Aukciós tétel adatai
Budapest, 1931, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. (Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája, Bp.), 287 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt példány. Első kiadás. Forr a bor. Írta: Móricz Zsigmond.
A kötet címfedelének belső oldalára ragasztott, névre szóló, számjelzéssel ellátott (6017), enyhén foltos, kiadói Ex-libris cimkén a szerző, Móricz Zsigmond tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
Az utolsó oldalon a szerző megjelent műveinek, korabeli, egész oldalas hirdetésével kiegészített kiadás. A könyvet az Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája nyomtatta Budapesten.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány ezüstözött feliratozású és a kiadó ezüstözött emblémájával ellátott címfedéllel, ezüstözött, feliratos könyvgerinccel, hiánytalan, jó állapotban.
Különálló mellékletként: egy kitöltetlen, kiadói levelezőlappal, melynek beküldése esetén katalógust és prospektusokat lehetett igényelni a kiadótól.
A kötet szerzője, Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, 1942. szeptember 5.) író, újságíró, szerkesztő. A 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. A "Debreceni Hírlap" segédszerkesztője, a kisújszállási gimnázium óraadó tanára, a kultuszminisztérium tisztviselője, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa. Mikszáth Kálmán hívására "Az Újság" gyermekrovatának szerkesztője lett. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, s 1903–1905 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. 1908-ban a "Nyugat"-ban megjelent "Hét krajcár" c. novellája azonnali hírnevet hozott a szerzőnek. Az első világháborúban haditudósító volt és élet közeli bemutatást adott a katonasorsról. A Tanácsköztársasághoz nagy reményeket fűzött, de a kommün diktatórikus módszereit látva kiábrándult belőle. Osvát Ernő halála után Babits Mihállyal közösen szerkesztette a "Nyugatot". A folyóiratot igyekezett a „nemzeti koncentráció” orgánumává tenni, megszervezte a Nyugat Barátok Körét, könyvsorozatot tervezett, járta az országot, erdélyi, felvidéki, vajdasági, amerikai magyar szerzők írásait közölte, felkarolta az autodidakta paraszttehetségeket. 1939-től a népi írók atyjaként, a Kelet Népe szerkesztője lett.
Előszó
Részlet a könyvből:
"A Fertő-diákkamara a Fertő-utcáról vette a nevét. A Fertő-utca pedig arról, hogy a város fertőjéig nyúlt. Ez a fertő egy mocsár volt a város kellős közepén. Rendes,...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"A Fertő-diákkamara a Fertő-utcáról vette a nevét. A Fertő-utca pedig arról, hogy a város fertőjéig nyúlt. Ez a fertő egy mocsár volt a város kellős közepén. Rendes, szabályszerű mocsár, náddal és kákával és szittyóval. Arra nagyon jó volt, hogy a természetrajztanár oda járjon botanizálni az ötödik osztályosokkal s arra is, hogy minden télen beleszakadjon egypár diák korcsolyázás közben.
Arra is éppen alkalmas volt, hogy ebben az utcában engedélyezze a rendőrség azt a házat, amelyet vészes lidércfénnyel kellett közigazgatási okokból megjelölni, bizonyára azért, hogy a felsőbb diákok el tudják kerülni, ami elég nehéz volt, mert az iskola leghíresebb s legnépesebb kamarája éppen ebben az utcában volt s óhatatlan volt, hogy tévedésből, mikor éjfélkor hazafelé mentek, vagy együtt-tanulásból vagy együtt-lumpolásból, kaput ne tévesszenek.
Az igazgató új seprű lévén, elhatározta, hogy seperni fog s megszünteti a Fertőt. Azzal kezdte, hogy a nyári városi közgyűlésen indítványozta, hogy tömjék be magát a pocsolyát, amely a várost a vasúti állomástól elválasztja..."
Vissza