Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Székely népballadák. Második, bővített kiadás. Bibliofil példány. A balladákat összeválogatta és magyarázta: Ortutay Gyula. Fametszetes illusztrációk: Buday György.
Vonatkozó irodalommal, egész oldalas, fekete-fehér, fametszetes illusztrációkkal, jegyzetekkel, szövegkiadások és rövidítések jegyzékével, a képek jegyzékével, tartalomjegyzékkel, Buday György fontosabb grafikai munkáinak jegyzékével, Ortutay Gyula önálló kötetben megjelent munkáinak közreadásával, 338. oldalon tollal beírt könyvészeti adatokkal. A balladáskönyvet a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda nyomtatta és jelentette meg Budapesten.
Könyvkötői, varrott, félvászon kötés egyedi színezésű, bibliofil fed- és hátlappal, feliratos könyvgerinccel, a színes feliratos, rajzképes kiadói borítófedél megtartásával, modern merített papíros előzéklapokkal, tiszta, szép belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötetet válogatta és szerkeszette: Ortutay Gyula (Szabadka, 1910. március 24. – Budapest, 1978. március 22.) magyar néprajzkutató, szakíró, politikus, az MTA tagja. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem magyar-latin-görög szakán szerzett diplomát. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának egyik alapítója, az Állástalan Diplomások Országos Bizottságának gyakornoka, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Rádió munkatársa, a Magyar Központi Híradó elnöke. A Magyarságtudomány című szakfolyóirat szerkesztője, a Délvidéki Szemle című folyóirat publicistája. 1945 után a magyarországi néprajztudomány, és azon belül is a folklorisztika egyik legmeghatározóbb alakja, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke, az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának vezetője, számos néprajzi folyóirat születése (Acta Ethnographica, Népi Kultúra – Népi Társadalom, stb.) kötődik a nevéhez.
A kötet illusztrátora, Buday György (Kolozsvár, 1907. április 7. – Coulsdon [Anglia], 1990. június 12.) magyar grafikus, fametsző, könyvművész, díszlettervező. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának egyik alapítója majd elnöke, a Szegedi Nemzeti Színház több előadásának, valamint a híres Szegedi Szabadtéri Játékokon 1933-ban bemutatott Az ember tragédiája című előadásnak a díszletét tervezte. Már diákéveiben mutatkoztak grafikusi adottságai. Később jogi doktorátust szerzett Szegeden és autodidakta módon sajátította el a fametszés technikáit is. 1939-ben Londonba költözött, ahol könyvillusztrációk, fametszet-sorozatok, drámai jelenetek ábrázolásai révén vált ismertté nemzetközileg is; több nemzetközi kiállításon és díjazáson vett részt. Munkái jellemzően erőteljes gondolati tartalommal, fény-árnyék kontrasztokkal és stilizációval operálnak, a drámai hatás és a képzőművészeti forma egysége erősen kiteljesedik illusztrációiban.
Előszó
Népköltési gyüjteményeink majd mindegyikéből valami sajátságos szorongás és fájdalom érezhető ki. Akár Erdélyi János, Kriza nagyhírű gyűjtéseit, akár a különböző magyar tájegységekről szóló kötetek bármelyikét lapozzuk is, a bevezető szavak, a közlők megjegyzései a népi műveltség pusztulásáról, veszendő életformájáról tudósítanak. A gyűjtők és feldolgozók mondatai mögül leküzdhetetlen aggodalom és kétségbeesés hallik: a magyarság eddig rejtőző erőit födözik föl, s máris a pusztulás, halódás, változás jegyeit kell látniok. A preromantika és romantika értékelvei által meghatározott felfogásuk pedig fájlalta az őseinek és változhatatlannak vélt népköltészet alakulását, vagy egyenes pusztulását.
Vissza