Salamon Ferencz: Magyarország a török hódítás korában
Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
(Budapest)
Kiadói varrott papírkötés , 516 oldal
Kiadói varrott papírkötés , 516 oldal
| Sorozatcím: | Franklin-könyvtár |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-07-24 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1885] Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda (Franklin-Társulat Nyomdája), XVI p. + 502 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Franklin Könyvtár c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű.
Magyarország a török hódítás korában. Írta: Salamon Ferencz.
Második javított kiadás. Az első és a második kiadáshoz írt szerzői előszóval, függelékkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített történelmi tanulmánykötet. A címlapon tulajdonosi bejegyzések találhatóak. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratos, gazdagon illusztrált címfedéllel, feliratos, sérült, javított könyvgerinccel, körbevágatlan belívekkel, néhány foltos lappal, szöveges, foltos hátlappal, hiánytalan, átlagos állapotban. Az utolsó oldalon ceruzás számjelzés található.
A szerző, Salamon Ferenc (Déva, 1825. augusztus 29. – Budapest, 1892. október 9.) történész, szakíró, újságíró, esztéta, színikritikus és műfordító, a Magyar Tudmományos Akadémia tagja. Szilágyi Ferenc szerkesztette Magyar Hírlapnak a munkatársa, a Budapesti Hírlap tárcarovatának vezetője, valamint a Pesti Napló munkatársa volt. Ezt követően az Arany János szerkesztette Szépirodalmi Figyelőnek lett a színikritikusa. A kiegyezés létrejötte után figyelemkeltő cikket írt a tanügyi kérdésekről a Reform újságban. Főbb kutatási területe a török hódoltság világa volt.
Magyarország a török hódítás korában. Írta: Salamon Ferencz.
Második javított kiadás. Az első és a második kiadáshoz írt szerzői előszóval, függelékkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített történelmi tanulmánykötet. A címlapon tulajdonosi bejegyzések találhatóak. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratos, gazdagon illusztrált címfedéllel, feliratos, sérült, javított könyvgerinccel, körbevágatlan belívekkel, néhány foltos lappal, szöveges, foltos hátlappal, hiánytalan, átlagos állapotban. Az utolsó oldalon ceruzás számjelzés található.
A szerző, Salamon Ferenc (Déva, 1825. augusztus 29. – Budapest, 1892. október 9.) történész, szakíró, újságíró, esztéta, színikritikus és műfordító, a Magyar Tudmományos Akadémia tagja. Szilágyi Ferenc szerkesztette Magyar Hírlapnak a munkatársa, a Budapesti Hírlap tárcarovatának vezetője, valamint a Pesti Napló munkatársa volt. Ezt követően az Arany János szerkesztette Szépirodalmi Figyelőnek lett a színikritikusa. A kiegyezés létrejötte után figyelemkeltő cikket írt a tanügyi kérdésekről a Reform újságban. Főbb kutatási területe a török hódoltság világa volt.
Előszó
Munkám első kiadása teljesen elfogyott. Ez eléggé indokolja az újabb kiadást, melynek sajtó alá rendezésére a Franklin-Társulat volt szives fölszólítni már több évvel ezelőtt. Budapest Történetének... TovábbElőszó
Munkám első kiadása teljesen elfogyott. Ez eléggé indokolja az újabb kiadást, melynek sajtó alá rendezésére a Franklin-Társulat volt szives fölszólítni már több évvel ezelőtt. Budapest Történetének kötelezett megirása foglalván el minden időmet, mi hivatalos teendőim végzéséből fennmaradt, a teljes átdolgozásra időm nem volt. Különben is a munka törzsrészére nézve az újabban fölmerült adatok legnagyobb részben csak a bizonyítékokat szaporították. 1864 óta nyers anyagnál egyéb alig jött napfényre. Senki sem írt azóta e tárgyban valamit, a mi új szempontokat mutatna fel. - Ezenkívül tartanom lehetett attól, hogy a sok toldás-foldás által a munka egyöntetűsége veszít s érthetősége megzavartatik. Végre jónak láttam meghagyni azt a részt azért is, hadd viselje ez a munka addig, míg más avatott kéz nem alkotja meg másképen és jobban, azon irodalomtörténeti datumot, melyben iratott. A munka főrésze, melyben a hódoltság állapotát rajzolom, mondhatni érintetlenül maradt, - csak némi correcturán ment keresztül. Ellenben átdolgoztam a munka bevezetését, vagyis azon fejezeteket, melyek az 1541-diki török foglalás előtti kül- és belpolitikai viszonyokat illetik. VisszaTartalom
Előszó az első kiadáshoz IIIElőszó a második kiadáshoz XV
I. Az ozmánok első hódításai
A törökök megtelepedése Kis-Ázsiában 1
A görög birodalom állapotja 6
Török hódítás a Balkánig 9
II. Első éritkezés a magyarral
Bulgária Nagy Lajos alatt 11
Bulgária meghódítása 1392-ben 13
Nikápoly 1396 15
Szerbia Zsigmond király idejében 18
Várak építése Zsigmond alatt 19
Honvédelem 1433 körül 20
III. Hunyady János
Hunyady hadviselési modora 25
Támadó hadjáratok 1443-1448-ig 29
Nándorfehérvár 1456-ban 39
IV. I. Mátyás király
A törökök terjeszkedése Mátyás idejében 44
Kenyérmezei ütközet 1479-ben 51
Párhuzam Hunyady János és Mátyás közt 52
Állandó hadsereg 54
V. A mohácsi vész és előzményei
Viszonyok Mátyás halálakor 60
Werbőczy szerepe 67
A várak kérdése 70
Az 1514-diki keresztes hadjárat 73
A viszonyok nehézségei 75
Az alkotmány megszilárdulása 76
Nándorfehérvár elvesztése 79
A mohácsi ütközet 81
Buda mint vár 86
Szulejmán, mint hódító 87
VI. Magyarország megoszlása
Az európai közszellem 89
A hazai pártok 92
Az ország kétfelé szakadása 1541-ben 94
Új hódítások 1541 után 101
VII. Török békeügy
Mohamedán törvények a háborúról 105
A keresztén államok békevásárlása 107
Követtartás divatja a portánál 109
Harczok béke idején 115
A rabszolgaság 123
VIII. Török hadügy s magyar honvédelem a XVI-dik században
Török rendes zsoldosok 126
Török hűbéres lovasság 131
Önkéntesek 137
A török sereg támadó jellemű volt 139
A magyar hadsereg 144
A banderiumok elenyészte 1541 után 146
A várak országosakká váltak 150
A honvédelmi erő helyhez kötötté vált 154
Vármunkák 157
Országos jövedelmek és kiadások 159
Portális katonaság 166
Eger védelme 1552-ben 169
Partieularis expeditiók 171
A megyiség a hadseregben 173
A magyar sereg defensiv jellemű 179
A hősiség a XVI. század második felében 181
IX. Török városainkban
A városok Magyarországon 186
Buda elfoglalása 190
Buda leirásai a XVI. és XVII. századból 191
Török építési törvények 201
Az ostromok pusztítása 205
X. Török adóztatás
A mozlim adója 206
A kharadzs (harács) 208
Hűbéri földek 210
A keresztyének tizede 212
Házi állatok adója 213
Gabona adó 214
Kanun (török törvény) 217
Iszpendzse 217
Szalarije 220
Császár adója 221
Várépítési robot 221
Várnok 222
Summa-adó 223
Defter 224
Visszaélések forrása 225
Visszaélések a XVII. században 228
Zrínyi Miklós s a honvédelem 437
A Frangepán-Zrínyi-fále összeesküvés 450
A Tököli-féle mozgalom 451
A török háború Lengyelországban 455
A török hadjárat Bécs ellen 1683-ban 459
Bécs fölmentése 463
A keresztyén és török hadseregek szervezete 468
A magyar hadsereg szerepe 472
Erdély visszacsatlása 475
A török uralom nevezetesebb következései 476
Függelék
1. szám. 1627-diki okmány 483
A végvárak panasza 484
2. szám. 1642-diki okmány 492 Vissza
Tétel sorszám:
269
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
30.100 Ft
Licitek száma: 71
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |