Aukciós tétel adatai
[Budapest], [1929], Franklin Társulat (Franklin-Társulat Nyomdája), 529 p. + [1] p. + [3] t. (részben térkép), ill. + 1 mell. (térk)
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt, Kézdi-Kovács László könyvtárából származó példány. Első kiadás. A föld és élete. Világrészek, országok, emberek c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű.
Magyarország földrajza. Írta: Cholnoky Jenő.
A címlapon a szerző, Cholnoky Jenő tollal beírt aláírása, az előlapon Kézdi-Kovács László festőművész tulajdonosi bejegyzése látható.
Az egykori tulajdonos, Kézdi-Kovács László (Pusztalsócikola, 1864 - Budapest, 1942) festő, művészeti író. Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű, főként erdőrészleteket ábrázoló festményeivel lett közismert. 1886-tól szerepelt rendszeresen a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, Londonban, az "Erdőrészlet" c. munkájáért aranyérmet kapott. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban nyílt nagy gyűjteményes tárlata. 1893-tól a "Pesti Hírlap" képzőművészeti kritikusa volt. Több képe a Szépművészeti Múzeum tulajdonába került.
300 feliratos, számozott, fekete-fehér képpel és térképpel (ezek közül néhány három képtáblán található), illetve egy színes, kivehető és kihajtható térképpel illusztrált, valamint előszóval, bevezetéssel, irodalommal és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos, aranyozott illusztrációval ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos, illusztrált könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, egy sérült lappal (267-268. p.), hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője, Cholnoky Jenő (Veszprém, 1870. július 23. – Budapest, 1950. július 5.) nemzetközi hírű, magyar földrajztudós, szakíró, szerkesztő, egyetemi tanár. Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligájának aktív tagja, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte a Műegyetem Vízépítési Szakán. Később filozófiai doktorátust is ott szerzett Budapesten. A Műegyetem Vízépítési Tanszékének kiváló tanársegédje a méltán híres Klimm Mihály professzor volt a tanára. Időközben megismerkedett id. Lóczy Lajossal, az akkor már világhírű földrajztudóssal és Ázsia-kutatóval, aki 1894-ben meghívta őt maga mellé asszisztensnek a budapesti Tudományegyetem Földrajzi Tanszékére. 1905-ben a kolozsvári tudományegyetem nyilvános rendes tanárának nevezték ki és megbízták az új tanszék vezetésével. 1919-ben a románok bevonulása után menekülnie kellett Kolozsvárról. Budapesten földrajzi szakértőnek osztották be a béketárgyalásokat előkészítő bizottságba. Hetvenéves volt, amikor 1940-ben nyugállományba vonult. Nemzetközileg is elismert, gazdag és értékes életművet hagyott hátra.
Előszó
Még ha száz esztendeig tart is a trianoni gonoszság, még akkor is csak Magyarországnak fogjuk nevezni a Kárpátok koszorújában azt a területet, ami ezer esztendeig a mienk volt s föltétlenül megint...
Tovább
Előszó
Még ha száz esztendeig tart is a trianoni gonoszság, még akkor is csak Magyarországnak fogjuk nevezni a Kárpátok koszorújában azt a területet, ami ezer esztendeig a mienk volt s föltétlenül megint a mienk lesz a természettörvények kérlelhetetlen következetességével. Csakhogy ezt a kiegészülést nem szabad összetett kézzel várunk, hanem szünet nélkül, szakadatlanul munkálnunk is kell. A teendők legfontosabbika, a legelső, amit minden körülmények közt tennünk kell, az a «haza» alapos megismerése.
Vissza