Borovszky Samu, Dr./Sziklay János, Dr.: Nyitravármegye
Magyarország monografiája. A Magyar Korona Országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának enciklopédiája
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1899], "Apollo" Irodalmi Társaság (Légrády Testvérek, Bp.), [1] t. + XV p. + [1] p. + 736 p. + [10] t., ill. + [2] térk.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
A Magyarország Vármegyéi és Városai (Magyarország monografiája). A Magyar Korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának enciklopédiája. c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű. A Magyarország Vármegyéi és Városai Állandó Munkatársai Bizottsága közreműködésével szerkeszti: Dr. Sziklay János és Dr. Borovszky Samu.
Nyitra Vármegye. A Magyarország Vármegyéi és Városai Állandó Munkatársainak Bizottsága felügyelete alatt írta: A Nyitra Vármegye Helyi Munkatársak Bizottsága.
34 műmelléklettel, ezek között 4 színes kép, 3 térkép, 7 fénynyomat, 20 autotípia, továbbá 345 szövegképpel és teljes név- és tárgymutatóval kiegészített monográfia. A műmellékleteket tartalmazó táblák egy része hártyapapírral védett.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratozású, dombornyomott, szentkoronás, címerpajzsos, színes illusztrációval ellátott címfedéllel, aranyozott feliratozású, szentkoronás, dombornyomott könyvgerinccel, dombornyomott, a nyomda és a kötészet feltüntetésével ellátott hátlappal, mintás kiadói előzéklapokkal, színezett lapélekkel, hiánytalan állapotban.
Az egyik szerkesztő, Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, szerkesztő, az MTA levelezőtagja, irattárnoka és irodaigazgatója. Budapesten a református főgimnáziumban tanult, később a Budapesti Tudományegyetem hallgatója és ösztöndíjasa volt. 1880-tól Lukács Móric titkára, később 1882-től Lónyay Menyhértnek, a MTA elnökének a titkára. 1884-től az MTA irattárnoka, majd a Történelmi Társulat igazgatói választmányának tagja. Munkásságának egyik legfontosabb állomása volt a nagy hírű Magyarország vármegyéi és városai (1896-1914) című monográfia-sorozat, amelynek számos kötetét szerkesztette. 1909 és 1912 között a Magyar Történelmi Társulat titkára, majd a Századok szerkesztője volt. A népvándorlás korát, a magyar őstörténetet és a finnugor nyelvrokonság kérdését is kutatta.
Nyitra Vármegye. A Magyarország Vármegyéi és Városai Állandó Munkatársainak Bizottsága felügyelete alatt írta: A Nyitra Vármegye Helyi Munkatársak Bizottsága.
34 műmelléklettel, ezek között 4 színes kép, 3 térkép, 7 fénynyomat, 20 autotípia, továbbá 345 szövegképpel és teljes név- és tárgymutatóval kiegészített monográfia. A műmellékleteket tartalmazó táblák egy része hártyapapírral védett.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratozású, dombornyomott, szentkoronás, címerpajzsos, színes illusztrációval ellátott címfedéllel, aranyozott feliratozású, szentkoronás, dombornyomott könyvgerinccel, dombornyomott, a nyomda és a kötészet feltüntetésével ellátott hátlappal, mintás kiadói előzéklapokkal, színezett lapélekkel, hiánytalan állapotban.
Az egyik szerkesztő, Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, szerkesztő, az MTA levelezőtagja, irattárnoka és irodaigazgatója. Budapesten a református főgimnáziumban tanult, később a Budapesti Tudományegyetem hallgatója és ösztöndíjasa volt. 1880-tól Lukács Móric titkára, később 1882-től Lónyay Menyhértnek, a MTA elnökének a titkára. 1884-től az MTA irattárnoka, majd a Történelmi Társulat igazgatói választmányának tagja. Munkásságának egyik legfontosabb állomása volt a nagy hírű Magyarország vármegyéi és városai (1896-1914) című monográfia-sorozat, amelynek számos kötetét szerkesztette. 1909 és 1912 között a Magyar Történelmi Társulat titkára, majd a Századok szerkesztője volt. A népvándorlás korát, a magyar őstörténetet és a finnugor nyelvrokonság kérdését is kutatta.
Előszó
Azon intézmények között, melyekkel a magyar nemzet, a fegyvere hatalmával kiküzdött haza területén, az állam-alkotás művét végrehajtotta és biztosította: a vármegye a leghosszabb életü -... TovábbElőszó
Azon intézmények között, melyekkel a magyar nemzet, a fegyvere hatalmával kiküzdött haza területén, az állam-alkotás művét végrehajtotta és biztosította: a vármegye a leghosszabb életü - keletkezésében a királyságot megelőző, - de egyúttal a legtöbb átalakuláson ment keresztül. Alkalmazkodni tudott a fejlődő állami élet idők folyamán jelentkező uj szükségleteihez: megőrizve "a perferikus erők konczentrikus működésének" kellékeit, olyan kivételes mértékben, a mint azokat a középkornak semmiféle más hasonló rendeltetésű politikai alkotása föl nem mutathatja. Eredetileg tisztán katonai, honvédelmi feladatai voltak: a vár föntartásával, megoltalmazásával, az ország biztonsága fölött őrködni és a várhoz tartozó népségből fegyvereseket szolgáltatva, a királyi haderőt gyarapítani. A XIII. század második felében, a területén lakó nemességre kiterjeszkedvén hatósága, előbbi hivatása mellett a közigazgatás és igazságszolgáltatás organuma lett, de a királyi hatalom közege maradt és önkormányzata még annyira szűk korlátok között mozgott, hogy a nemesség és alispán választásának jogával sem birt. Önkormányzata kifejlődését és politikai tényezővé emelkedését a vármegye a XVI. század elején érte el, amit a királyi hatalom sülyedése, a köznemesség súlyának gyarapodása volt maga után. Ehhez járult a mohácsi vészre következő időkben az a körülmény, hogy a nemességnek az országgyülésen személyes megjelenése megszünvén, utasításokkal ellátott vármegyei követek küldésének gyakorlata állandósult meg. VisszaTartalom
A „Magyarország Vármegyéi és Városai" állandó munkatársai központi bizottságának névsora VIIA „Magyarország Vármegyéi és Városai" IV. kötetének (Nyitravármegye) munkatársai VIII
Előszó. Irta Fraknói Vilmos IX
Földrajz. Irta dr Thúróczy Vilmos 1
Geologiai viszonyok. Irta Papp Károly 14
Nyitravármegye községei. Irta Vende Aladár. Ny Urát, Érsekújvárt „ Szakolczát dr. Sziklay János 26
Lakosság. Irta dr. Sziktay János 169
Társadalom,. Irta Lőrinczy György 216
Közoktatás. A népoktatási részt irta Libertiny Gusztáv, a középiskolákat dr. Horváth Sándor 224
Irodalom és tudomány. Irta Vende Ernő 263
Szinészet. Irta Kenézy Csatár 298
Mezőgazdaság. Irta dr. Thúróczy Vilmos, az uradalmakra vonatkozó részt Vende Aladár 304
Erdészet és vadászat. Irta Bacskády Károly. A vadászati részt, br. Steiger Albert adatainak felhasználásával dr. Sziklay János 340
Állatvilág. Irta Kelecsényi Károly 349
Flóra. Irta dr. Pantocsek József 353
Közegészségügy. Irta dr. Thúróczy Vilmos 366
Nyítravármegye fürdőt és gyógyvizei, Irta dr, Thúróczy Vilmos 378
Időjárási viszonyok. Irta Héjjas Endre 385
Ipar és kereskedelem. Irta Szabó Endre. Az ipartelepekre vonatkozó részt Vende Aladár 388
Pénz- és hitelügy. Irta dr. Thúróczy Vilmos 401
Vizszabályozás és árvédelem. Irta Mezey Gyula 406
Közutak. Irta dr. Thaly János 413
Vasutak. Irta dr. Sziklay János 424
Önkormányzat és közigazgatás. Irta Lőrinczy György és Gyürky Gejza 428
Nyitra közigazgatása. Irta G. Mihálcz János 447
Szakolcza közigazgatása. Irta Kenézy Csatár 451
Érsekújvár közigazgatása. Irta G. Mihálcz János 453
Törvénykezés. Irta Horváth József 455
Egyházi közigazgatás. Irta Dedek Crescens Lajos 461
Történet. Irta Dedek Crescens Lajos 466
Nemesi családok. Irta ifj. Reiszig Ede 681
Nyitravármegye kiváló férfiai. írták Dombay Hugó és Vende Aladár 707
Tartalomjegyzék 721
Név- és tárgymutató 727
Önálló képek, mellékletek és térképek.
A Vág Pöstyénnél. Saját felvételünk 8-10
A Vág Gralgócznál. Saját felvételünk 11-13
Nyitra város térképe. Rajzolta Borcsányi Ágost, mérnök 32-33
Érsekújvár főtere. Saját felvételünk. 39-41
Szakolcza. Saját felvételünk 42-43
Szakolcza. - A plébánia templom. Saját felvételünk 44-46
Nyitra. Saját felvételünk. Kidolgozta Grünwald Imre. Czimkép.
Nyitravármegye térképe. Rajzolta Kogutovitz Manó 48-49
Komját. - Ifj. báró Wodiáner Albert kastélya. Saját felvételünk. 50-52
Tót-Megyer. - Gróf Károlyi Lajos kastélya. Saját felvételünk. 53
Galgócz. Saját felvételünk 64
Nagy-Tapolcsány. Saját felvételünk. 73
Tavarnok. - Báró Stummer Ágost kastélya. Saját felvételünk 87
Ürmény. - Gróf Hunyady Imre kastélya. Saját felvételünk 100
Nyitra-Zsámbokrét. Saját felv. 105
Pöstyén. Saját felvételünk. 112
Privigye. 128
Holics. 136
Csejthe. 161
Nyitravármegye nemzetiségi térképe. Rajzolta dr. Sziklay János. 170
Nyitravármegyei népviselet. Löger Gusztáv aquarellje 192
Nyitravármegyei népviselet. Löger Gusztáv aquarellje 256
A kopcsányi kacsafogó, Heyer Artliur rajza 343-345
Nyitravármegyei népviselet. Lőger Gusztáv aquarellje 416-417
A vármegyeháza Nyitrán. Saját felvételünk 428-430
A vármegyei árvaszék 1896-ban 435-437
A vármegye tisztikara 1896-ban 437-439
A vármegye tisztikara 1896-ban 439-442
Nyitra vára. Saját felvételünk 448-449
Bajmócz vára 480-481
Jókő vára 506-508
Nyitra vára. Plcho fényképész felvétele 514-516
Nyitravármegyei népviselet. Lőger Gusztáv aquarellje 560-561
Nyitravármegye orsz. képviselői 1896-ban 654-656 Vissza
Tétel sorszám:
047
Kikiáltási ár:
24.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
59.000 Ft
Licitek száma: 26
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |