Melich János: Szláv jövevényszavaink I/1-2.

Tartalom

I. kötet 1. rész
Az óbolgár nyelvemlékek szókészlete és a magyar nyelv szláv jövevényszavai 1-181
Előszó.
Szláv jövevényszavaink.
a) Az óbolgár nyelvemlékek szókészlete és a magyar nyelv szláv jövevényszavai.
I. Ásbóth nézete, e nézet bírálata. A szláv keresztény terminológia. Hazánk bolgár lakossága. Pest és Duna neve. Több szláv szó jelentése alapján nem lehet bolgár. Szerencse. A kutatásnál való kiindulás téves, az óbolgár név alatt ismert szókincs nem minden egyes tagja bolgár nyelvi eredetű. A kutatásnál való módszer: a szavak és jelentések történeti fejlődésben való vázolásának bemutatása. Fordítatlan kifejezések. Egyéb, jelentés alapján nem bolgár kifejezések: asztal, malaszt I. 1, 1—26
II. Történeti áttekintés. Cyrill és Method Moráviába való meghívása. A «szlovén» kifejezés értelmezése. A testvérpár működése s a magukkal hozott fordítások. Hazánk dunáninneni és dunántúli kereszténysége a IX. században. Dunántúli -aha, -berg, -burg, -kirchen szavakkal összetett helynevek. Minő nyelvű népek laktak hazánkban. A testvérpár által hozott könyvek nyelve, szókincse; az óbolgár nyelvemlékek szókincsének pannóniai és moráviai, illetve szlovén és cseli-tót elemei. Az első, Konstantinápolyban készült fordítások I. 1, 26—44
III. Fordítások. Óbolgár glagolita és cyrllica nyelvemlékek. A kétféle betűsor. Az óbolgár nyelvemlékek legfontosabb hang- és alaktani sajátságai. Különféle gör. kel. szláv szerkesztéshez tartozó nyelvemlékek. Róm. kath. glagolita és latin betűs emlékek I. 1, 44 -79
IV. A saloniki és vidéke bolgár nyelvjárásának irodalmi nyelvvé való fejlődése ; e fejlődés fokai. A dolgozat két fő része : aj közkeletű szláv eredetű szavaink, b) szláv eredetű keresztény term. technieusaink. Előleges megjegyzések e kifejezésekről és latin betűs helyesírásunkról: s és 2-ről, valamint az sc jegyről I. 1, 79—85
Néhány közkeletű szláv eredetű magyar szó, a mely 2iem lehet óbolgár eredetű alfabetikus sorrendben. E szavak tehát nem egy nyelvből valók, hanem átvételi rétegek vannak. A szláv, nyelvek differenciálódása a IX. században már megvolt. Az óboleár nyelv tehát kiindulásában bolgár dialektus, kifejlett állapotában holt nyelv 1.1,85-181

I. kötet 2. rész
A magyar nyelv keresztény terminológiája 1-448
a.
1. §. Volf tanítása I. 2, 1-2
2. §. Volf tanításának bírálata, olasz róm. kath. szláv kifejezések. Volf mint a Kopitar-Miklosich-féle elmélet híve I. 2 2—6
3. §. Ó-velenezei olasz ker. termimis-techmicusok és keresztnevek I. 2, 6-11
4. §. Észak-olasz helyesírás és betűtypusok. Hogyan írtak az olaszok idegen: kún, horvát és szlovén nyelvű szavakat, szöveget ? 1.2, 11—19
5. §. Néhány magyar hang latin betűs jelölésének eredete, története (cs, cz, s, zs, sz, z, ny, ly, gy, v, j, k, h; magánhangzók). Latin okleveleink írása, latin szókincse 1.2 19-52
6. §. X—XI. századi és későbbi velenczei nyelvterület I. 2 52-55
7. §. A lat. s, ss: s:-es, z-és ejtés elterjedése a különféle róm. kath. szláv népeknél. Vulgáris latinra visszavezethető egyházi latin kiejtés I. 2, 55—65
8. §. Kisebb jelentőségű állítólagos velenczei sajátságok: a vel. olasz szóvégi magánhangzók, vel. kereszt- és vezetéknév; vel. templomok építése módja I. 2, 65—67
9. §. Milyen nevű szentek tiszteletére vannak emelve első XI. századi templomaink ? Milyen nevű szentek vannak Velenczé-ben és az észak-olasz városokban a X—XI. században ? A «Con-versio» és a magyarországi XI. századi templomok. Pannóniai szlovén folytonosság. Német szentek.: írek és németek. Cseh szentek. Az egyházi könyvek berendezése. Végeredmény Volf tanításának bírálatából. E tanítás alapgondolata: a Szent Gellért-legenda I. 2, 67—82
10. §. Ásbóth Oszkár cseh paptérítőket hirdető régibb elmélete. Szláv eredetű ker. terminus technicusainkat illető magyarázata lényegében egy a Volf-féle magyarázattal. Ásbóth újabb elmélete. Ez elmélet bírálata. A kereszténység felvétele dunántúli. Ásbóth elmélete feltételezi, hogy a magyarság előbb gör. kel. vallású volt. .Régi személy-, illetve keresztneveink. A veszprémi görög oklevél. A kereszt szó". A szlávság ker. terminológiája kétféle eredetű. Method tanítványai a bolgárokhoz és a horvátokhoz menekülnek. A magyar nyelv ker. terminológiája róm. kath. szláv, a bolgárok gör. keletiek. A keresztnevek hangalakja. Glagolita írás nincs nálunk. Szent-tel összetett helynevek. Dunántúli, a honfoglalással meg nem szakadt folytonosság a helynevekben I. 2, 82—96
11. §. A magam nézetének bizonyítása. Személy-, illetve keresztnevek' E nevek bizonyító ereje, hangalakja. Olasz, velenczei és hazai keresztnevek. A keresztneveknél a honfoglalással meg nem szakadt folytonosság . I. 2, 96—100
12. §. Szláv eredetű nevek I. 2, 100—135
13. §. Német eredetű nevek I. 2, 135—151
14. §. Latin, görög, valamint a biblia útján elterjedt nevek. Összefoglalás a személynevekből I. 2, 151—211
15. §. Keresztény terminus technicusok, külön fejezetben a hétnek és napjainak nevei I. 2, 211—419
16. §. Összefoglalás. Végeredmény az egész fejtegetésből I. 2. 419 - 429 Vissza