Károlyi Mihály: Egy egész világ ellen I. Harcom a békéért (unicus kötet)
Harcom a békéért
Verlag für Kulturpolitik
(München)
,
Korabeli félbőr kötés , 498 oldal
Korabeli félbőr kötés , 498 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-12-14 20:10
|
Aukciós tétel adatai
München, 1923, Verlag Für Kulturpolitik, 498 p. + IX p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első magyar nyelvű, emigrációs kiadás. Unicus kötet. Egy egész világ ellen. Első kötet: Harcom a békéért. Írta: Károlyi Mihály.
Névmutatóval kiegészített, tartalomjegyzékkel ellátott kiadás.
Korabeli félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, feliratozatlan könyvgerinccel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, gróf Károlyi Mihály (Budapest, 1875. március 4. – Vence, Franciaország, 1955. március 19.) politikus, miniszterelnök, az első magyar köztársasági elnök. Radikális demokrata elveket valló ellenzéki politikusként vált a 20. század eleji magyar politikai élet meghatározó alakjává. Az 1918-as őszirózsás forradalom után miniszterelnöknek nevezték ki, ő lett az 1918 novemberében kikiáltott köztársaság (Magyar Népköztársaság) első miniszterelnöke, majd 1919 januárjától első köztársasági elnöke. Károlyi az első világháborúban győztes antant hatalmaktól átvett, és magyar részről további területek kiürítését előíró, ún. Vix-jegyzéket a kormány számára elfogadhatatlannak tartotta, ezért a kabinet lemondott. A bizonytalan helyzetben a kommunisták, és ezzel a Tanácsköztársaság jutott hatalomra. Károlyi 1919 nyarán emigrált, és majd csak a második világháború után, 1946-ban tért vissza. 1947-ben párizsi magyar nagykövetté nevezték ki, de Rajk László letartóztatásának hírére, 1949-ben lemondott. Utolsó éveit ismét hazájától távol, francia emigrációban töltötte.
Névmutatóval kiegészített, tartalomjegyzékkel ellátott kiadás.
Korabeli félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, feliratozatlan könyvgerinccel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, gróf Károlyi Mihály (Budapest, 1875. március 4. – Vence, Franciaország, 1955. március 19.) politikus, miniszterelnök, az első magyar köztársasági elnök. Radikális demokrata elveket valló ellenzéki politikusként vált a 20. század eleji magyar politikai élet meghatározó alakjává. Az 1918-as őszirózsás forradalom után miniszterelnöknek nevezték ki, ő lett az 1918 novemberében kikiáltott köztársaság (Magyar Népköztársaság) első miniszterelnöke, majd 1919 januárjától első köztársasági elnöke. Károlyi az első világháborúban győztes antant hatalmaktól átvett, és magyar részről további területek kiürítését előíró, ún. Vix-jegyzéket a kormány számára elfogadhatatlannak tartotta, ezért a kabinet lemondott. A bizonytalan helyzetben a kommunisták, és ezzel a Tanácsköztársaság jutott hatalomra. Károlyi 1919 nyarán emigrált, és majd csak a második világháború után, 1946-ban tért vissza. 1947-ben párizsi magyar nagykövetté nevezték ki, de Rajk László letartóztatásának hírére, 1949-ben lemondott. Utolsó éveit ismét hazájától távol, francia emigrációban töltötte.
Előszó
A történelmet, amelynek egy kifürkészhetetlen sors rendeléséből eszköze voltam, nem szándékom megirni. Az események sorának teljességét, az okok sorának lényeges elmélyítését nem igérem. Ez a könyv... TovábbElőszó
A történelmet, amelynek egy kifürkészhetetlen sors rendeléséből eszköze voltam, nem szándékom megirni. Az események sorának teljességét, az okok sorának lényeges elmélyítését nem igérem. Ez a könyv memoár; mint ilyent meg kellett irnom a történelemmel és önmagammal szemben tartozó kötelességből. Kötelességből a történelemmel szemben: mert olyan dolgokat tudok, amelyeket más nem tudhat; kötelességből önmagammal szemben: mert a vádak olyan nyilzáporának közepén állok, amely rajtam keresztül az októberi forradalom emlékét és, mi több, eleven eszméjét vette célba, amelyet nekem fel kell fognom, el kell hárítanom, ha lehet. Az októberi forradalom a magyar népnek nagy perce volt, amelyben az megtalálta önmagát. E forradalom eszméi az ut, amelyen a nép visszatalálhat önmagához. Közé és utja közé a rágalmak sáncrendszerét hányták föl ellenségei, akik az enyémek is. Megpróbálok a magyar néphez szólani. Föltárom, legelőbb magam előtt, cselekedetem rugóit. Tisztának érzem lelkemet. Hangom az önvallomás hangja lesz és az olvasó meg fogja érezni, igaz-e ez a hang? Azzal biztatom magam, hogy, ha csak száz ember is meghallja szavamat odahaza azok közül, akikhez beszélni akarok, az én szavaim, a tények el nem nyomható szavát erősitve, rést vágnak a rágalmak sáncain és a gonosz legendák vegetációján, amely négy év alatt e sáncokon fölburjánzott. Azért hiszem ezt, mert tudom, hogy az a száz ember, aki meghallott és megértett, nem fog hallgatni többé. Előbb vagy utóbb megkapja majd az ország az igazságot, amelyre szent joga van és olyan szüksége,- mint a falat kenyérre. Négy évig ellenségeim beszéltek és én hallgattam. Nem hallgathatok tovább. VisszaTartalom
Előszó 9I. A harc előtt 15
II. Belépésem a politikába 41
III. 48 és 67 51
IV. Justh és Apponyi 65
V. Balkán-válság és demokrácia 77
VI. A Quai d'Orsay 85
VII. Az amerikai magyarok között 101
VIII. Francia fogságban 115
IX. Feleségem 137
X. A pártok és a háború 143
XI. Kisérlet az olasz beavatkozás megakadályozására 161
XII. Mitteleurópa 169
XIII. A Károlyi-párt mint békepárt kiválik 175
XIV. Uj éra, uj emberek 185
XV. Első audienciám Károly királynál 193
XVI. Tisza bukása. - Második audienciám 203
XVII. Az Esterházy-kormány megalakulása. - Harmadik audienciám 211
XVIII. Visszás helyzet 231
XIX. Czernin laviroz 241
XX. Berni tárgyalásaim 255
XXI. Kitérés a pacifizmusról 275
XXII. A szocializmus válsága és renaissance-a a pacifizmusból 289
XXIII. A haladás erői 301
XXIV. Károlyi Imre és a Török-ügy 315
XXV. A Konsten-ügy 329
XXVI. Gróf Károlyi Imre és herceg Windischgraetz egyéb
vádjai. - Vázsonyi szerepe 341
XXVII. A Sixtus-ügy és következményei. - A hivatalos politika
vaksága 355
XXVIII. A dubrini vadászat 371
XXIX. Tárgyalásaim a szlovákokkal, románokkal és délszlávokkal 381
XXX. Intrikák az örvény szélén 399
XXXI. A dualizmus összeroppanása 411
XXXII. A képviselőház utolsó ülése 431
XXXIII. A Nemzeti Tanács megalakulása. - Udvari játék a demokráciával 439
XXXIV. Az októberi forradalom 467 Vissza
Tétel sorszám:
189
Kikiáltási ár:
12.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
14.000 Ft
Licitek száma: 2
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |