Jedlik Ányos István: Természettan elemei I. (Unicus kiadás) (A kötet 384 fekete-fehér metszettel illusztrált.)
Sulyos testek' természettana
Emich Gusztáv Bizománya
(Pest)
,
Korabeli félvászon kötés , 559 oldal
Korabeli félvászon kötés , 559 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-09-25 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Pesten, 1850, Emich Gusztáv' Bizománya (Eisenfels' könyvnyomdája, Pest), XVI p. + 543 p. + [1] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első, unicus kiadás. Természettan elemei. Első könyv. A sulyos testek' természettana. Írta: Jedlik Ányos István.
384 fekete-fehér, szövegközti metszettel illusztrált, szerzői előszóval és függelékkel kiegészített, hiba- és tartalomjegyzékkel ellátott kötet. Nyomtatta Eisenfels' könyvnyomdája Pesten. A címlapon bélyegzett számjelzés látható.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, aranyozott díszítésű könyvgerinccel, néhány helyen ceruzás jelöléseket tartalmazó belívekkel, átlagos állapotban. A könyv egy lapjának (17-18. p.) alsó része sérült, hiányos, a hiány a szöveg olvashatóságát nem befolyásolja.
A kötet szerzője Jedlik Ányos (1800–1895) bencés szerzetes, tanár, természettudós és feltaláló. Nevéhez fűződik többek között az első villanymotor megalkotása, az öngerjesztés elvének és a dinamóelvnek az első leírása, a feszültségsokszorozás felismerése, valamint a szódavíz magyarországi gyártásának megindítása. Több területen is úttörőnek számító tudományos tevékenységét számos díjjal elismerték, 1858-ban az MTA tagjává választották.
"1850-ben jelent meg a »Természettan elemei« című művének első kötete »Súlyos testek természettana« címen. [...] Ebben a kötetben Jedlik a mechanikát és a hangtant tárgyalja a kémia elemeivel együtt 543 lapon. Nagy kár, hogy a további rész, különösen az elektromosságtan már nem jelent meg, aminek az okát maga Jedlik adja meg Hellerhez írt levelében. »Az egyetemi természettani tanszékre történt kinevezésem után — írja — hozzáfogtam hallgatóim számára egy magyar nyelvű természettan megírásához az addig használatban volt latin nyelvű helyett; de abból csak az első kötet jelenhetett meg, mert az egyetemi tanrendszernek azon megváltoztatása folytán, mely szerint a tanár oda lőn utasítva, hogy a tantárgynak nem a kompendiumát, hanem mindegyik félév alatt valamely részét terjedelmesebben adja elő, nem lett volna célszerű a kompendiumozott természettan használata.«" (Pannonhalmi Szemle, III. évf./2. sz., 1928, 101.)
384 fekete-fehér, szövegközti metszettel illusztrált, szerzői előszóval és függelékkel kiegészített, hiba- és tartalomjegyzékkel ellátott kötet. Nyomtatta Eisenfels' könyvnyomdája Pesten. A címlapon bélyegzett számjelzés látható.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, aranyozott díszítésű könyvgerinccel, néhány helyen ceruzás jelöléseket tartalmazó belívekkel, átlagos állapotban. A könyv egy lapjának (17-18. p.) alsó része sérült, hiányos, a hiány a szöveg olvashatóságát nem befolyásolja.
A kötet szerzője Jedlik Ányos (1800–1895) bencés szerzetes, tanár, természettudós és feltaláló. Nevéhez fűződik többek között az első villanymotor megalkotása, az öngerjesztés elvének és a dinamóelvnek az első leírása, a feszültségsokszorozás felismerése, valamint a szódavíz magyarországi gyártásának megindítása. Több területen is úttörőnek számító tudományos tevékenységét számos díjjal elismerték, 1858-ban az MTA tagjává választották.
"1850-ben jelent meg a »Természettan elemei« című művének első kötete »Súlyos testek természettana« címen. [...] Ebben a kötetben Jedlik a mechanikát és a hangtant tárgyalja a kémia elemeivel együtt 543 lapon. Nagy kár, hogy a további rész, különösen az elektromosságtan már nem jelent meg, aminek az okát maga Jedlik adja meg Hellerhez írt levelében. »Az egyetemi természettani tanszékre történt kinevezésem után — írja — hozzáfogtam hallgatóim számára egy magyar nyelvű természettan megírásához az addig használatban volt latin nyelvű helyett; de abból csak az első kötet jelenhetett meg, mert az egyetemi tanrendszernek azon megváltoztatása folytán, mely szerint a tanár oda lőn utasítva, hogy a tantárgynak nem a kompendiumát, hanem mindegyik félév alatt valamely részét terjedelmesebben adja elő, nem lett volna célszerű a kompendiumozott természettan használata.«" (Pannonhalmi Szemle, III. évf./2. sz., 1928, 101.)
Előszó
A természettan ismerete föltételezi a természet helyes fogalmát. Természet név vagy valamelly tárgynak minden lényeges tulajdonit, vagy az érzékeinkre ható tárgyaknak egyetemét jelenti. Ez utolsó... TovábbElőszó
A természettan ismerete föltételezi a természet helyes fogalmát. Természet név vagy valamelly tárgynak minden lényeges tulajdonit, vagy az érzékeinkre ható tárgyaknak egyetemét jelenti. Ez utolsó értelemben vett természetről szerzett ismereteknek rendszeres foglalatja teszi a tág értelemben vett természettant. Minthogy pedig külső, és belső érzékeink vannak, az ezekre ható tárgyak különségeire vonatkozólag a tág értelemben vett természettan két önállású tudományra oszlik, nevezet szerint: lélektanra, melly a belső érzékek tárgyaival foglalkozik; és szoros értelemben vett természettanra, melly a külső érzékeinkre ható tárgyakról szól. Ezen tárgyakban hatási tehetséggel ellátott lény anyagnak, a bizonyos határok közti anyag pedig testnek neveztetik. Minden test, a mennyire külérzékeinkre hat, jelenet, tünet vagy tüneménynek tekintetik; tehát a testek minden észrevehető tulajdonaikkal, mint ugyanannyi tüneményekkel a szoros értelemben vett természettan tárgyai. Minthogy a testek tulajdoni vagy állandók vagy változékonyak, a szoros értelemben vett természettan két ágra fejlődik; azon ága, melly a testek állandó tulajdonait adja elő, természetrajznak, melly pedig a testeknek változékony tüneményeit tárgyalja és ezeknek fejtegetésével foglalkozik, szorosb értelemben vett természettannak neveztetik. Továbbá a természetrajz alatt, mivel a tárgyaul szolgáló testek vagy életművesek, - mellyek ismét lelkesekre és lelketlenekre osztatnak - vagy életműtlenek, a következendő három fő osztályrész foglaltatik: állattan, növénytan, ásványtan. VisszaTartalom
| Bevezetés. Természettan | 1 |
| A sulyos testek' természettana | |
| A testek' tulajdonságai | 5 |
| A testek' közös tulajdonságai | 6 |
| A testek' lényegileg közös tulajdonságai | 6 |
| Terjedtség | 6 |
| Áthatlanság | 12 |
| A testek' történetileg közös tulajdonságai | 15 |
| Likacsosság | 15 |
| Oszthatóság | 16 |
| Mozgékonyság | 19 |
| Tehetlenség | 20 |
| Nehézség | 20 |
| A testek' különböző tulajdonságai | 29 |
| A testek' halmaz-állapota | 29 |
| Összetartás | 31 |
| Tapadás | 33 |
| A testek' vegyállapota | 37 |
| Az egyszerű testek átalánosan | 40 |
| Az összetett testek átalánosan | 44 |
| Gyakorlati vegytanban előforduló munkálatok | 52 |
| Alapanyagok, és ezeknek vegyületei különösen | 60 |
| Éleny | 60 |
| Köneny | 62 |
| Légeny | 68 |
| Széneny | 72 |
| Halvay | 81 |
| Bűzeny | 84 |
| Iblany | 85 |
| Folany | 85 |
| Kéneny | 86 |
| Reteny | 92 |
| Vilany | 92 |
| Kovany | 95 |
| Bórany | 97 |
| Fémek általánosan | 98 |
| A forrás általánosan | 112 |
| Borforrás | 114 |
| Eczetforrás | 117 |
| Rothadás | 118 |
| Nyugvás és mozgás általánosan | 120 |
| Az erőkről általánosan | 121 |
| Az egy pontra ható erők' összetétele és szétbontáa | 123 |
| Két pontra ható erők' összetétele | 133 |
| A nyugvás, vagyis az erők' egyensulya | 139 |
| Egy pontra ható erők' egyensulya | 139 |
| Két vagy több pontra ható erők' egyensulya | 140 |
| A mozgásról | 147 |
| Az egyszerű mozgásról | 148 |
| Az összetett mozgásról | 162 |
| A központi erők által létesitett mozgásról általán osan | 167 |
| A központtóli erőről | 182 |
| A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről | 188 |
| Szilárdnyugtan (Geostatica) | 188 |
| Szilárd testek' nyugvása nehézségi erőre nézve | 188 |
| Szilárd testek' nyugvási állapota az elemi erőkre nézve | 201 |
| Szilárd testek' idomáról | 201 |
| A szilárd testek összetartásának minőségéről | 207 |
| A szilárd testek' összetartásának mennyiségéről | 212 |
| Szilárdmoztan (Geodynamica) | 215 |
| Szilárd moztan a nehézségi erőre nézve | 215 |
| A testek' szabad eséséről | 216 |
| A testek' lejtőn eséséről | 219 |
| A függő testek' eséséről | 226 |
| A hagyitott testek' mozgásáról | 236 |
| A szilárd testek' ütközéséről | 245 |
| A testek' egyenes ütközéséről | 246 |
| A testek' ferde ütközéséről | 256 |
| A mozgás' akadályairól | 260 |
| Közeg' ellenállásáról | 261 |
| Surlódásról | 263 |
| A kötelek által okozott ellenállásról | 266 |
| Nyugvás' vagy mozgás' létrehozására szolgáló eszközökről | 268 |
| Emeltyűről | 270 |
| Csigáról | 280 |
| Hengerkerékről | 285 |
| Lejtőről mint erőműről | 291 |
| A Csavarról | 294 |
| Az Ékről | 298 |
| Szilárd testek' mozgásáról az elemi erőkre nézve, vagyis azoknak rezgéséről | 301 |
| A hurok' és hártyák' rezgéséről | 302 |
| A vesszők' és lemezek' rezgéséről | 310 |
| Hignyugtan (Hydrostatica) | 317 |
| Folyadékok' egyensulyi állapota a nehézségi erőre nézve | 317 |
| A folyadékok' egymás közti egyensulya | 317 |
| A folyadékok' és beléjük mártott szilárd testek közti egyensuly | 334 |
| A testek' tömöttségének meghatározási módja | 341 |
| A folyadékok' egyensulyi állapota az elemi erőkre nézve | 355 |
| A csöppek' ké-pződéséről | 358 |
| A hajcsövességről | 361 |
| Higmoztan (Hydrodynamica) | |
| A folyadékok' haladó mozgásáról | 368 |
| A folyadékok' hullámzó mozgásáról | 381 |
| A hullámok' képződése és haladása | 383 |
| A hullámok' módosításai | 388 |
| Légnyugtan (Aerostatica) | 397 |
| A lég' egyensulyi állapota rugékonyságára nézve | 398 |
| Az egynemű lég' egyensulyi állapota rugékonyságára nézve | 398 |
| A különböző légnemű testek' egymásközti egyensulya rugalmasságukra nézve | 418 |
| A légnemű testek' egyensulyi állapota a tapadási erőre nézve | 421 |
| A lég' egyensulyi állapota, nehézségi erőre nézve | 425 |
| A légköri nyomásról | 430 |
| A légköri nyomás' változásairól | 448 |
| Légmoztan (Aerodynamica) | 463 |
| A lég' haladó mozgásáról | 463 |
| A lég' rezgő mozgásáról | 473 |
| Hangtan | 481 |
| A hang' szármozási módjáról | 481 |
| A hangok' különféleségéről | 490 |
| A hang' vezettetéséről | 505 |
| A hang' felfogásáról | 528 |
| Függelék | |
| A netalán kevésbé ismeretes műszavaknak latin vagy német kitétele, betűrend szerint | 531 |
Tétel sorszám:
191
Kikiáltási ár:
24.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
125.000 Ft
Licitek száma: 37
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |