Aukciós tétel adatai
Pest, 1847, Schedius Lajos és Blaschnek Sámuel, 9 térkép: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Magyar Ország, Horvát, Tót, Dalmát, Erdély Országok, a' tenger mellék, katonai határőrvidék földképe. Egészen megváltoztatott, csillagtani határzatokra alapitott és az ország jelen állapotának megfelelő II-dik kiadás, melly magában foglalja még Galicziát, Krakói vidéket 's az Austriai Birodalom határos részeit. Kiadták Schedius Lajos k. tanácsos, magy. kir. egyetemb. profeszszor, és Blaschnek Sámuel, földmérő Pesten. Mértékarány 1 bécsi hüvely 6520,0444 öl v. a természeti nagyság 1:469.472 1847-ig.
A monumentális rézmetszetű térkép mérete: 2320×1770 mm. A kor egyik legszebb és legrészletesebben kidolgozott térképe. Az első megjelenése 1836-ra datálódik. Később újrametszették és új nevet is kapott. Jelenlegi példányunk a munka harmadik kiadása.
Ő Császári Királyi apostoli Felségnek most dicsőségesen uralkodó Austriai Császárnak, Magyar Ország 's a' f. Királyának Ferdinándnak leg mélyebb hódolással ajánlják a' kiadók.
Magyar-német nyelvű feliratozású, 9 rézmetszetű vászonra kasírozott, határszínezett térképszelvény feliratozatlan feliratcímkével, sorszámjelöléssel, színes térképrész feltüntetésével, hajtogatott, szép, megőrzött állapotban színes, feliratozott, nyitott védődobozban.
A térképgyűjtemény egyik szerkesztője és kiadója, Schedius Lajos, születési nevén Johann Ludwig von Schedius (Győr, 1768. december 20. – Pest, 1847. november 12.) német-magyar filológus, az esztétika professzora, térképszerkesztő, lapszerkesztő, az MTA tagja. A göttingeni egyetemen tanult, majd 50 évig vezette a Pesti Egyetem Filológia- és Esztétika Tanszékét. Főként németül írt, a magyar nyelvet kevésbé tartotta kiforrottnak, ezért kortársai bírálták. Fontos szerepet játszott a cenzúrával küzdő reformkori sajtó és színházak támogatásában. Közreműködött az Uránia folyóirat megjelenésében, valamint a pesti német és magyar színjátszás szervezésében. Térképszerkesztőként támogatta Lipszky János munkáját, majd saját, 1838-as Magyarország-térképét is kiadta. Politikailag érzékeny részletei miatt átmenetileg betiltották, de később ez csak növelte jelentőségét. Az 1848-as szabadságharc során a magyar hadvezetés is használta térképét. Alapítóként részt vett a Szén téri evangélikus iskola létrehozásában, mely a mai Deák téri, majd Fasori Evangélikus Gimnázium elődje lett.
(Szántai: Schedius 1c., Fodor: 225. p.)