Szabó Lőrinc - Kleist, Heinrich von: Amphitryon (Szabó Lőrinc által dedikált példány)
Vígjáték Moliére nyomán
Szerző
Heinrich von Kleist
Fordító
Szabó Lőrinc
Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt.
(Budapest)
Kiadói varrott papírkötés
, 97 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
20 cm x 14 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2022-05-29 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. (Athenaeum r.-t., Bp.), 97 p. + [2] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Fordító által dedikált példány. Első magyar nyelvű kiadás. Aphitryon. Vígjáték Moliére nyomán. Fordította: Szabó Lőrinc.
Az előlapon a fordító, Szabó Lőrinc tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "P. B.-nak szeretettel, Szabó Lőrinc".
Egy korabeli könyvhirdetéssel kiegészített kiadás. A címlapon tulajdonosi bejegyzés az előlap hátoldalán fekete-fehér, illusztrált, névvel ellátott Ex-libris címke látható. Nyomtatta az Athenaeum r.-t. Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratos, a kiadó emblémájával és egy tollal készített jelöléssel ellátott címfedéllel, körbevágatlan belívekkel, feliratos hátlapon az Uj Idők c. hetilap hirdetésével, hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötet fordítója, Szabó Lőrinc (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, 1957. október 3.) költő, műfordító. A modern magyar líra egyik nagy alakja. Iskoláit Balassagyarmaton és Debrecenben végezte. 1918-ban besorozták és hadiérettségit tett. Később beiratkozott a Budapesti Egyetem bölcsészettudományi karára, de tanulmányait nem fejezte be. Első versei a "Nyugat" 1920. júniusi számában jelentek meg. Ekkorra már járatos volt a legújabb európai költészetben, Babits mellett (és talán ellenében is) Stefan George költészetét tartotta példaképének és tájékozott volt a századelőtől kifejlődő avantgárd mozgalmaival kapcsolatban. Első kötete (Föld, Erdő, Isten, 1922) ritka nagy elismerést váltott ki. Költőileg is szerencsésnek mondható csillagállás alatt indult. Egy történelmi katasztrófa sújtotta környezetben poétikailag érvényesen tudta egyszerre megéreztetni az emberi kiszolgáltatottságot, a fiatal ember pánerotizmusát, és a létezés rendjében való megdöbbentő tájékozódást. Görög, latin, német, francia műfordításai is jelentősek.
Előszó
ELSŐ FELVONÁS.
éjszaka.
I. JELENET.
Sosias fellép, kezében lámpa.
Sosias :
Hé ! Ki bujkál ott? ... Csak virradna már! Ideje volna. Ez az éj ... Mi ez? Jó barát, urak ! Egyfelé igyekszünk...
Tovább
Előszó
ELSŐ FELVONÁS.
éjszaka.
I. JELENET.
Sosias fellép, kezében lámpa.
Sosias :
Hé ! Ki bujkál ott? ... Csak virradna már! Ideje volna. Ez az éj ... Mi ez? Jó barát, urak ! Egyfelé igyekszünk ... Becsületesebb útitársra, mint én, ég látja lelkem, nem süthet a nap, vagyis, akarom mondani, a hold... Vagy csirkefogók, gyáva lókötők, akik nem mernek megtámadni, vagy úgylátszik, a szél zörgött át a lombon. Hogy zúg minden hang itt a hegyeken... Vigyázat! lassan !... Most már egyenest a pokolba jutok, vagy rövidesen fejest koccanok Thébe kapujába ... A keservit ! Hogy bátor vagyok-e, oroszlánszív, bizony másképen is kipróbálhatta volna a vezér. Glória neki, becsület s világhír; de az, hogy így éjfélkor útnak indít, kicsi híján közönséges komiszság.
Vissza