Fülszöveg
Miért volt Magyarországon a holokauszt utáni évtizedekben antiszemitizmus? A zsidóellenesség hogyan kapcsolódott a megváltozott politikai és társadalmi viszonyokhoz? Mit örököltünk 1945 előttről? Hogyan, miben változott a zsidókkal szembeni előítéletesség a második világháború utáni demokrácia egy-két évében, majd a kommunista diktatúra időszakában? Van-e összefüggés a kommunisták polgárellenessége és politikai antiszemitizmusa között? Mivel magyarázhatók az 1956-os forradalomban előforduló antiszemita jelenségek? Mi a hasonlóság és a különbség az 1946-os és a tíz évvel későbbi miskolci lincselés között? Milyen emlékezeti klisék segítik a visszaemlékezőket a szégyellni való zsidóellenességük elfojtásában? Az állambiztonsági iratok - az ügynökjelentések, a telefonlehallgatási jegyzőkönyvek, a titokban lemásolt magánlevelek - mennyiben tekinthetők az antiszemita jelenségek feltárását segítő történelmi forrásnak? A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ.
A címben szereplő szokatlan többes szám arra utal, hogy a zsidóellenes megnyilvánulásoknak több fajtája létezett: a politikai-ideológia antiszemitizmus, az értelmiségi zsidóellenesség, a csőcselék pogromba, lincselésbe átcsapó zsidógyűlölete. Ez utóbbi kettő a társadalmi antiszemitizmushoz sorolható. Az antiszemitizmus különböző formái olykor szétválaszthatatlanul egymásba fonódtak: erről a könyv harmadik részének fejezetei szólnak. Az egyes témákhoz a korabeli mentalitást és szóhasználatot szemléltető dokumentumok és emberi sorsokat bemutató esettanulmányok kapcsolódnak.
Standeisky Éva tanár, történész, a Debreceni Egyetem oktatója és az 1956-os Intézet munkatársa. Kutatási témái: a hatalom és az irodalom, művészetek kapcsolata; a hatalomnak kiszolgáltatott alkotó értelmiségiek közéleti szerepvállalása; a 20. századi magyarországi demokratikus hagyományok mibenléte és gyengeségük okai; a közvetlen és a közvetett demokrácia formáinak bonyolult viszonya rendszerváltó időszakokban; a nagy politika és társadalmi kataklizmák hatása a mindennapok emberére; ötvenhat társadalom- és eszmetörténete.
Vissza
Tartalom
SZUBJEKTÍV BEVEZETŐ
IDEOLÓGIAI-POLITIKAI ANTISZEMITIZMUS
A KOMMUNISTA POLGÁRELLENESSÉG 15
Antiszemitizmus és polgárellenesség 15
A „zsidózó" Rákosi 17
Új azonosságtudat, régi „bűnök" 18
Az univerzális rossz = polgári, kispolgári 19
Sematizmus és kispolgáriság 21
A reformellenzék és a polgárságból jött kommunisták 24
A pártvezetők változatlan polgárellenességéről 25
Polgárellenesség az 1957-es periratokban 27
Függelék: Losonczy Géza levele Révai Józsefnek
1949. július 14-én 29
A KOMMUNISTÁK POLITIKAI ANTISZEMITIZMUSA 33
Lélektani és történelmi megközelítés 34
Pragmatikus zsidóellenesség a második világháborút követő években 35
Politikai antiszemitizmus az 1953-as magyarországi változásokban 9
Brosúra az antiszemitizmusról Nagy Imre bukása után 43
Politikai antiszemitizmus Rákosi és Gerő helycseréjének hátterében 44
Politikai antiszemitizmus(ellenesség) az 1956-os forradalomban 48
Zsidóellenesség Nagy Imre snagovi jegyzeteiben 52
TÁRSADALMI ANTISZEMITIZMUS
ELMISMÁSOLT ANTISZEMITIZMUS, ELHALLGATOTT MÚLT
AZ 1956-OS MISKOLCI LINCSELÉS 59
Antiszemita tömegmegnyilvánulások 61
A „polgári" áldozat 61
Ávéhás volt-e Freimann? 63
A zsidómén tó halálraítélt 64
Szándékos manipuláció vagy önkéntelen elhallgatás? 66
ÖTVENHATOS VISSZAEMLÉKEZŐK AZ ANTISZEMITIZMUSRÓL 68
Ötvenhatosok múltidézése a rendszerváltás küszöbén 69
A tagadott, a kibukó és az álcázott előítéletesség 72
Egy munkásnő emlékei 77
Gátolt emlékezet 78
ÉRTELMISÉGI ANTISZEMITIZMUS A KORAI KÁDÁR-KORSZAKBAN 79
Túlélő zsidóellenes sztereotípiák 80
Reflexív antiszemitizmus 89
MÉLYRÉTEGI METSZET JOBBOLDALI FIATALOK AZ 1960-AS ÉVEKBEN 96
A szereplők 96
Elmélkedések és akciótervek világszemléleti köntösben 102
A per és háttere 116
Az 1991-es felülvizsgálat 126
ÖSSZEFONÓDÁSOK
ANTISZEMITA MEGMOZDULÁSOK MAGYARORSZÁGON A KOALÍCIÓS IDŐSZAKBAN 131
Az új hatalmi rendszer és az antiszemitizmus 132
A túlélők nehézségei 134
A koalíciós pártok és az antiszemitizmus 135
A kommunista párton belüli antiszemitizmusról 136
Kísérlet az antiszemita megmozdulások rendszerezésére 139
„Népítéletből" antiszemita tömegmegmozdulás 140
Spontán antiszemita megmozdulások 141
Az antiszemita megmozdulások hatása a kommunista pártra 154
A lefojtott antiszemitizmus 155
Közbülső állomás 157
AZ 1946-OS SZERVEZETT MISKOLCI „NÉPÍTÉLET" 159
A történések és hátterük 159
A kommunisták interpretációja 161
Függelék: részletek az MKP Központi Vezetősége
1946. augusztus 2-i ülésének jegyzőkönyvéből 163
ANTISZEMITIZMUS AZ 1956-OS FORRADALOMBAN 174
Előzmények, viták, hipotézisek 174
Hagyományos antiszemitizmus 180
Kommunistaellenesség, zsidóellenesség 186
A helyi forradalmi vezetők reagálása a zsidóellenességre 199
Zsidó származású forradalmárok 205
Zsidó félelmek 206
Az MSZMP és a zsidóellenes atrocitások 212
Múltra ítélve 220
LIBIKÓKA
EGY 1956-OS FORRADALMI BIZOTTSÁGI ELNÖK ELLENTMONDÁSOS ÉLETE 223
A forradalomban 223
A forradalom előtt 230
Az életpálya összegzése 240
A SZERZŐ ANTISZEMITIZMUSRÓL SZÓLÓ PUBLIKÁCIÓI 243
NÉVMUTATÓ 245
Vissza