon belül keletkezik. Családjainkban, iskoláinkban, a bárki által látogatható diszkókban gyökerezik az, amit a legtöbben még mindig egy behurcolt, járványnak tartanak. És Christiane Kai Hermann és Horst Rieck segítségével közreadott beszámolója még valamire megtanít: nem eleve elfajzott gyerekek és fiatalok valamely sajátos típusának az esztelensége az, ami a heroinhoz vezet, hanem egymással összefonódó problémák sokasága: az embertelen lakáskörülmények, a gyermekkori játékos fantáziavilág elnyomása, a szülők egymással való kapcsolatának válsága, az általános elidegenedés és elszigetelődés a családon és az iskolán belül és így tovább. Jó néhányan, akik végigolvassák ezt a könyvet, bizonyára komolyan és joggal elgondolkodnak majd rajta, kit tartsanak végül is embertelennek, a szerencsétlen, bűnös narkóst, Christianét, vagy a többieket, akik körülötte az úgymond rendes, ,,normális" társadalmat képviselik. Vissza

Fülszöveg

A könyv megdöbbentő és elriasztó olvasmány. Egy kamaszlány vallomása a szenvedélyről, a kábítószerről és a kínokról, amelyeket ez a szenvedély okoz. Helyszín: a berlini közlekedési csomópont, a hírhedett Banhof ZOO aluljárója, WC-i, sötét zugai. Szereplői: a kábítószer rabságába került, valójában a társadalom hátrányos helyzetű családjaiból kikerült fiatalok és az ő szenvedélyükből élő dealerek. Christiane 12 évesen próbálkozott először enyhébb kábítószerrel, 15 éves korára a legerősebb drog, a heroin rabja lett. A heroinnal bezárul a csapda: egyre erősödő függőség, egyre nagyobb és gyakoribb adatok, amihez egyre több pénz kell. A pénzt pedig elő kell teremteni, ha kell, tarhálással, lopással és végül prostitúcióval. Christiane - anyja és az orvosok segítségével nagynehezen leszokott az erős drogokról (a gyengébbekről nem), de könyve kétségbeesett segélykiáltás mindenkihez. Mert a drog nem csak egyéni probléma, hanem össztársadalmi gond, - az egyensúlyát vesztett, vesztébe rohanó emberiség jelzése. És Magyarország sem külön sziget, sőt, az elmúlt évek statisztikája szerint egyre nő a drogfogyasztás és árusítás nálunk is... Vissza