Heltai Jenő: A néma Levente (aláírt példány) (A kötetet illusztrálta: Fáy Dezső)
Vigjáték három felvonásban
Athenaeum Kiadás
(Budapest)
Kiadói fűzött kemény papírkötés , 166 oldal
Kiadói fűzött kemény papírkötés , 166 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-05-29 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1936] Athenaeum kiadás (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részv. Társ., Bp.), 166 p. + [1] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt példány. Első kiadás. A néma levente. Vígjáték három felvonásban. Írta: Heltai Jenő.
Az előzéklapon a szerző, Heltai Jenő tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
"Ez a mű készült az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részv. Társ. nyomdájában, Bécsi Mediaeval antiqua betűkkel, a Diósgyőri Papírgyár Részv. Társ. külön e célra gyártott papírosán, Fáy Dezső festőművész faducairól készült fametszetekkel."
Kiadói fűzött kemény papírkötésben lévő példány feliratos, alakos-ábrás illusztrációval ellátott, enyhén foltos címfedéllel, feliratozatlan, könyvkötő által pótolt vászon könyvgerinccel, a kissé foltos hátlapon a nyomda emblémájának feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
A szerző, Heltai Jenő /szül.: Herzl Eugen/ (Pest, 1871. augusztus 11. – Budapest, 1957. szeptember 3.) író, költő, újságíró, producer, dramaturg. Budapesti jogi tanulmányait félbehagyva, újságíróként dolgozott. A "Magyar Hírlap", "A Hét", a "Pesti Hírlap", a "Pesti Napló" munkatársaként tevékenykedett. Írásai a "Borsszem Jankó", "Magyar Szalon", "Ország-Világ" és a "Magyar Géniusz" lapokban jelentek meg. Majd katonai pályára lépett, 1892-ben tartalékos hadnagy lett. Sokat utazott; élt Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Isztambulban. A Vígszínház titkára, majd dramaturg-igazgatója, az Athenaeum Kiadó irodalmi igazgatója, a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke volt. Később a Belvárosi Színház, azt követően a Magyar Színház igazgatója lett. Nagy műveltségű, egyben kifinomultan könnyed, franciás lezserségű író volt. Színpadi műveiben is kitűnt költői készsége. 1936-ban nagy sikerrel mutatták be a Magyar Színházban A néma levente c. verses színpadi játékát.
Az előzéklapon a szerző, Heltai Jenő tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
"Ez a mű készült az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részv. Társ. nyomdájában, Bécsi Mediaeval antiqua betűkkel, a Diósgyőri Papírgyár Részv. Társ. külön e célra gyártott papírosán, Fáy Dezső festőművész faducairól készült fametszetekkel."
Kiadói fűzött kemény papírkötésben lévő példány feliratos, alakos-ábrás illusztrációval ellátott, enyhén foltos címfedéllel, feliratozatlan, könyvkötő által pótolt vászon könyvgerinccel, a kissé foltos hátlapon a nyomda emblémájának feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
A szerző, Heltai Jenő /szül.: Herzl Eugen/ (Pest, 1871. augusztus 11. – Budapest, 1957. szeptember 3.) író, költő, újságíró, producer, dramaturg. Budapesti jogi tanulmányait félbehagyva, újságíróként dolgozott. A "Magyar Hírlap", "A Hét", a "Pesti Hírlap", a "Pesti Napló" munkatársaként tevékenykedett. Írásai a "Borsszem Jankó", "Magyar Szalon", "Ország-Világ" és a "Magyar Géniusz" lapokban jelentek meg. Majd katonai pályára lépett, 1892-ben tartalékos hadnagy lett. Sokat utazott; élt Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Isztambulban. A Vígszínház titkára, majd dramaturg-igazgatója, az Athenaeum Kiadó irodalmi igazgatója, a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke volt. Később a Belvárosi Színház, azt követően a Magyar Színház igazgatója lett. Nagy műveltségű, egyben kifinomultan könnyed, franciás lezserségű író volt. Színpadi műveiben is kitűnt költői készsége. 1936-ban nagy sikerrel mutatták be a Magyar Színházban A néma levente c. verses színpadi játékát.
Előszó
Részlet a könyvből: ELSŐ KÉP (Szín : Terem, Zilia moncalieri-i palotájának az emeletén. Fenéken nehéz tölgyfaajtó a főbejárás. Ugyanilyen ajtó jobbra. Balfenéken a vágott sarokban három lépcső... TovábbElőszó
Részlet a könyvből: ELSŐ KÉP (Szín : Terem, Zilia moncalieri-i palotájának az emeletén. Fenéken nehéz tölgyfaajtó a főbejárás. Ugyanilyen ajtó jobbra. Balfenéken a vágott sarokban három lépcső visz a tágas, csukott loggiára. Ennek a középső ablaka tárva van. Kis asztal, karosszék a loggiában. A szoba közepén nagy asztal, brokát-takaróval letakarva, székek, hatalmas láda balra a fal mellett. Erőteljes, egyszerű vascsillár, falikarok, gyertyák, amelyeket később meggyújtanak, a szobát egyelőre csak a búcsúzó nap piros fényjátéka világítja meg. Az Úr 1479-ik évében vagyunk, de a terem berendezése régibb, a század közepéről való, egy kicsit rideg, sőt komor. A falon némely szentképek között Orlandónak, Zilia elhúnyt férjének a képmása. Minden azt mutatja, hogy itt komoly, erkölcsös és ájtatos vagy legalább is szenteskedő asszony lakik. Mikor a függöny felgördül Zilia és jóbarátnője Monna Mea a terem jobb sarkában, a vasrácsos kandalló előtt egy megkezdett oltárterítő hímzésével foglalatoskodik. Carlotta, Zilia komornája kis zsámolyon úrnőjének a lábánál ül, a selyemfonalat gombolyítja. Vissza
Tétel sorszám:
079
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
77.000 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |