Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Végkifejlet. Versek és színművek. Írta: Pilinszky János.
A címlapon a szerző, Pilinszky János tollal beírt, névre szóló, a költő Agonia christiana c., saját kezűleg beírt versével kiegészített dedikációja olvasható:
"Rózsa Andrásnak szeretettel, köszönettel, Pilinszky János.
Szellőivel, folyóival
oly messze még a virradat.
Fölöltöm ingem és ruhám.
Begombolom halálomat".
A dedikáció címzettje, Rózsa András (Budapest, 1935. október 22. - 2016. december 9.) költő, sportújságíró, kormányfőtanácsadó. Kezdetben adminisztrátorként, majd könyvtárosként munkálkodott. Ezt követően a dunaújvárosi Vasvári Pál Általános Iskola tanára lett. Később Budapesten a Népsport labdarúgó rovatának munkatársaként, majd főmunkatársaként dolgozott. 1978-tól a Magyar Ifjúság belpolitikai rovatvezetője, aztán főmunkatársa volt. Ezen kívül, mint az Ötlet rovatvezetője, a Compack Híradó című üzemi lap szerkesztője, a Búvár főszerkesztő helyettese, a Képes 7 és a Reggeli Pesti Hírlap főmunkatársa, illetve a Köztársaság című hetilap munkatársa tevékenykedett. Verseit, novelláit az Alföld, a Jelenkor, az Élet és Irodalom, valamint a Rezzen a szél című debreceni antológia közölte.
Részletes tartalomjegyzékkel ellátott verseskötet. A borító-, kötésterv és tipográfia Pintér László munkája. A könyvet a Kner Nyomda nyomtatta.
Kiadói fűzött kemény papírkötésben lévő példány aranyozott feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, megkímélt, jó állapotban, feliratos, keretes illusztrációval ellátott, fülszöveges, kiadói borítófedélben.
A szerző, Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század meghatározó magyar költője. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, az Újhold köré csoportosult írónemzedékének a tagja. Az Újhold társszerkesztője (1946-48) volt. Verseit az Élet, a Vigília, az Ezüstkor és az Új Ember is gyakran közölte. Költészetében a hit, a spiritualitás a humánum, az emberi szenvedés, a megértés és az emberi kapcsolatok nagy jelentőséggel bírnak és a lírai magasságokban új értelmet, új dimenziót nyernek. A költő keresztény hitelveket felvállaló, egzisztenciális, finom lírája a magyar irodalom kincsei közé tartozik.
Fülszöveg
Mintegy negyven vers és négy színmű: ennyivel gazdagodott Pilinszky János életműbe a Szálkák (1972) megjelenése óta. A versek is, a színművek is a költőre jellemző következetességgel haladnak tovább azon az úton, amelynek kilométerkövei előző verseskönyvében tünedeztek töl, azon az úton, amely a "komor mennyország" alól az emberi lét eseményeibe való belenyugvás, elfogadás és szeretet melegebb színeivel "átvérzett menny" felé vezet. Az ember útján, aki küzd a humánus jelenlét érvényesítéséért.
"Konkréten mire is gondolok? - jegyezte meg egyik nyilatkozatában a költő. - Arra a valamire, amit a marxizmus elidegenedésnek, József Attila világhiánynak, jómagam jelenlétvesztésnek nevezték. Rettenetes - írta Rilke-, hogy a tények miatt sose tudhatjuk meg a valóságot. E rilkei mondat hasonlóképpen ugyanerről a hiányról beszél, ha másfelől, más szavakkal is... De gyógyítja-e a betegséget a puszta diagnózis? Vagy: e súlyos kór gyógyítására elengedő-e a szérumoltásos kezelés? mindkét megoldásnak van valami félelem, elsietettség, tériszony. A nagy művészet sose unalom előtti, hanem unalmon túli volt, s csupán azt meghaladva ér el, juthat el egyáltalán abba a szabadságba, aminek megsejtése és megidézése a mindenkori remekművek privilégiuma volt - és marad. Tudom, hogy nincs tökéletesség a földön. És elfogadni bizonyos értelemben a tökéletlen, ami mindennek ellenére a tökéletesség felé visz azért - ez a maximum."
Vissza