Aukciós tétel adatai
Budapest, 1917, Táltos kiadás (Világosság Könyvnyomda Rt., Bp.), 203 p. + [5] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt példány. Első kiadás. Vidéki hírek és más elbeszélések. Írta: Móricz Zsigmond.
Az előlapon a szerző, Móricz Zsigmond tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
A kiadói címlapot és a képeket Haranghy Jenő rajzolta. Szövegközti, fekete-fehér, egész oldalas rajzokkal illusztrált, valamint korabeli könyvhirdetésekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A könyvet a Világosság Könyvnyomda Rt. nyomtatta Budapesten.
Modern plüss kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, hátlappal és könyvgerinccel, új előzéklapokkal, enyhén foltos előlappal és címlappal, körbevágatlan belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerkesztője, Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, 1942. szeptember 5.) író, újságíró, szerkesztő. A 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. A "Debreceni Hírlap" segédszerkesztője, a kisújszállási gimnázium óraadó tanára, a Kultuszminisztérium tisztviselője és a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa volt. Mikszáth Kálmán hívására "Az Újság" gyermekrovatának szerkesztője lett. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, s 1903–1905 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. 1908-ban a "Nyugat"-ban megjelent "Hét krajcár" c. novellája azonnali hírnevet hozott a szerzőnek. Osvát Ernő halála után Babits Mihállyal közösen szerkesztette a "Nyugatot", szerkesztői elveiket azonban nemigen tudták összehangolni. Móriczé volt a prózarovat. A folyóiratot igyekezett a „nemzeti koncentráció” orgánumává tenni, megszervezte a Nyugat Barátok Körét, könyvsorozatot tervezett, járta az országot, erdélyi, felvidéki, vajdasági, amerikai magyar szerzők írásait közölte, felkarolta az autodidakta paraszttehetségeket. 1939-től a népi írók atyjaként, a Kelet Népe szerkesztője lett.
Előszó
Részlet:
Az ujságiró egyedül üldögélt a Veres Rákban.
A Veres Rákot azért nevezték így, mert valamikor itt volt Széles Pongrác néhai polgármesternek a kedves sörözőtanyája, s az ő becéző neve...
Tovább
Előszó
Részlet:
Az ujságiró egyedül üldögélt a Veres Rákban.
A Veres Rákot azért nevezték így, mert valamikor itt volt Széles Pongrác néhai polgármesternek a kedves sörözőtanyája, s az ő becéző neve volt ez. Később aztán elfelejtették a név eredetét, hogy nem a ház, hanem a vendég volt a veres rák, s az uj bérélő, hogy alapja legyen a névnek, csunya nagy vörös rákot festett a vendéglő homlokzatára. Szegény Széles Pongrác polgármester utolsó emléke is elveszett ezzel, már csak az öreg fizikaprofesszor szokta elmondani a név eredeté. Ugyanis nem azért hivták Széles Pongrác uramat veres ráknak, mintha veres lett volna, vagy hátrafelé vitte volna a város ügyeit, mint a rák...
Vissza