Rátonyi Róbert: Operett I-II. (dedikált példány)

Budapest, 1984, Zeneműkiadó Vállalat (Alföldi Nyomda, Debrecen) 413 p. + [3] p., 429 p + [2] p., ill.

Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Operett I-II. (egységes külön kötetekben). Írta: Rátonyi Róbert.
Az I. kötetek címlapján a szerző, Rátonyi Róbert tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "M.-nak és L.-nak szívem egész melegével, nagyon sok szeretettel Rátonyi Róbert. 1985. I. 14."
Szövegközti, fekete-fehér fotókkal illusztrált, valamint szerzői előszóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A kötetekben szereplő képeket tulajdonosaik, a Színházi Intézet és Rátonyi Róbert szíves engedélyével közöljük. Nyomattak az Alföldi Nyomdában Debrecenben.
Kiadói egészvászon kötésben lévő kötetek feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban, feliratos, színes fényképpel illusztrált, fülszöveges, kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője, Rátonyi Róbert /szül. Reisz Róbert/ (Budapest, 1923. február 18. – Budapest, 1992. október 8.) színművész, konferanszié, színházi rendező, író, publicista. A Zeneművészeti Főiskola hegedű szakán végzett. Rózsahegyi Kálmán színészképző iskolájában tanult tovább. A Royal Revüszínház, a Pódium Kabaré, a Művész Színház, a Vígszínház, a Budapesti Operettszínház, majd a Thália Színház tagja volt. Táncoskomikusként az Operettszínház színpadán debütált a "Napsugárkisasszony" c. darabban. Ezt követte a Sybill (1945) c. darab, melyben olyan partnerei voltak, mint Honthy Hanna, Karády Katalin, Sárdy János és Feleki Kamill. De láthatták őt a "Makrancos Hölgy", a "Szabotál a gólya", a "Nebántsvirág" c. előadásokban is. Humoros alakításaival, friss megjelenésével, mindig szívesen látott figura volt a színpadon. A "Luxemburg grófja", a "Boci-boci tarka" sikerei után az igazi áttörést minden idők legnépszerűbb magyar operettje, a Csárdáskirálynő (1954) hozta meg számára. Bóni gróf szerepében lehetősége nyílt egy jellegzetes karakterfigura megoldására. A Csárdáskirálynő nemcsak itthon volt felülmúlhatatlan siker. A Szovjetunióban este kihaltak az utcák, mert a produkciót élőben közvetítette a Rádió és a Moszkvai Televízió. 1949-1971-ig a Fővárosi Operettszínháznak tagja volt, de játszott a Thália Színházban, az Arizona Színházban is.

1945 utáni egyéb első kiadások
Művészetek
Színház, filmművészet
Zene, kották, kottával ellátott kiadványok