Rákosi Mátyás/Nemes Dezső: Magyarország felszabadulása (Rákosi Mátyás által Erdey-Grúz Tibor miniszter számára dedikált példány.)
Szikra Könyvkiadó
(Budapest)
,
Kiadói félvászon kötés , 256 oldal
Kiadói félvászon kötés , 256 oldal
| Sorozatcím: | Magyar munkásmozgalmi intézet |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2021-06-06 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1955, Szikra Könyvkiadó (Franklin Nyomda, Bp.), 256 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Rákosi Mátyás által dedikált példány. Első kiadás. Magyarország felszabadulása. Írta: Nemes Dezső.
A kötet címlapján Rákosi Mátyás tollal írt, névre szóló dedikációja olvasható: "Erdey-Grúz Tibor miniszter elvtársnak 1955. április 4. Rákosi Mátyás"
A dedikáció címzettje: Erdey-Grúz Tibor (Budapest, 1902. október 27. – Budapest, 1976. augusztus 16.) Kossuth-díjas kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, 1970-től elnöke, 1952 és 1956 között előbb felsőoktatási, majd oktatásügyi miniszter. Kutatóként, tudományos ismeretterjesztőként, tudomány- és oktatáspolitikusként meghatározó szerepet játszott a magyar szellemi életben.
"Ez a könyv Magyarország felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából jelent meg." Csillagozott lábjegyzetekkel, táblázatokkal, fekete-fehér, szövegközti térképvázlatokkal, korabeli sajtótermékek (újsághírek, plakátok, felhívások) másolataival, részletes, betűrendes névmutatóval, időrendi áttekintéssel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Nyomtatta a Franklin Nyomda, Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány, aranyozott feliratos, illusztrált, enyhén sérült címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, enyhén sérült, a kiadó emblémájával ellátott hátlappal, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet dedikálója Rákosi Mátyás (Ada, 1892. március 9. – Gorkij [Szovjetunió], 1971. február 5.) kommunista politikus, 1945 és 56 között a Magyar Kommunista Párt, illetve a Magyar Dolgozók Pártja fő-, majd első titkára, 1952–53-ban a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Sopronban végezte az elemi iskolát, a szegedi főreáliskolában érettségizett. 1910-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, tagja volt az antimilitarista Galilei Körnek, később a Kommunisták Magyarországi Pártjának is. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején helyettes kereskedelmi népbiztos, majd a szociális termelés népbiztosa volt. A kommün alatti tevékenységéért elítélték, a szegedi Csillag Börtönbe került. 1940. október 30-án államközi megállapodás értelmében a Szovjetunióba távozhatott, ahol a munkásmozgalom hőseként fogadták. 1945-ben hazatért, és az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja lett. A Magyar Dolgozók Pártja főtitkáraként az 1948-ra kiépülő, szovjet típusú, kommunista rendszer első számú vezetője lett. A nevével fémjelzett korszakban az emberi jogok súlyos sérelmet szenvedtek. A Rákosi-rendszerben hozzávetőleg 300 ezer embert telepítettek ki és internáltak korábbi lakhelyéről; sokakat koncepciós perekben ítéltek el. Sztálin halála (1953.) után Rákosi pozíciója is meggyengült. Kormányfői posztjáról Nagy Imre javára le kellett mondania, majd a Központi Vezetőség június végi ülésén önkritikára kényszerült. Az SZKP XX. kongresszusa után, 1956. július 18-án szovjet nyomásra az MDP Központi Vezetősége első titkári tisztségéből eltávolította, ekkor a Szovjetunióba távozott, és többet már nem is tért haza.
A kötet címlapján Rákosi Mátyás tollal írt, névre szóló dedikációja olvasható: "Erdey-Grúz Tibor miniszter elvtársnak 1955. április 4. Rákosi Mátyás"
A dedikáció címzettje: Erdey-Grúz Tibor (Budapest, 1902. október 27. – Budapest, 1976. augusztus 16.) Kossuth-díjas kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, 1970-től elnöke, 1952 és 1956 között előbb felsőoktatási, majd oktatásügyi miniszter. Kutatóként, tudományos ismeretterjesztőként, tudomány- és oktatáspolitikusként meghatározó szerepet játszott a magyar szellemi életben.
"Ez a könyv Magyarország felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából jelent meg." Csillagozott lábjegyzetekkel, táblázatokkal, fekete-fehér, szövegközti térképvázlatokkal, korabeli sajtótermékek (újsághírek, plakátok, felhívások) másolataival, részletes, betűrendes névmutatóval, időrendi áttekintéssel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Nyomtatta a Franklin Nyomda, Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány, aranyozott feliratos, illusztrált, enyhén sérült címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, enyhén sérült, a kiadó emblémájával ellátott hátlappal, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet dedikálója Rákosi Mátyás (Ada, 1892. március 9. – Gorkij [Szovjetunió], 1971. február 5.) kommunista politikus, 1945 és 56 között a Magyar Kommunista Párt, illetve a Magyar Dolgozók Pártja fő-, majd első titkára, 1952–53-ban a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Sopronban végezte az elemi iskolát, a szegedi főreáliskolában érettségizett. 1910-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, tagja volt az antimilitarista Galilei Körnek, később a Kommunisták Magyarországi Pártjának is. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején helyettes kereskedelmi népbiztos, majd a szociális termelés népbiztosa volt. A kommün alatti tevékenységéért elítélték, a szegedi Csillag Börtönbe került. 1940. október 30-án államközi megállapodás értelmében a Szovjetunióba távozhatott, ahol a munkásmozgalom hőseként fogadták. 1945-ben hazatért, és az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja lett. A Magyar Dolgozók Pártja főtitkáraként az 1948-ra kiépülő, szovjet típusú, kommunista rendszer első számú vezetője lett. A nevével fémjelzett korszakban az emberi jogok súlyos sérelmet szenvedtek. A Rákosi-rendszerben hozzávetőleg 300 ezer embert telepítettek ki és internáltak korábbi lakhelyéről; sokakat koncepciós perekben ítéltek el. Sztálin halála (1953.) után Rákosi pozíciója is meggyengült. Kormányfői posztjáról Nagy Imre javára le kellett mondania, majd a Központi Vezetőség június végi ülésén önkritikára kényszerült. Az SZKP XX. kongresszusa után, 1956. július 18-án szovjet nyomásra az MDP Központi Vezetősége első titkári tisztségéből eltávolította, ekkor a Szovjetunióba távozott, és többet már nem is tért haza.
Előszó
1944 szeptember végén lépték át az első szovjet csapatok Magyarország határát, s 1945 április 4-én verték ki az országból a német fasizmus és magyar cinkosaik utolsó seregét. Ez a féléves időszak a... TovábbElőszó
1944 szeptember végén lépték át az első szovjet csapatok Magyarország határát, s 1945 április 4-én verték ki az országból a német fasizmus és magyar cinkosaik utolsó seregét. Ez a féléves időszak a magyar nép történetének nagy fordulópontja. Magyarország uralkodó osztályai, a német fasizmussal szövetkezve és annak szolgálatába, a legsúlyosabb nemzeti katasztrófába vitték az országot. De ebben a katasztrófában elpusztult a tőkések és nagybirtokosok régi hatalma; a nagy felszabadító, a dicsőséges Szovjet Hadsereg csapásai alatt összeomlott a magyar fasizmus bűnös rendszere. VisszaTartalom
| Magyarország helyzete a második világháború idején és a felszabadulás előestéjén | 9 |
| A magyar fasizmus a hitlerista háborús blokkban | 9 |
| A nép helyzete és a demokratikus erők harca a német megszállók és cinkosaik ellen a független, demokratikus Magyarországért | 36 |
| A kommunista párt kiáltványa a magyar néphez 1944 szeptember végén | 69 |
| Magyarország felszabadításának első szakasza | 75 |
| A Vörös hadsereg "kilencedik csapása". A magyarországi hadműveletek kezdete | 75 |
| A horthysta klikk felemás kísérlete a hitlerista blokkból való "kiugrása" | 86 |
| Az októberi hadműveletek eredménye. A budapesti hadművelet | 98 |
| A munkásosztály és a nép harca a kommunisták vezetésével a német-nyilas rémuralom ellen, a felszabadulásért | 109 |
| A partizánharc | 129 |
| Magyarország demokratikus nemzeti újjászületése. Az ország teljes felszabadítása | 142 |
| A demokratikus újjászületés kezdete | 142 |
| A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, az ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány | 150 |
| Budapest feszabadítása és megmentése az éhínségtől | 165 |
| Harc a demokratikus rend megszilárdításáért. Az antifeudális agrárforradalom kibontakozása és győzelme | 193 |
| A balatoni védelmi hadművelet és a dunántúli hadműveletek befejezése. Magyarország teljes felszabadítása | 217 |
| Névmutató | 237 |
| Időrendi áttekintés | 249 |
Tétel sorszám:
163
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
220.100 Ft
Licitek száma: 117
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |