Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára I-IV.
mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik
Fényes Elek
(Pest)
,
Könyvkötői félvászon kötés , 1.253 oldal
Könyvkötői félvászon kötés , 1.253 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 22 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2021-09-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Pesten, 1851, Fényes Elek kiadása (Kozma Vazulnál, Pest), 312 p., 285 p., 306 p., 350 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. I-IV. kötet (négy kötet két könyvben). Kiadta: Fényes Elek.
Pótlékokkal és igazításokkal, valamint a t. cz. előfizetők és aláírók névsorával kiegészített geográfiai szótár. Nyomatott Kozma Vazulnál Pesten. A harmadik kötetben rossz az oldalszámozás (224. o. után a 227. o. következik, de a szöveganyag folyamatos és hiánytalan, az oldalak számozása a jelzett helyen rossz).
Könyvkötői félvászon kötésben lévő kötetek feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, feliratos, aranyozott, kopott könyvgerinccel, enyhén sérült előzéklapokkal, az eredeti címfedél és eredeti megerősített hátlap megtartásával, kissé foltos belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kiadó, Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, ügyvéd, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős, meghatározó képviselője, az MTA tagja. Pozsonyban jogot végez. Pesten statisztikai kutatásokat folytat. Munkáiból ismerték meg a kortársak a korabeli Magyarország gazdasági, népességi, statisztikai állapotát. A nemzet anyagi és szellemi erőforrásainak számbavételén túl fejlődésében ábrázolta az ország állapotát, összehasonlította a külföldi viszonyokkal, hogy az elmaradottság még jobban szembetűnjék. Műveinek leíró része hatalmas értékű néprajzi forrás. 1848-ban Szemere Bertalan az Országos Statisztikai Hivatal szervezésével bízza meg. Nagy tervekkel vág bele a munkába, valójában elképzelései csak 1867 után főként Keleti Károly munkásságában valósultak meg. Széchenyi István, majd Kossuth Lajos szellemi követőjévé válik. A Nemzeti Kör alelnöke, a Pesti Kör elnöke, az Ellenzéki Kör vezéralakja, a Magyar Gazdasági Egyesület előadója, a Magyar Iparegyesület aligazgatója, a Védegylet választmányi tagja, a Közcsendi Bizottmány és az Egyenlőségi Társulat tagja. A Batthyány-kormány minisztériumi osztálytanácsosa, az Országos Statisztikai Hivatal megszervezője és vezetője, a Radikális Kör alelnöke, a pesti vésztörvényszék elnöke. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság Életbiztosítási Ügyosztályának igazgatója, ő dolgozta ki az élettartam és halálozási valószínűség táblázatait. A "Sürgöny" c. kormánylap főmunkatársa, az ellenzéki "Pesti Hírnök" publicistája.
A kötetet Langer Mór: A magyar és külföldi bibliofilia története c. munkájában (Budapest, 1936, Jakab M. H. Könyvnyomda, 188.p) a rendkívül ritka könyvek lajstromába sorolja, a 230. tételszám alatt.
Pótlékokkal és igazításokkal, valamint a t. cz. előfizetők és aláírók névsorával kiegészített geográfiai szótár. Nyomatott Kozma Vazulnál Pesten. A harmadik kötetben rossz az oldalszámozás (224. o. után a 227. o. következik, de a szöveganyag folyamatos és hiánytalan, az oldalak számozása a jelzett helyen rossz).
Könyvkötői félvászon kötésben lévő kötetek feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, feliratos, aranyozott, kopott könyvgerinccel, enyhén sérült előzéklapokkal, az eredeti címfedél és eredeti megerősített hátlap megtartásával, kissé foltos belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kiadó, Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, ügyvéd, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős, meghatározó képviselője, az MTA tagja. Pozsonyban jogot végez. Pesten statisztikai kutatásokat folytat. Munkáiból ismerték meg a kortársak a korabeli Magyarország gazdasági, népességi, statisztikai állapotát. A nemzet anyagi és szellemi erőforrásainak számbavételén túl fejlődésében ábrázolta az ország állapotát, összehasonlította a külföldi viszonyokkal, hogy az elmaradottság még jobban szembetűnjék. Műveinek leíró része hatalmas értékű néprajzi forrás. 1848-ban Szemere Bertalan az Országos Statisztikai Hivatal szervezésével bízza meg. Nagy tervekkel vág bele a munkába, valójában elképzelései csak 1867 után főként Keleti Károly munkásságában valósultak meg. Széchenyi István, majd Kossuth Lajos szellemi követőjévé válik. A Nemzeti Kör alelnöke, a Pesti Kör elnöke, az Ellenzéki Kör vezéralakja, a Magyar Gazdasági Egyesület előadója, a Magyar Iparegyesület aligazgatója, a Védegylet választmányi tagja, a Közcsendi Bizottmány és az Egyenlőségi Társulat tagja. A Batthyány-kormány minisztériumi osztálytanácsosa, az Országos Statisztikai Hivatal megszervezője és vezetője, a Radikális Kör alelnöke, a pesti vésztörvényszék elnöke. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság Életbiztosítási Ügyosztályának igazgatója, ő dolgozta ki az élettartam és halálozási valószínűség táblázatait. A "Sürgöny" c. kormánylap főmunkatársa, az ellenzéki "Pesti Hírnök" publicistája.
A kötetet Langer Mór: A magyar és külföldi bibliofilia története c. munkájában (Budapest, 1936, Jakab M. H. Könyvnyomda, 188.p) a rendkívül ritka könyvek lajstromába sorolja, a 230. tételszám alatt.
Előszó
Részlet: Aba, magyar falu, Székesfejér vgyében, egy homokos térségen, 499 kath., 1245 ref., 18 evang., 98 zsidó lak.; kath. és ref. anyaszentegyházzal. Tágas legelőjén a marha- és birka-tartás... TovábbElőszó
Részlet: Aba, magyar falu, Székesfejér vgyében, egy homokos térségen, 499 kath., 1245 ref., 18 evang., 98 zsidó lak.; kath. és ref. anyaszentegyházzal. Tágas legelőjén a marha- és birka-tartás virágzik; szőlőskerteket mivel; nádlórétjei vannak. F. U. többen. Fejérvárhoz 2 1/2 óra. Ut. p. Sár-Keresztúr. Aba, puszta, Komárom vgyében, az ó-gyallai határral van egybeolvadva. 1655. Zsibrik Dániel, Pozsár Lukács magvaszakadtával Aba pusztába beigtattatik; ennek Csajághy György, mint Konkoly örökös ellenmondván. És ennélfogva Csajághy György többek magvaszakadtával fele pusztának birtokába beigtattatik. Vissza
Tétel sorszám:
134
Kikiáltási ár:
24.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
120.000 Ft
Licitek száma: 26
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |