Pisztóry Mór, Dr.: Nemzetgazdaságtan (dedikált példány)

Tartalom

BEVEZETÉS.
A nemzetgazdaságtan alapfogalmai.
1. §. A nemzetgazdaságtan jellege, fogalma és feladata 1
Az ember helyzete a természetben 1. — Az ember szükségleteinek sokfélesége 1. — Egyéni és nemzetgazdaság 3. — Szervezet és gépezet 4. — A nemzetgazdaság mint szerves egész 4. — A gazdasági törvények fölismerése 5. — A nemzetgazdaságtan fogalma 5. — A nemzetgazdaságtan haszna 6.
2. §. A javak, a vagyon és gazdaság fogalma 6
A javak fogalma 6. — A javak osztályzása 8. — A javak csere és használati értéke 8. — A vagyon fogalma és becslése 9. — A gazdaság fogalma és ismertető jele 10. — A gazdasági tevékenység osztályzása 12.

1 . RÉSZ.
A termelés.

I. Fejezet.
A termelési tényezők.
3. §. A termelés fogalma és annak tényezői 13
A termelés fogalma 13. — A termelési tényezők fogalma 14.
A) A természet.
4. §. A természet szerepe a termelésnél 14
A természet mint termelési tényező 14. — A természet erők osztályzása 14.

B) A munka.
5. §. A munka fogalma és nemei
Munka gazdasági értelemben 17. — A munka osztályzása 17.
6. §. A munkaerő és annak hatálya 19
A munkaerő hatályára befolyó tényezők 19. — Munkaerő és munkaképesség 19. — A munkakedv 20. — A nemezetek munkaereje és munkaképessége 23.

C) A tőke.
7. §. A tőke fogalma és nemei 24
A tőke fogalma 24. — A termelési tőkék nemei 26. — Álló és forgó tőkék 29.
8. §. A töke keletkezése, szaporodása és fogyása 31
A tőke keletkezése 31. — A tőkék szaporodása 32. — Conjuncturák és a kultúra haladása 32. — A tőkék fogyása 34.

II. Fejezet.
A termelési tényezők összeműködése.
A) A munkafelosztás.
9. §. A termelési tényezők közreműködésére befolyással levő tényezők 35
A termelési tényezők fontossága 35 — A termelési tényezők közreműködésének aránya 36.
10. §. A munkafelosztás és annak előnyei 38
A munka fogalma és felosztása 38. — A munkafelosztás előnyei 40.
11. §. A munkafelosztás hátrányai és feltételei. A munkaegyesítés 42
A munkafelosztás hátrányai 42. — A munkamegosztás határai és előfeltételei 44. — A munkaegyesítés 46.
12. §. A gépek hatása és szerepe a termelésnél 47
A gépek elleni előítéletek 47. — A gépek előnyei és azok haszna 48.

B) Az egyéni szabadság és a tulajdonjog.
13. §. Összeefüggés az egyéni szabadság és a tulajdonjog között 51
Az egyéni szabadság befolyása a termelési tényezők összemükö-désére 51. — A tulajdon fogalma és jogalapja 51.
14. §. A földtulajdon és tulajdon állandósága 52
A földtulajdon keletkezése 52. — A tulajdon biztosítása törvény által 53. — A tulajdonjog állandóvá tétele 54. — A tulajdon állandósága és az örökjog 54. — A tulajdon korlátai 55.

C) A társulás.
15. §. A társulás nemei és jelentősége a termelési tényezők összeműködése szempontjából 56
A társulás (associacio) nemei és célja 56. — A részvénytársulatok 57.

III. Fejezet.
Az egyes foglalkozások jelentősége a termelés szempontjából.
16. §. Különböző nézetek a foglalkozások termelő képességéről 59
Az egyes foglalkozások termelő képessége (productivitása) 59. — A mercantilisták nézete a foglalkozások termelőképességéről 60. — A fiziokráták nézete a termelésről 62. — Smith Ádám rendszere 64. — A személyes szolgálatok productivitása 65. — Az emberi foglalkozások termelő képességének (productivitásának) helyes fogalma 65. — A termelő foglalkozások nemei 67.

Az őstermelés.
17. §. Vadászat, halászat és állattenyésztés 68
Az őstermelés fogalma és nemei 68. — A vadászat 69. — A ha-halászat 71. — Az állattenyésztés 72.
18. §. A mezőgazdaság és annak jelentősége a termelés szempontjából 75
A mezőgazdaság fogalma és nemei 75. — A földművelés kezdete 76. A földművelés jelentősége nemzetgazdasági szempontból 77. — Külterjes és belterjes gazdálkodás 77.
19. §. A termelési tényezők szerepe a mezőgazdaságnál 80
A földbirtok állapota 80 — Az ősiség intézménye 81. — A hitbizományok 82. — A holtkéz 83. — A birtok-minimum 83. — Kis-, nagy- és középbirtok 85. — Munkaerő a mezőgazdaságnál 92. — A töke a mezőgazdaságnál 96. A földek bérbe adása 97.

Műipar.
20. §. Az ipar nemzetgazdasági szempontból. Kis és nagy ipar 99
Az ipar gazdasági hatása 99. — Az iparűzés módja. A kis és nagy ipar 100. — A házi ipar 102.
21. §. Az iparosztály szervezése 103
A kasztrendszer, a szolgaság és az udvarjog korszaka 103. — A céhrendszer kora 104. — A céhek visszaélései 105. — A szabad ipar rendszere 107.
22. §. Az állam és társadalom befolyása a termelésre 110
Az állam feladata a nemzetgazdaság terén 110. — A munka szabaddá tétele 111. — A tulajdon szabadságának biztosítása és az örökösödés jog 112. — A társulás és tőkegyűjtés előmozdítása 114. — Az állam befolyása a termelő foglalkozások helyes arányára 114.

II. RÉSZ.
A forgalom.

IV. Fejezet.
Az ár.
23. §. A forgalom fogalma és gazdasági jelentősége 121
A csere fogalma és a forgalom fejlődése 121. — A forgalom haszna és annak eszközei 123.
24. §. Az áralakulás törvénye 124
Az ár, a piac, a kereslet és a kinálat 124. — A termelési költségek árszabályzó hatása 129. — Árszabás és egyedáruság 132.

V. Fejezet.
A pénz.
25. §. A pénz fogalma és szerepe a gazdasági életiben 136
A pénz mint csereeszköz 136. — A pénz anyaga 188. — A nemes fémek tulajdonságai 139. — Az arany és ezüst értéke és a pénz haszna 140. — A pénz ára 141. — A pénz mint értékmérő 146. — A pénz vevő ereje. Drágaság és olcsóság 149.
26. §. Az állam befolyása a pénz értékére. Pénzverés és valutakérdés 152
Az állam befolyása a pénz értékére 152. — A valuta fogalma és nemei 155. — Az egyes valuta követőinek érvei 156. — Arany vagy ezüst valuta 157. — A kettős valuta 158. — Az arany valuta elterjedése és annak következményei 160. — Az ezüst árának csökkenése és annak okai 161. — A pénzrendszer befolyása a többi javak árára 163. — A pénzverés főbb szabályai 165. — A pénzverés költségeinek fedezése 168. — A pénzérték különfélesége 169. — A váltópénz 169.

VI. Fejezet.
Hitel és bankügy.
27. §. A hitel, annak haszna és eszközei 170
A hitel forgalma és haszna 170. — A hitel nemei 173. — A hitel eszközei 174. — Az állam befolyása a hitelre 174.
28. §. Bankok és bankmüveletek 176
Bankárok és bankok 176. — A bankszerű müveletek és ügyletek 177. — A bankmüveletek alanyai 177. — A bankszabadság vagy egy bank 178. — A bankok osztályozása 179. — I A g!ró bank 180. — Utalványok (cheques) és elszámoló intézetek. Clearing house 181. — II. Jegybankok. Bankjegy és papírpénz 184. — Bankjegy monopol, vagy bankszabadság 191. — III. Leszámítoló kölcsön és letéti bankok 196. — IV. Záloghitelintézetek és lombardbankok 196. — V. Mezőgazdasági és földhitelintézetek 196. — VI. Árú és termény hitelintézetek 199. — VII. Alkusz és üzérkedő bankok 200. — VIII. Kereskedelmi és vállalkozási bankok. Credit-Mobilier 200. — IX. Betéti bankok, bankszerű és postatakarékpénztárak 201. — X. Hitelszövetkezetek és népbankok 208.
29. §. A jelentékeny ebi) államok bankrendszere 204
1. Az osztrák-magyar bank 204. — II. A franczia bankrendszer 205. — III. Az angol bankrendszer 206. — IV. Németország jelenlegi bankrendszere 210. — V. Olaszországban 211. — VI. Helvécziában 211. —VII. Az amerikai unió államának bankrendszere 211.

VII. Fejezet.
A kereskedés.
30. §. A kereskedés fogalma és nemei. A belkereskedés, különös tekintettel a gabonakereskedésre 213
A kereskedés produktivitása, fogalma és haszna 213. — A kereskedés osztályzása 215. — A belkereskedés 216 — A kereskedés alanyai 217. — A gabonakereskedés 218.
31. §. A belkereskedés előmozdítására szolgáló intézmények 222
Súlyok és mértékek 222. — Vásárok és sokadalmak 224. — A tőzsde 225. — Kereskedelmi testületek és kamarák 228.
32. §. A nemzetközi kereskedelem és annak fejlődésére befolyással levő intézmények 230
A nemzetközi kereskedelem fontossága 330. — A nemzetközi kereskedés osztályzása 232. — A kereskedelmi mérleg tana 232. — Fizetési mérleg és absentizmus 235. — A kereskedelem szabadságának korlátozása. — Vámtilalmak és kereskedelmi kiváltságok 236. — Gyarmati politika és kiviteli jutalmak 238. — A védvámrendszer 240. — Fizetések kiegyenlítése a nemzetközi forgalomban 242. — A kereskedelem szabadsága és annak védelmére szolgáló intézmények 245. — Kereskedelmi szerződések 246. — Az önálló vámtarifa 249. — A vámunió vagy közös vámterület 249. — Korunk kereskedelmi szerződéseinek iránya 249. — Ausztria és Magyarország kereskedelmi szerződései és kereskedelmi politikája 250.

VIII. Fejezet.
A közlekedés.
33. §. A közlekedés nemzetgazdasági jelentősége. Vizi utak 253
A közlekedés haszna és fejlődése . 253. — Vizi utak. Folyók és csatornák 255. — A tenger 257
34. §. Vasutak. Pósta és távíró 254
A vasutak gazdasági és politikai jelentősége 259. — A vasútépítés 261. — A vasúti díjszabás 266. — Pósta és távíró 268.

III. RÉSZ.
A nemzeti jövedelem megoszlása.
IX. Fejezet. Földjáradék és tökenyeremény.
35. §. A jövedelem fogalma és forrásai
Jövedelem és bevétel 272. — Termelési költségek 273. — Szabadjövedelem és nemzetjövedelem 273. — A jövedelem forrásai 275.
36. §. A természet, — illetőleg földjáradék képződése 275
A földjáradék elmélete 275. — A földjáradék elméletének bírálata 276. — A földjáradék képződésére befolyó okok 277. — Thünen elmélete a piactól való távolságot illelőleg 278. — Kulturai haladás befolyása a járadékra 279. — A földjáradék jogossága 280
37. §. A tőkenyeremény és az arra befolyó tényezők 281
A tökenyeremény keletkezése 281. — A kamatláb nagysága és arra befolyó tényezők 283. — A kultura befolyása a kamatlábra 285. — A magas vagy alacsony kamatláb gazdasági hatása 287. — Az állam befolyása a kamatlábra 288.

X. Fejezet.
A munkabér, a vállalkozó nyereménye és munkáskérdés.
38. §. A munkabér és annak alakulására befolyó tényezők 290
A vállalkozó nyeresége. A munkajövedelem nagysága. Munkabér és munkadíj 290. — A munkakinálat befolyása a munkabérre 291. — A munka utáni kereslet 293. — A munkabér vastörvénye 294. — A különböző magasságú munkabér okai 295. — A gazdasági művelődés haladásának befolyása a munkabér magasságára 296, — A magas munkabér hatása a gazdasági életre 296. — A vállalkozó nyeresége 297.
39. §. A munkabér emelésére és munkaosztály anyagi helyzetének javítására irányuló törekvések. A munkás-kérdés 298
A fennálló gazdasági szervezet biralata 298. — A munkás egyesületek. Tradesunions 301. — Tömeges munkabeszüntetés. Strike és lock out 302. — Békéltető bíróság 303 — Az állam befolyása a munkás-kérdésre. Munkabérpolitika és gyári törvény 303. — A társadalom tevékenysége 306.

IV. RÉSZ.
A fogyasztás és a népesség számának befolyása az állam gazdasági fejlődésére.
XI. Fejezet.
A fogyasztás és annak hatása a gazdasági életre.
40. §. A fogyasztás visszahatása a termelésre. Takarékosság, fösvénység és pazarlás 307
A fogyasztás indoka 307. — Produktív és inproduktív fogyasztás 308. — Takarékosság, pazarlás és fösvénység 309.
41. §. A fényűzés 312
A fényűzés fogalma 312. — A kultura haladása és a fényűzés 313. Az állam beavatkozása a fényűzésre 314. — A fényűzés gazdasági hatása 315.
42. §. Túltermelés és válság 316
A termelés és fogyasztás öszhangja 316. — A válság és a túltermelés fogalma és annak okai 316. — A válság nemei: 1. Kereskedelmi válság 318. — 2. Tőzsde válság 319. — 3. A pénz és a hitelválság 319. — 4. A termelési válságok 320. — A válságok megelőzése 321.

XII. Fejezet.
A népesség befolyása a nemzeti vagyonosodásra és az elszegényedés elhárítása.
43. §. A népesedés közgazdasági jelentősége és Malthus népesedési törvénye 321
A viszonlagos népesség és gazdasági jelentősége 321. — Malthus népesedési törvénye 323.
44. §. Az elszegényedés elhárítása és a biztosítás 326
Elszegényedés és annak okai 326. — A szegénység enyhítése és elhárítása 327. — A biztosítás 328.

V. RÉSZ.
Az államháztartás. (Pénzügytan.)

XIII. Fejezet. Állanikiadások és állambevételek.
45. §. Az államháztartás és a pénzügytan fogalma. Államkiadások 334
Államháztartás és pénzügytan 334. — Az állam fogalma és feladata 335. — Államgazdaság és magángazdaság közötti különbség 335. — Államszükséglet és államkiadások 336. — Az állani költségvetése. A budget 337. — Zárszámadás 3.39.
46. §. Az állam saját bevételei 339
Az állam bevételi forrásai 339. — Az államvagyon nemei 340. — Államkincs 340. — Az állam gazdasági tevékenysége 341. — I. Az állam magán jellegű gazdasága 341. — A földbirtok és földművelés 342. — Az erdő 343. — Az állam egyéb magángazdaságai 343. — A magyar állam magán jellegű gazdaságai 344. — II. A pénzügyi regálék 345. — 1. A dohányjövedék 345. — 2. A sójövedék 346. — 3. A lottojövedék 347. — 4. Az italmérési regál 348. — III. Közgazdasági regálék 348.
46. §. Illetékek 349
Illetékek fogalma és nemei 349. — A magyar állam főbb illetékei 351.

XIV. Fejezet. Az adók,
48. §. Az adó fogalma, a megadóztatás föelvei 352
Az adó fogalma és jogi alapja 352. — Az adózás föelvei 353. — Létminimum 353. — Az arányos és fokonként növekvő, vagy progresszív adó 354. — Az adó áthárítása 356. — Egyetlen adó, vagy többféle adó 356. — Vagyonadó vagy jövedelmi adó 357.
49. § Az adók osztályozása és az egyes adónemek Ismertetése a hazánkban hatályban levő pénzügyi törvények alapján 358
Közvetlen és közvetett, illetőleg egyenes és fogyasztási adók 358. — A fogyasztási adók hátrányai 358.
A) Egyenes adók nemei hazánkban 360
B) A fogyasztási adók 365

XV. Fejezet.
Államadósság.
50. §. Az államhitel és államadósság nemei 367
Az államadósságok keletkezése és növekedése 367. — Az államhitelre befolyó tényezők 368. — Külföldi vagy belföldi kölcsönök 369. — Az állam kölcsönök nemei 370.
51. §. Az államadósságok hatása és azok törlesztése. Az állam bukása 374
Az államadósságok hatása 374. — Az államadósság törlesztése 375. — Az állambukás 376. Vissza