Babits Mihály: Élet és irodalom
Szerző
Babits Mihály
Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részv.-társ.
(Budapest)
Könyvkötői félvászon kötés
, 207 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
20 cm x 14 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2025-12-14 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1929], Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részv.-Társ. (Athenaeum r.-t. könyvnyomdája, Bp.), 207 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Élet és irodalom. Írta: Babits Mihály.
Tartalomjegyzékkel ellátott kötet.
Nyomtatta az Athenaeum r.-t. könyvnyomdája Budapesten.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, feliratozott könyvgerinccel, az eredeti, kiadói címfedél megtartásával, körbevágatlan belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Babits Mihály (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja, 1929-től a lap főszerkesztője. 1909-ben jelent meg első kötete Levelek Iris koszorújából címmel. Hatalmas műfordító vállalkozása volt Dante Isteni színjátékának magyarra fordítása, amelyet 1923-ban fejezett be, és amelyért 1940-ben átvehette az olasz San Remo-díjat. 1927-től a Baumgarten-alapítvány kurátora volt.
Előszó
A KETTÉSZAKADT IRODALOM
(Válasz Berzeviczy Albertnek.)
Elérkezettnek látjuk az órát, higgadtan foglalkozni a híressélett beszéddel, mely a mult hó közepe táján a Kisfaludy-Társaság elnöki...
Tovább
Előszó
A KETTÉSZAKADT IRODALOM
(Válasz Berzeviczy Albertnek.)
Elérkezettnek látjuk az órát, higgadtan foglalkozni a híressélett beszéddel, mely a mult hó közepe táján a Kisfaludy-Társaság elnöki polcáról elhangzott.
Első pillanatra alig tünt föl az egyébnek kemény és indokolatlan támadásnál Ady szelleme s barátai ellen. Az első pillanat nem volt a higgadtság ideje. A kikapott mondatok, melyeket az újságok a beszédből közöltek, érthető szenvedélyeket izgattak föl, pro és kontra, Ady barátai közt, kik a mieink is, s gyűlölői közt, kik minket sem szeretnek.
A szenvedélyek elhallgattak, a személyi ügyek medrükbe tértek már. A beszéd hiteles szövege megjelent az Akadémia folyóiratában, s az Akadémia elnöke, aki a beszédet mondotta, néhány hírlapi nyilatkozattal is hozzájárult szavainak kommentálásához. Mindezen megnyilatkozások után jóhiszeműleg el kell fogadnunk, hogy a beszéd igazi célja nem támadás volt, hanem ellenkezőleg, az Akadémia elnöke érzi az irodalmi «erők egyesítésének» szükségét és «szívesen fogja keresni az egyesülés módjait is».
Önmagunkhoz válnánk következetlenné, ha nem honorálnánk ily szándékot komoly és megfontolt válaszszal e helyről, melyet ma talán még felelősebbnek érzünk ama tisztelt múltú Társaság emelvényénél is.
Vissza
Tartalom
| A kettészakadt irodalom | 5 |
| Tanulmány a magyar irodalomról | 22 |
| Magyar költő kilencszáztizenkilencben | 43 |
| Balassa | 68 |
| Anthológia | 94 |
| Magyar ritmus | 103 |
| Utolsó Ady-könyv | 118 |
| Az én könyvtáram | 126 |
| Az írástudók árulása | 136 |
| Új klasszicizmus felé | 170 |
| Függelék | 177 |
| A vers jövendője | 179 |
| Indiskréció az irodalomban | 183 |
| A színpad válsága | 188 |
| Jegyzetek | 192 |
Vissza