Nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy III. Ferenc főnemes, országbíró, Zala- és Somogy vármegye örökös főispánjának kézzel festetett nemesi címere 1649-es ráírt datálással

Kézzel festett címer 1649-es ráírt datálással.
Nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy III. Ferenc (Csejte, 1623. január 14. – Bécs, 1671. április 30.) főnemes, országbíró, Zala- és Somogy vármegye örökös főispánjának kézzel festetett nemesi címere.

"A czímer egy értékes gyűjtemény része. Az aranyozott réz-pántokkal, középen az ország czímerével és a Zichy-család czímerét ábrázoló kapoccsal ellátott, díszes bőrkötésű, kis negyedrét alakú album része melynek mindösszesen 39 lapja van, mely 34 magyar és négy más család egykorú, autogarmmokkal és jelmondatokkal ellátott. Az eredeti czímeres lapok jelenleg mind külön regal-papírra vannak ragasztva, miáltal a gyűjtemény igen tetszős és egyöntetű jelleget nyer; mind a mellett már az első pillanatra észre lehet venni, hogy a lapok nem egy és ugyanazon emlékkönyvből vétettek. Mert, eltekintve attól, hogy a czímerek egy része hártyára, más része pedig durva merített papírra van festve, — ami magában véve még korántsem zárja ki a lehetőséget, hogy a czímerek egykor ugyanazon albumot díszítették, s ama körülmény, hogy a lapok egy része számozva van, más része nem, azt látszik bizonyítani, hogy a czímerek több tulajdonos emlékkönyvéből vétettek. Bizonyítják ezt az egyes lapokon előforduló évszámok is, melyek 1596 és 1679 között váltakozván, legalább is két emberöltőt magába foglaló korra vallanak. Ezen külső megkülömböztető jelek szerint, melyekhez még a czímer rajzok stíljét is hozzáadhatjuk, a czímeres lapok két fő csoportba foglalhatók. Az első csoporthoz tartoznak a régibb czímerek 1596-tól 1611-ig, a másik csoporthoz pedig a többi czímerek 1649-től 1679-ig, mely időközi sorrendet megtartva, áttérek az egyes czímerek ismertetésére.” (Turul 1888 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye))

Nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy III. Ferenc 1633-tól Vas vármegye főispánja volt, 1644-től királyi tanácsos. III. Ferdinánd 1646-ban királyi főudvarmesterré nevezte ki. Ő építtette a sárvári vár dísztermét, a piano nobile-t (1653). Szoros kapcsolatban állt II. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel 1650 és 1655 közötti időszakban. 1655-től 1670-ig országbíró, 1667-től Wesselényi Ferenc nádor halála után királyi helytartóvá nevezték ki. Az ország többi vezetőjével együtt támogatta Zrínyi Miklósnak a török kiűzésére vonatkozó terveit. Hatalmas vagyona miatt, a kortársai „a magyar Croesus"-nak („der ungarische Crösus“) nevezték.
1664. július 26-27-én Körmendnél részt vett a törökök ellen vívott csatában, ahol a magyar-horvát erőket vezette.
A nagy műveltségű mecénás, a Wesselényi-féle összeesküvés egyik résztvevője volt, amelyért fej- és jószágvesztéssel fizetett.


Felirat: "Comes se Franciscus de Nádasdy."
Jelmondat: "Deo Regi et Patria"

Anyaga: papír.

Készítés ideje: cc 1649.
Pontos mérete: 19 cm x 14,4 cm.
Őrzésének módja: kézzel feliratozott, félig áttetsző hátyapapíros védőfüllel ellátott, tollvonással keretezett lappár.