Kerékgyártó Árpád: Magyarország történetének kézikönyve I-VI.
A magyarok beköltözésétől III. Endre király haláláig (889-1301)/III. Endre király halálától a Mohácsi csatáig (1301-1526)/A Mohácsi csatától a Linczi békekötésig s III. Ferdinánd kir. haláláig (1526-1657)/I. Leopold kir. székfoglalásától a Szatmári békéig (1657-1711)/A Szatmári békétől II. József császár haláláig (1711-1790)/II. József császár halálától a reformi és nemzetiségi harczokig (1790-1840)
Heckenast Gusztáv
(Pest)
Könyvkötői egészvászon kötés , 1.314 oldal
Könyvkötői egészvászon kötés , 1.314 oldal
| Sorozatcím: | Magyarország történetének kézikönyve |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 18 cm x 12 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-07-24 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Pest, 1867-1870, Heckenast Gusztáv, XXXIV p. + 1269 p. + [11] p. (összesített oldalszám)
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Magyarország történetének kézikönyve I-VI. (hat kötet három különálló egységes könyvben) [Hét kötetben teljes, jelen sorozatból a hetedik kötet hiányzik.]
I. kötet: A magyarok beköltözésétől III. Endre Király haláláig. 889-1301. Prai, Katona, Engel, Fessler, Horváth, Szalay, Bartal, Szabó Károly, Ipolyi Arnold stb. nagy művei nyomán Kerékgyártó Árpád, nagy. kir. egyetemi tanár által. Pest, 1867, VII p. + [1] p. + 168 p.
II. kötet: III. Endre király halálától a mohácsi csatáig. 1301-1526. Prai, Katona, Engel, Fessler, Horváth, Szalay, Bartal és gr. Teleki József nagy művei nyomán Kerékgyártó Árpád, nagy. kir. egyetemi tanár által. Pest, 1867, VII p. + [1] p. + 198 p. + [2] p.
III. kötet: A mohácsi csatától a linczi Békekötésig s III. Ferdinánd kir. haláláig. 1526-1657. Prai, Katona, Engel, Fessler, Szalay, Horváth, Jászay, Szilágyi Sándor stb. nagy művei nyomán Kerékgyártó Árpád, nagy. kir. egyetemi tanár által. Pest, 1868, VII p. + [1] p. + 224 p.
IV. kötet: I. Leopold kir. székfoglalásától a szatmári békéig. 1657-1711. Prai, Katona, Engel, Fessler, Szalay, Horváth, Szilágyi Sándor stb. nagy művei nyomán Kerékgyártó Árpád, nagy. kir. egyetemi tanár által. Pest, 1869, [2] p. + 192 p.
V. kötet: A szatmári békétől II. József császár haláláig. 1711-1790. Prai, Katona, Engel, Fessler, Horváth, id. gr. Teleki Domokos, Tanárky Gedeon stb. nagy művei nyomán Kerékgyártó Árpád, nagy. kir. egyetemi tanár által. Pest, 1869, VI p. + [2] p. + 215 p. + [1] p.
VI. kötet: II. József császár halálától a reformi és nemzetiségi harczokig. 1790-1840. Kerékgyártó Árpád, nagy. kir. egyetemi tanár által. Pest, 1870, VII p. + [1] p. + 272 p.
Részletes tartalomjegyzékkel és néhány kötet esetében hibaigazítással kiegészített kötetek. Az első, harmadik és ötödik kötet címlapján tulajdonosi bejegyzés és bélyegzés, a címlap utáni első oldalán tulajdonosi bélyegzés, valamint az első kötet és a hatodik kötet egyik oldalán tulajdonosi bejegyzés (166. és 141. p.) látható. Nyomattak Heckenast Gusztávnál Pesten.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő kötetek feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, a könyvgerincre kasírozott eredeti, aranyozott feliratos könyvgerincrészlettel, új előzéklapokkal, néhány kötet esetében nedvességtől foltos belívekkel (első, harmadik és hatodik), hiánytalan, átlagos állapotban.
A szerző, Kerékgyártó Árpád Alajos (Jászberény, 1818. június 19. – Budapest, 1902. december 13.) történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, majd ügyvédi oklevelet szerzett. 1848-ban a pesti törvényszék főjegyzője, majd 1849-ben tanácsnoka lett. Később Pest város közigazgatási tanácsosa, valamint helyettes polgármestere volt. 1862-től lemondott helyettes polgármesteri tisztségéről, ügyvédként dolgozott tovább. Érdeklődése a magyar irodalom és történelem felé fordult. 1867-től a pesti, majd 1873-tól a Budapesti Tudományegyetemen magyar művelődéstörténetet tanított 1898-ig. 1876-tól 1879-ig a bölcsészkar dékánja volt. Nyugdíjba vonulása alkalmából kutatói és tanári munkája elismeréseképpen nemességet kapott, ekkor vette fel a Vámosgyörki előnevet. A magyar művelődéstörténet kutatásában és oktatásában betöltött szerepe mind a mai napig figyelemreméltó és nélkülözhetetlen.
I. kötet: A magyarok beköltözésétől III. Endre Király haláláig. 889-1301. Prai, Katona, Engel, Fessler, Horváth, Szalay, Bartal, Szabó Károly, Ipolyi Arnold stb. nagy művei nyomán Kerékgyártó Árpád, nagy. kir. egyetemi tanár által. Pest, 1867, VII p. + [1] p. + 168 p.
II. kötet: III. Endre király halálától a mohácsi csatáig. 1301-1526. Prai, Katona, Engel, Fessler, Horváth, Szalay, Bartal és gr. Teleki József nagy művei nyomán Kerékgyártó Árpád, nagy. kir. egyetemi tanár által. Pest, 1867, VII p. + [1] p. + 198 p. + [2] p.
III. kötet: A mohácsi csatától a linczi Békekötésig s III. Ferdinánd kir. haláláig. 1526-1657. Prai, Katona, Engel, Fessler, Szalay, Horváth, Jászay, Szilágyi Sándor stb. nagy művei nyomán Kerékgyártó Árpád, nagy. kir. egyetemi tanár által. Pest, 1868, VII p. + [1] p. + 224 p.
IV. kötet: I. Leopold kir. székfoglalásától a szatmári békéig. 1657-1711. Prai, Katona, Engel, Fessler, Szalay, Horváth, Szilágyi Sándor stb. nagy művei nyomán Kerékgyártó Árpád, nagy. kir. egyetemi tanár által. Pest, 1869, [2] p. + 192 p.
V. kötet: A szatmári békétől II. József császár haláláig. 1711-1790. Prai, Katona, Engel, Fessler, Horváth, id. gr. Teleki Domokos, Tanárky Gedeon stb. nagy művei nyomán Kerékgyártó Árpád, nagy. kir. egyetemi tanár által. Pest, 1869, VI p. + [2] p. + 215 p. + [1] p.
VI. kötet: II. József császár halálától a reformi és nemzetiségi harczokig. 1790-1840. Kerékgyártó Árpád, nagy. kir. egyetemi tanár által. Pest, 1870, VII p. + [1] p. + 272 p.
Részletes tartalomjegyzékkel és néhány kötet esetében hibaigazítással kiegészített kötetek. Az első, harmadik és ötödik kötet címlapján tulajdonosi bejegyzés és bélyegzés, a címlap utáni első oldalán tulajdonosi bélyegzés, valamint az első kötet és a hatodik kötet egyik oldalán tulajdonosi bejegyzés (166. és 141. p.) látható. Nyomattak Heckenast Gusztávnál Pesten.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő kötetek feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, a könyvgerincre kasírozott eredeti, aranyozott feliratos könyvgerincrészlettel, új előzéklapokkal, néhány kötet esetében nedvességtől foltos belívekkel (első, harmadik és hatodik), hiánytalan, átlagos állapotban.
A szerző, Kerékgyártó Árpád Alajos (Jászberény, 1818. június 19. – Budapest, 1902. december 13.) történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, majd ügyvédi oklevelet szerzett. 1848-ban a pesti törvényszék főjegyzője, majd 1849-ben tanácsnoka lett. Később Pest város közigazgatási tanácsosa, valamint helyettes polgármestere volt. 1862-től lemondott helyettes polgármesteri tisztségéről, ügyvédként dolgozott tovább. Érdeklődése a magyar irodalom és történelem felé fordult. 1867-től a pesti, majd 1873-tól a Budapesti Tudományegyetemen magyar művelődéstörténetet tanított 1898-ig. 1876-tól 1879-ig a bölcsészkar dékánja volt. Nyugdíjba vonulása alkalmából kutatói és tanári munkája elismeréseképpen nemességet kapott, ekkor vette fel a Vámosgyörki előnevet. A magyar művelődéstörténet kutatásában és oktatásában betöltött szerepe mind a mai napig figyelemreméltó és nélkülözhetetlen.
Előszó
I. rész. A magyarok beköltözésétől III. Endre király haláláig. 889-1301. A magyarok eredete a nemzeti hagyományok szerint. A Jáfet nemzetségből származott Nemrót óriás, Tana fia (a Képes... TovábbElőszó
I. rész. A magyarok beköltözésétől III. Endre király haláláig. 889-1301. A magyarok eredete a nemzeti hagyományok szerint. A Jáfet nemzetségből származott Nemrót óriás, Tana fia (a Képes krónika szerint: Kus fia, ki Kámtól származott) a megujulható özönviz ellen tornyot kezdett építeni, de az Isten összezavarván az építők nyelvét, ezek különböző tájakra széledtek. Nemrót Evilát földére ment, a későbbi Perzsiába, s ott neje Enektől 2 fiat nemzett Hunort és Mogort, kiktől (Béla kir. jegyzője szerint: Jáfet fiától Magogtól) a hunok és magyarok származtak. Nemrótnak több neje is volt, s ezekkel több fiut és leányt nemzett, kik maradékaikkal s ezekkel több fiut és leányt nemzett, kik maradékaikkal együtt Perzsiát lakták, termetre és szinre hasonlitának a hunokhoz, de kissé különbözének a beszédben. Hunor és Mogor elsőszülöttek levén, atyjoktól megválva, külön sátrakba szálltak. Egyszer vadászat alkalmával szarvas üszőre bukkanván, azt a Meotis ingoványaiba kergették, keresés közben a bejárt vidék földét baromtenyésztésre alkalmasnak találták, és azért a testvérpár a meotisi ingoványok közé ment lakni... VisszaTartalom
| I. kötet | |
| A magyarok beköltözéstől III. Endre király haláláig. 889-1301 | |
| A magyarok eredete a nemzeti hagyományok szerint | 1 |
| Horváth Mihály értekezése a magyarok eredetéről | 3 |
| Hunfalvi Pál nyelvészeti nyomozásainak egybevetése a történelmi bizonyítékokkal | 7 |
| Vándorlás Lebediába, Etelközbe és a Pannonföldre. Árpád vezérré választása. A bolgár-magyar háboru. 884-889 | 11 |
| A honfoglalás története. Árpád halála. 889-907 | 14 |
| A magyarok hadjáratai Olaszországban; fényes diadaluk a Brentánál; az olaszokat megadóztatják. 898-954 | 19 |
| Beütéseik Francziaországba és a görög birodalomba; a keleti császárokat adófizetőkké teszik. 906-970 | 20 |
| Pusztitásaik Németországban; fényes győzelmeik Pozsony és Augsburgnál; Lajos, Konrád és Henrik királyoktól adót szednek; a merseburgi és augsburgi vereségek. 900-955 | 21 |
| Gyejcsa erőszakos átalakításai. A hittérités kezdete. A fővezér és fia István keresztsége és házassága. 972-997 | 28 |
| István a magyarok apostola. Koppány fölkelése. Az egyházmegyék és a független magyar királyság alapitása. 997-1000 | 32 |
| A magyarok államszerkezete és miveltségi állapotai a vezérek korában, 884-1000 | 34 |
| Népesség | |
| Földterület | |
| Alkotmány | |
| Kormány | |
| Törvényhozás | |
| Magán- és büntetőjog s törvénykezelés | |
| Hadügy | |
| Közgazdászat | |
| Szellemi mivelődés | |
| A pogány magyarok ősvallása | |
| A kereszténység befogadása | |
| A külviszonyok | |
| Szent István és Gizella koronáztatása. Hadviselések Gyula, Keán, Ótom és II. Konrád cs. ellen. 100-1030 | 50 |
| A kir. szózata Imre fiához, ennek kora kimulása. Gizella ármányai. Vazul megvakittatása. István kir. halála. 1031-1038 | 53 |
| Szent István a magyar birodalom politikai szervezetét az egyeduralom és a keresztény hitvallás igényei szerint alakítá át | 56 |
| Népesség | |
| Földterület | |
| Alkotmány | |
| Kormány | |
| Törvényhozás | |
| Magán- s büntetőjogi állapot | |
| Törvénykezés | |
| Hadügy | |
| Pénzügy | |
| Közgazdászat | |
| Szellemi mivelődés | |
| Egyház | |
| Péter kiüzetik. Aba királynak kiáltatik ki. III. Henrik betörései. A pogányság fölkel. Endrét behivja s Pétert megvakitja. 1038-1047 | 68 |
| A pogányok pusztitásai. Endre koronáztatása. Béla vezérsége. A meggyőzött Henrik császár Magyarország függetlenségét elismeri. 1047-1060 | 72 |
| Az ország déli határainak kiterjesztése. Salamon koronáztatása. Endre és Béla viszályai. A király veresége és halála. 1054-1060 | 75 |
| I. Béla koronáztatása. A fejérvári országgyülés. A pogányság fölkelése. A király bölcs intézkedései és halála. 1060-1063 | 77 |
| Salamon kir. unokatestvéreivel kibékül s velök a karantán hgen, a csehek, besenyők és görögökön diadalmaskodik; Nándorfehérvárt elfoglalja. 1064-1072 | 79 |
| Polgárháború. A mogyoródi csata. Salamon veresége. VII. Gergely pápa avatkozása. I. Gyejcsa koronáztatása, lemondása és halála. 1073-1077 | 81 |
| Sz. László koronáztatása. Salamon viszontagságai. Horvátország elfoglalása. A besenyők vereségei és letelepítése. A kir. halála. 1077-1095 | 85 |
| A törvényhozás eredménye Sz. László kir. korában | 90 |
| Kálmán Magyar- Horvát- s Dalmátország királyává koronáztatik. A király házasságai. A kereszthadak átvonulása Oroszországi hadjárat. 1095-1103 | 93 |
| A horvátok pártütései. Dalmatia elfoglalása. Városi kiváltságok. Kálmán és Álmos viszályai. A kir. halála és jellemzése. 1095-1114 | 95 |
| A törvényhozás eredménye. Kálmán kir. korában | 99 |
| II. István koronáztatása. Háborui Velenczével, a csehek, osztrákok, oroszok és görögökkel. A király kegyetlenkedik, a besenyőket megtelepíti s Béla herczeget utódául választja. 1114-1131 | 103 |
| II. Béla koronáztatása. Boszuállás az aradi gyülésen. A Borics érdekében betörő lengyelek kiüzetése. A birodalom felosztása. A király halála. 1131-1141 | 108 |
| II. Gyejcsa koronáztatása és házassága. Szász gyarmatosok letelepülése. Keresztesek átvonulása. Osztrák, orosz és görög háboruk. Egyházszakadás. Gyejcsa halála. 1141-1161 | 111 |
| III. István koronáztatása és házassága. II. László és IV. István trónbitorlók. Háboruk Mánuel császárral. Dalmatia elvesz. A király halála. 1161-1173 | 116 |
| Királyválasztási pártok. III. Béla koronáztatása és házassága. A Szerémség és Dalmatia visszavétele, s e miatt háboruk Velenczével. Hadjáratok a görög és bolgár földön. I. Fridrik kereszthada átkelése. A kir. halála s kormányának jellemzése. 1173-1196 | 121 |
| Imre kir. és Endre hg. viszályai. Herczegovina elfoglalása. A korona igényei Szerb- és Bolgárországra. Hadakozás Velenczével. A kereszthadjárat elmarad. III. Incze befolyása a közügyekre. III. László koronáztatása és halála. 1196-1205 | 127 |
| II. Endre koronáztatása és házasságai. Gertrud megöletése. Kálmán hg. Galiczia királya. Kereszthadjárat. A kormány visszaélései. Az arany bulla. 1205-1222 | 132 |
| Villongás Endre és Béla közt. A várföldek visszavétele. Moldva Bélára bizva. 1231. decretum. A törvény megvetése s a saracénusok zsarlásai. Az ország interdictum alatt. Háboruk az osztrák Fridrikkel. Endre halála. 1222-1235 | 137 |
| A törvényhozás eredménye II. Endre kir. korában. | 141 |
| Az alkotmány és kormányra | |
| A magán- és büntetőjog és törvénykezésre | |
| Had- és pénzügyre | |
| A törvény biztosítékaira nézve | |
| IV. Béla király 2-dik koronáztatása. Boszuállás s tekintélye öregbitése. Fridrik osztrák hg. veresége. Az őshoni magyarok emléke. Besenyők letelepítése. Viszály király, besenyők és magyarok közt. Tatárjárás. 1235-1242 | 144 |
| IV. Béla az ország 2-od alapítója. Hadjáratai az osztrák Fridrik és cseh Ottokár ellen. Stiria elvész. Intézkedés Zára, Moldva, a szörényi és macsói földről. Polgárháboruk Béla és fia István közt. A király családi viszonyai. A törvényhozás eredménye. 1242-1727 | 152 |
| V. István 2-szori koronázttása. Háborui Ottokárral. A király hirtelen halála. 1270-1272 | 158 |
| IV. László koronáztatása. Háboruk Ottokárral, kit Habsburg Rudolf magyar haderővel tönkre tesz. Kun László elfajulása az országot végtelen zavarba ejti. A király megöletése. 1271-1290 | 160 |
| III. Endre származása és koronáztatása. A trónigénylők. Albert osztrák hg. lemondása. Az urak féktelenkedése. Robert Károly felavatása. Endre halála. A törvényhozás eredménye. 1290-1301 | 164 |
| II. kötet | |
| III. Endre király halálától a Mohácsi csatáig 1301-1526 | |
| Trónvillongások. Pápai avatkozás. Venczel király felavatása, képtelensége és visszavonulása. 1301-1305 | 1 |
| Otto koronáztatása és fogsága. Fejetlenség. A korona viszontagságai. Károly trónrajutása. 1305-1310 | 3 |
| Csák Máté. Pető Péter és a Brebireiek lázadása; az erdélyi szászok lecsillapitása. 1310-1326 | 6 |
| A király házasságai. Háboru Velenczével, Uroz szerb fejedelemmel és Lajos romai királylyal. 1311-1322 | 9 |
| A belállapotok rendezése Károly által. 1311-1322 | 11 |
| A visegrádi udvar fénye. Zács Bódog merénye. A havasföldi vereség. 1330 | 13 |
| Károly avatkozása az éjszakai szomszéd államok viszonyaiba. Visegrádi congressus. Öröködés Nápolyban és Lengyelországban. 1314-1339 | 15 |
| A főpapok ujabb vádja Károly ellen az alkotmány-sérelmek miatt. A pénzügy végleges szabályozása. A király halála és jellemzése. 1340-1342 | 18 |
| A nemzet reményei Lajos király trónraléptekor. Endre hg. megöletése Aversában. 1342-1345 | 20 |
| Nápolyi viszályok és hadjáratok. 1345-1351 | 22 |
| A horvátok zavargása. Háboruk a litvánok és tatárokkal. Galiczia visszakapcsolása. Az 1351-ki országgyülés. Lajos házassága. 1342-1354. 1377 | 28 |
| Hittérités. Zsidóüldözés. Szerb háboruk Viszályok IV. Károly császárral. 1356-1371 | 31 |
| Ütközet a törökkel. A melléktartományok lázadása. A pécsi főtanoda alapitása. 1359-1368 | 34 |
| Háboruk Velenczével. Intézkedés Nápolyról. 1345-1381 | 37 |
| A nagy magyar-lengyel birodalom egyesitése Lajos király személyében. A királyi herczegnők eljegyzése. 1370-1382 | 44 |
| Lajos kir. halála, jellemzése és kormányának eredményei. 1382 | 46 |
| Mária koronáztatása. A lengyelek és horvátok zavargása. Lengyelország elszakad. Összekocczanás Zsigmonddal. Kis Károly Budára érkezik. 1382-1385 | 49 |
| Kis Károly koronáztatása és megöletése. A királynék fogsága. Erzsébet megfojtatik. 1385-1387 | 53 |
| Zsigmond koronáztatása és visszaélései. Mária megszabadítása. A lázadásnak elfojtása. 1387-1393 | 55 |
| Galiczia elvesz. A melléktartományok hüsége ingadozik. Zsigmond harczai a törökkel Mária királyné haláláig. 1387-1395 | 58 |
| Zsigmond törvényszegései és fogsága. Kibékülés. Ujabb sérelmek miatt trónvesztettnek nyilvánitása. Nápolyi László ellenkirály kiüzetése. 1395-1404 | 61 |
| A királyi városok országrendiségének megalapitása és törvényhatóságaik szabályozása. A király 2-dik házassága s leánya Erzsébet eljegyzése. A sárkányrend alapitása. 1405-1408 | 66 |
| Háboruk Velenczével. Dalmatia elvesz. Zsigmond elnyeri a római királyságot, a lombardi és császári koronát. 1396-1433 | 69 |
| Török háboruk. A melléktartományok viszonya az anyaországhoz. 1396-1437 | 73 |
| Zsigmond érdeme az egyházszakadás megszüntetése körül. 1414-1417 | 79 |
| Zsigmond öröklése Csehországban. A huszita háboruk. 1419-1437 | 83 |
| A honvédelem szabályozása. Az erdélyi pórlázadás. 1397-1437 | 87 |
| Zsigmond kir. halála, jellemzése és kormányának eredményei. 1437 | 91 |
| Hunyadi János eredete. Albert és Erzsébet koronáztatása. A budai polgárok vérengzése. A csehországi győzelem. Az 1839-ki hires országgyülés. A török elleni hadjárat. Albert halála. 1438-1349 | 97 |
| Királyválasztó országgyülés. Erzsébet Lászlót szül és megkoronáztatja. A korona elsikkasztása. Ulászló király felavatása. 1439-1440 | 101 |
| Belháboru Erzsébet és Ulászló pártja közt. László király és a szent korona. Fridrik kezébe adatik. Kibékülés. Erzsébet halála. 1440-1442 | 103 |
| Háboruk a törökkel I. Ulászló király haláláig. Nándorfejérvár sikeres védelme, Hunyadi fényes győzelme Szebennél, Vaskapunál és a hosszu hadjáraton. 1440-1444 | 106 |
| A várnai csata. Ulászló kir. halála. Hunyadi János fogsága. 1444 | 109 |
| A főkapitányok igazgatása. A rakonczátlan Czilleiek fékezése. Hunyadi János országkormányzóvá választatása. 1445-1446 | 113 |
| A kormányzó küzdelmei a törökkel. A rigómezei csata. Hunyadi bujdosása és fogsága. 1445-1448 | 115 |
| Hunyadi az ország hütleneit: Drakula havasföldi vajdát, Brankovics szerb despotát és Giskra cseh kapitányt megfenyiti. 1445-1451 | 119 |
| Alkudozások Fridrik királylyal a kis Lászlónak kiadatása iránt; ennek kiszabadítása; Hunyadi János leköszönése. 1445-1453 | 123 |
| Czillei Ulrik áskálódásai Hunyadi János ellen. 1453-1455 | 128 |
| Hunyadi végső csatározásai a törökkel. Capistran a keresztet hirdeti. A nándorfejérvári diadal. A győztes hős halála. 1454-1456 | 130 |
| Czillei Ulrik ármánya Hunyadi János fiai ellen; a cselszövő megöletése. A királyi esküvel igéri Hunyadi Lászlónak bántatlanságát. 1456 | 135 |
| Hunyadi László kivégeztetése és e miatt az ország forrongása. A király menyekzői készületei és halála Prágában. 1457 | 137 |
| Mátyás választatása és fogságbóli szabadulása. Háboruja és alkudozásai Fridrik császárral a királyi székért s a korona váltságáért. Koronáztatása. 1458-1464 | 141 |
| A Felső-Magyarországban rabló csehek kiirtatása. 1458-1474 | 143 |
| Magyarország melléktartományaiban viszonya a sz. koronához. 1457-1476 | 145 |
| Háboruk a törökkel: a kenyérmezei diadal. 1459-1488 | 149 |
| Lázadások Magyarországon és az erdélyi részeken. 1459. 1467. 1471. 1474 | 153 |
| Cseh és lengyel háboruk. Mátyás szert tesz a cseh királyi czimre, Morvaország és Slézia birtokára. 1468-1479 | 157 |
| Mátyás király házasságai. Háborui Fridrik császárral. Ausztria, Stiria és Karinthia elfoglalása. 1461-1489 | 165 |
| Mátyás gondoskodása fiáról Corvin Jánosról. A nagy király halála, jellemzése és országlásának eredményei. 1469-1490 | 171 |
| Ulászló választátatása és koronáztatása. A király hanyagsága és szegénysége; tekintélyének hanyatlása és hatalmának korlátoltsága. 1490-1514 | 180 |
| Miksa király és Albert hg. trónigénylők az országot dulják. Szapolyai János erőszakos lépései a magyar korona elnyeréséért. 1490-1513 | 184 |
| Az oligarchia féktelensége és viszálykodásai. A had- és pénzügy bomlásnak indul 1490-1514 | 168 |
| A Dózsa György vezérlete pórlázadás. A jobbágyosztálynak személyrabságra kárhoztatása. Verbőczi hármaskönyve. Ulászló családi viszonyai és halála. 1502-1516 | 191 |
| Az államtest feloszlásának számos jelenségei. Szulejmán hadjárata Magyarország ellen. A mohácsi csata. Lajos király halála. 1516-1526 | 195 |
| III. kötet | |
| A mohácsi csatától a linczi békekötésig és III. Ferdinánd király haláláig. 1526-1657 | |
| Gróf Szapolyai János erdélyi vajdának és utóbb Ferdinánd ausztriai főherczegnek királylyá választatása és koronáztatása. 1526-1527 | 1 |
| János és Ferdinánd királyoknak sikertelen békealkudozásai és háborui 1527-1537 | 9 |
| Küldiplomatai viszonyok. 1526-1539 | 22 |
| A törökök hódításai és avatkozása a trónviszály kérdésébe; Szulejmán 2-ik és 3-ik hadjárata Magyarországon. 1527-1540 | 31 |
| A nagyváradi békekötés János és Ferdinánd közt. Az Erdélyben készülő lázadás elnyomatása. János családi viszonyai, halála és jellemzése. 1538-1540 | 46 |
| Erkölcsi állapotok; a köznép sorsa a trónvillogások idejében. 1526-1540 | 52 |
| A törvényhozás eredménye. 1526-1540. Alkotmány. Kormány. Magán- s büntetőjog. Hadügy. Pénzügy. Egyház | 59 |
| Ferdinánd alkudozásai Izabellával, Fráter Györgygyel és János Zsigmonddal; ennek uralma Erdélyben és a magyarországi részeken. 1540-1564 | 64 |
| Szulejmán 4-ik és 5-ik hadjárata. Buda, Valpó, Siklós, Pécs, Esztergom, Tata, Fejérvár, Visegrád stb. elfoglalása. Békekötés 5 évre. 1540-1547 | 82 |
| Ismételt békeszegések. Losonczi István Temesvár, Szondi György Drégely, Dobó és Mecskei István Eger hős védői. A török a temesi terület, Veszprém, Buják, Szolnok, Fülek, Tata stb. elfoglalásával a hódítást terjeszti. Ujabb 8 évi béke. 1548-1562 | 88 |
| Közbátorsági és erkölcsi állapotok, a jobbágyok sorsa. Egyházi és vallási viszonyok. 1540-1564 | 94 |
| A törvényhozás eredménye. Miksa koronáztatása. I. Ferdinánd családi viszonyai, halála és jellemzése. 1540-1564. | 100 |
| Törvénykönyv | |
| Alkotmány | |
| Kormány | |
| Magán- s büntetőjog | |
| Törvénykezés | |
| Hadügy | |
| Pénzügy | |
| Egyház | |
| Háboru János Zsigmonddal. Békekötés. A fejedelem halála. Somlyai Bátori István választatása. Békes Gáspár lázadása. Erdély fejedelme a lengyel kir. széken. 1564-1576 | 118 |
| Török háboru. Szulejmánnak 6-ik hadjárata. Szigetvár védelme a hős Zrínyi Miklós által. Békekötés és annak megszegése. 1564-1575 | 125 |
| A köznép állapota. Pórlázadások. Erkölcsi és egyházi viszonyok 1564-1576 | 129 |
| Alkotmánysérelmek. Germanisáló törekvések. Összeesküvési kisérletek. Rudolf koronáztatása. Miksa kir. családi viszonyai, halála és jellemzése. 1564-1575 | 132 |
| A törvényhozás eredménye. 1564-1576 | 136 |
| Alkotmány | |
| Kormány | |
| Magán- s tüntetőjog | |
| Törvénykezés | |
| Had- és Pénzügy | |
| Egyház | |
| Bátori Kristóf és Zsigmond Erdély fejedelmei. Az utóbbinak szövetsége Rudolffal a török ellen. Az ellenzéket kivégezteti, a törököt ismételve megveri. 3-szori lemondása a fejedelemségről, Bátori Endre és a bitorló Mihály vajda megöletése, Básta zsarnoksága. 1576-1602 | 141 |
| Az alkotmány felfüggesztése. Székely Mózes igényelt fejedelemsége. A brassói csata. Básta rémuralma. Bocskai István választatása. A Bécsi béke. Rákóczi Zsigmond lemondása. Bátori Gábor felavatása. 1602-1608 | 153 |
| A rablóhadjáratokból kifejlett 15 éves török háboru. Az ellenség veresége Szikszó, Sziszek, Pákozd, Esztergom és a Sárrétnél. Fülek, Győr, Pest stb. visszavétele. A mezőkeresztesi csata. Eger és Nagykanizsa bukása. A zsitvatoroki 20 éves béke. 1576-1606 | 158 |
| A közbátorság hanyatlása, a népnyomor elviselhetetlensége. Alkotmánysérelmek. 1576-1604 | 166 |
| Kismarjai Bocskai István fölkelése. A kir. hadak kiszorittatása. A bécsi értekezletek és a szerencsi, korponai és kassai gyülések 4-szeres üzenetváltásai. A bécsi békekötés. 1604-1606 | 171 |
| Rudolf kir. életviszonyai, viszálya Mátyás főhggel; lemondása a koronáról, jellemzése. A törvényhozás eredménye. 1576-1608 | 180 |
| Alkotmány | |
| Kormány | |
| Magán- s büntetőjog | |
| Törvénykezés | |
| Had- s Pénzügy | |
| Választási capitulatiók II. Mátyással és II. Ferdinánddal; mindkét király megkoronáztatása. Rudolf halála. 1608. 1612. 1618 | 188 |
| Bátori Gábor garázdálkodása és zsarnoksága Erdélyben, megbuktatása és megöletése. Betlen Gábor választatása. Mátyás kir. sikertelen avatkozásai Erdély ügyeibe. A nagyszombati kiegyezés. A törökhözi viszonyok. 1608-1619 | 191 |
| A 30 éves vallásháboru kitörése. II. Mátyás kir. halála és jellemzése. A törvényhozás eredményei. 1618. 1619 | 198 |
| Betlen Gábor 3-szori támadása, a beszterczei gyülésen királylyá választatása. A nikolsburgi, bécsi és pozsonyi békekötések. 1619-1626. 1629 | 201 |
| Özv. Betlen Katalin és I. Rákóczi György Erdély fejedelmi székén. Ennek szerződései Ferdinánddal és viszályai némely főurakkal. Eszterházi nádor és Pázmány érske versengése. Ferdinánd főhg. koronáztatása. II. Ferdinánd halála és jellemzése. 1629-1637 | 212 |
| Végre-nem-hajtot törvények és orvoslatlan sérelmek halmaza. A végvárak elhanyagolása. A törökkel 2-szeri megujitott békekötés. IV. Ferdinánd és I. Leopold koronáztatása. Kisérlet az öröklö kirláyság életbeléptetésére. 1637-1655 | 217 |
| I. Rákóczi György betörése. A linczi békekötés. II. Rákóczi György terve a lengyel trón elfoglalására. III. Ferdinánd halála és jellemzése. 1643-1657 | 221 |
| IV. kötet | |
| I. Leopold kir. székfoglalásától a szatmári békéig. 1657-1711 | |
| II. Rákóczi György szerencsétlen lengyel hadjárata. Rédei Ferencz, Barcsai Ákos, Kemény János és Apafi Mihály fejedelemsége. Erdély ismételt feldulatása a török által. 1657-1662 | 1 |
| Az 1659. és 1662-diki országgyűlések, összehasonlítva a II. és III. Ferdinánd királyok korabeli törvényhozások eredményével Magyar- és Erdélyországban | 12 |
| Alkotmány | |
| Kormány | |
| Magán- s büntetőjog | |
| Törvénykezés | |
| Hadügy | |
| Pénzügy | |
| Egyház | |
| Köprili Ahmed nagyvezér két hadjárata Magyarországon. Párkányi vereségünk. Érsekujvár és más erődök bukása. Zrínyi Miklós és Péter diadalai. A szentgothárdi csata. A vasvári béke 1663-1664 | 25 |
| Elégületlenség a vasvári békével, mit a bécsi, pozsonyi és beszterczei értekezletek el nem enyésztenek. Zrínyi Miklós bán szerencsétlensége. Hírek a bécsi kormány szándékáról Magyarországot alkotmányától megfosztatik. Ez ellen összeesküvés tervezése és annak feje Veselényi Ferenc nádor halála 1664-1667 | 32 |
| Az összeesküvés fejeinek nagyravágyása és meghasonlása. Az ujhelyi, eperjesi, zemplényi és beszterczei gyülések. Az összeesküvések fölfedeztetése, a főrészesek elfogatása. 1667-1670 | 38 |
| A lőcsei nyomozó-, a bécsi és pozsonyi vérbiróságok. Zrínyi Péter, Frangepán és Nádasdi Ferencz kivégeztetése. Mind több labancz küldetik az országba; uj nagy adók önkényesen vettetnek ki, a protestánsok üldöztetnek. A menekültek betörése vallásháboru jellegével is bir. A csász. tábornokok kegyetlenkedéseinek kezdete. 1670-1672 | 44 |
| A kormányzóvá tett Ampringen zsarnoksága. A protestáns lelkészek és tanitók elitéltetése. Magyarország történelmének legszomorúbb évei. Spork, Spankau, Kobb vadságait a bujdosók hasonlóval viszonozzák. Az önkényuralom Lobkovitz bukása után is fennmarad. XIV. Lajos követe a bujdosók részén. Kisérlete békét szerezni az alkotmány helyreállítása nélkül. 1672-1675 | 51 |
| A kibékülés sem Strasoldo és Barkóczi által, sem a pozsonyi, sopronyi és nagyszombati tanácskozásokban nem jöhet létre, mert Hocher a királyhoz hű urakat is lázadóknak nevezi, s minisztertársaival az önkényuralmat tartja fen. A fölkelők szövetsége a francziákkal. A becsapások és kölcsönös kegyetlenkedések folytatása. A fölkelés élére állott Késmárki gróf Tököli Imre diadalai és fegyverszünete. 1675-1680 | 56 |
| A törvényhozás eredménye az 1681-ki sopronyi országgyülésen, tekintettel Erdélyre | 63 |
| Alkotmány | |
| Kormány | |
| Magán- s büntetőjog | |
| Törvénykezés | |
| Hadügy | |
| Pénzügy | |
| Egyház | |
| Tököli ujabb fölkelése. A békealku meghiusul. Menyegzője Zrínyi Ilonával. A törökkel szövetkezik s Felső-Magyarországot elfoglalja. A vezérbasa királylyá kiáltja ki. A kassai és tályai gyüléseken népszerűsége csökken. Vele az egyezkedés megszakad. 1681-1683 | 74 |
| A 16 éves török háboru. A török veresége Bécs, Párkány, Vácz, Szentendre, Érd és Nyergesujfalunál. Esztergom és Érsekujfaluvár visszavétele. Buda sikertelen ostroma. A kuruczok és főkép az idegen katonaság okozta népnyomor. Tököli közbenjárókkal békét nem szerezvén és több vereséget szenvedvén, a török őt elfogja s Leopoldnak kiadni igéri. 1683-1686 | 80 |
| Buda ostroma és elfoglalása. Kérelem a külföldi katonák beszállásolása ellen. A nagyvezér békeajánlatával elutasittatik. Pécs, Szeged, Eszék, Pétervárad, a Szerémség stb. visszavétele. A török veresége Zentánál és Mohácsnál. Eger és Munkács feladatása. Zrínyi Ilona és a Rákóczi gyermek Bécsbe vitetnek. Tököli ujabb kiáltványa és sorsának hanyatlása. 1686-1688 | 88 |
| Caraffa és az eperjes vérbiróság. Az 1687-diki országgyülés. A öröklö-királyság. Az aranybulla záradékának eltörlése. | 95 |
| József koronáztatása | |
| A törvényhozás egyéb eredménye | |
| Alkotmány. Kormány | |
| Magán- s büntetőjog | |
| Törvénykezés | |
| Had- s Pénzügy | |
| Egyház | |
| Erdély I. Leopold uralma alá jut. Apafi Mihály halála. Tököli Imre választatása. Leopold diplomája. Az Avinczi-resolutio. 1683-1693 | 107 |
| Ujabb fényes győzelmek a törökön. Székesfejérvár, Kanizsa, Szigetvár, Nagyvárad stb. a melléktartományokban pedig Nándorfejérvár, Viddin, Zvornik, Nissza stb. elfoglalása. A külső nyeremények veszte. 37,000 szerb család megtelepedése. A szalánkeméni és zentai diadalok. A karloviczi béke. 1688-1699 | 114 |
| Terv ocotroyal közigazgatási rendszer behozatalára. Az idegen zsoldosok dúlásai. Önkényileg kivetett adók. Egyéb sérelmei az alkotmánynak. Az elégületlen hallgatagi vezérjelölte hg. II. Rákóczi Ferencz. Ennek kora viszontagságai, fogsága és szökése. 1689-1701 | 123 |
| Rákóczi bajlódása Lengyelországban. A zendülő pórok és a fölkelő Rákóczi veresége. Kiáltványai. Tömeges csatlakozások. Küzdelmei Erdélyben és a szerbek ellen. Előnyomulás Ausztriába. A csász. kormány a békealkut Szécsenyi Pálra bízza. Az alkotmány-biztosíték. 1703-1704 | 133 |
| Rákóczi manifestuma a külhatalmasságokhoz. Értekezletek Gyöngyösön. A kegyetlenkedő Heister Eszterházi Antal Csíkvárnál, Forgács Simont Koronczónál és Károlyi Rabattát Szentgothárdnál megveri. Leopold nyilatkozata a jogok helyreállítása iránt. Rákóczi hadjárata a szerbek ellen, Erdély fejedelmévé választása. 1704 | 144 |
| A selmeczi értekezlet meghiusul. Rákóczi veresége Nagyszombatnál és a Bécsig portyázó Károlyié Kilitinél. A cs. hadak Pozsonyig üzetnek. Szécsenyi alkudozása Egerben; az udv. ujabb ajánlata nem fogadtatik el. I. Leopold kir. családi viszonyai, halála és jellemzése. 1704-1705 | 152 |
| I. József törvényes országlást igér. Rákóczi a franczia királylyal kiván szövetkezni. Pudmericzi veresége. A fölkelő rk. szövetkezése a szécsenyi gyülésen. Rákóczi vezérlő fejedelemmé választatása. Zsibói veresége. Az erdélyi fölkelés elnyomatása. 1705 | 157 |
| József kir. igérete az alkotmány fentartása iránt. A miskolczi kormánytanács-ülés. Rákóczi önzetlenségének példánya. A nagyszombati békealku meghiusul. Esztergom elfoglalása és bukása. Ónodra országgyűlés hirdettetik. 1705-1707 | 165 |
| Rákóczi Erdély fejedelmévé avattatatik. Az ónodi gyülés. A turóczi követek kivégeztetése. A függetlenségi nyilatkozat. A fejedelem külszövetkezésben keres támaszt. A kassai országtanács-gyülés. 1707 | 171 |
| A pozsonyi országgyülés. Hadjárati terv Sléziába a bajor fejedelem vagy a porosz hg. behozatala végett. A fölkelők veresége Trencsénnél. A sárospataki gyülés. Rákóczi sikertelen diplomatiai müködései és békejavaslatai. Az amnesitát sokan elfogadják. A vadkerti ütközet. 1708-1710 | 177 |
| Az angolok és hollandiak közbenjárását az udvar elutasítja. A liszkai vereség. Kibujdosás. Pálfi megnyeri Károlyit. Rákóczi pártfeleinek amenstiát kér s kiköltözik. I. József halála. A szatmári béke. 1710-1711 | 184 |
| V. kötet | |
| A szatmári békétől II. József császár haláláig. 1711-1790 | |
| A szatmári béke megerősítése III. Károly koronáztatása. A nőöröklés kérdése a horvátoknál. A sancti pragmatica kihirdetése Bécsben. Viszonyok Spanyolországhoz. Országgyülési tárgyalások. 1711-1715 | 1 |
| Az 1708. 1712. és 1714-ki országgyűlések törvényhozásának eredménye | 8 |
| Törvényhozás | |
| Alkotmány | |
| Kormány | |
| Magán- s büntetőjog | |
| Törvénykezés | |
| Hadügy | |
| Pénzügy | |
| Egyház | |
| Az 1-ső török háboru. Eugen és Pálfi diadalai. Kralovicz, Pétervárad és Nándorfejérvárnál. Temesvár és Nándorfejérvár visszavétele. A krimi tatárok kiüzetése. Rákóczi költözése Konstantiánpolyba. A passzaroviczi béke. 1715-1718 | 18 |
| Rákóczi Ferencz diplomatiai működési számüzöttségében; tartózkodása Francziaországban; megtelepedése Törökhonban, s itt az ő és bujdosótársai viszontagságai. 1711-1727 | 28 |
| Az országos választmányok működése. A pragmatica sanctio elfogadása az 1722-ki országgyűlésen. E diaetának egyéb tárgyalásai. 1717-1722 | 35 |
| A törvényhozás eredménye az 1722/3-ki országgyűlésen | 42 |
| Alkotmány | |
| Kormány | |
| Magán- s büntetőjog | |
| Törvénykezés | |
| Had- és Pénzügy | |
| Egyház | |
| A helytartótanács felavatása. Közgazdasági viszonyaink. Heves tárgyalások az 1728-ki országgyűlésen. Károly határozata a protestánsok vallásügyében. 1723-1731 | 52 |
| A törvényhozás eredménye az 1728/9-ki országgyűlésen. | 58 |
| Kormány | |
| Magán- s büntetőjog | |
| Törvénykezés | |
| Pénzügy | |
| Egyház | |
| Rákóczi Ferencz végső kisérletei a számüzöttségből menekülni, gyermekei és bujdosótársai sorsát javítani. A fejedelem halála. 1726-1735 | 62 |
| Szegedinecz Pero és szerb tiszttársai által szított pórlázadás. 1734-1736 | 65 |
| A 2-ik török háboru. A nándorfejérvári béke. III. Károly családi viszonyai, halála és jellemzése. 1737-1740 | 68 |
| Mária Terézia székfoglalása. Terv az osztrák birodalom felosztására. A királynő ellen fölkelt fejedelmek. Veszélyes állapot. A magyarok segélye diaetán kivül. A pozsonyi országgyűlés szervezkedése. Kir. leutazási programm és elfogadtatás. Ujk. hitlevél tervezése. Nagy igéretek. Koronázás. 1740-1741 | 73 |
| A nemzet kivánatai. A királynő vágya férjét kormánytárssá tenni. A német ministerek magyarellenes érzülete. A kivánatok megtagadása. A birodalom növekedő veszélyei. 1741 | 81 |
| Az 1741-ki sept. 11-ke. Moriamur pro rege nostro! Ferencz nhg. kormánytárssá fogadtatik. A nemzet több kivánata nagynehezen teljesittetik. A segélyek megszavazása. Az országgyűlés vége. 1741. | 86 |
| A törvényhozás eredménye az 1741-ki országgyűlésen | 89 |
| Alkotmány | |
| Kormány | |
| Magán- és büntetőjog | |
| Törvénykezés | |
| Hadügy | |
| Pénzügy | |
| Egyház | |
| Az osztrák örökösödés háboru. A királynő a magyar fegyverek sikerét a nemzet áldozatkészségét magasztalja. A háboru esélyei. A wormsi szövetség. A berlini és dresdai részleges és az aacheni egyetemes béke. 1741-1748 | 97 |
| M. Terézia a magyarok iránti hálájának jelenségei. A birodalmi központosítás és a magyar alkotmányosság elveinek harcza. A királynő az absolut kormányhatalmat Magyarországra is igyekszik kiterjeszteni. A nemesség társadalmi átalakítását veszi czélbe. A testőrség és a Theresianum által is terjeszit az elnémetesedést | 103 |
| A királynő a franczia udvarral kiván II. Fridrik ellen szövetkezni. Az 1751-ki országgyűlés tárgyalásai | 109 |
| M. Terézia kir. tejhatalommal létesít reformokat. A kormányszékek önállóságának és a nemzeti függetlenségnek csorbulása. A magyar állandó hadsereg. A határőrvidék szervezés. A fötartományi bizottság. A pénz- és bányaügyek. A kir. jövedelmek | 113 |
| A hétéves háboru. A királynő Franczia- és Oroszországgal szövetkezik a poroszok ellen. A magyarok önkéntes áldozatia; résztvétök a háboruban. A hubertsburgi béke. József főhg. romai királylyá választatik. 1756-1763 | 117 |
| Az apostoli kir. czim. A magyar testőrség. Sz. István kir. diszrendje. A selmeczi bányászakadémia. Az 1764-ki országgyűlés. Az adószaporítás. A nemesi fölkelés és urbér szabályozása kérdései | 120 |
| A törvényhozás eredménye az 1751. és 1764/5-ki országgyűléseken | 126 |
| Alkotmány | |
| Kormány | |
| Magánjog | |
| Törvénykezés | |
| Had- és Pénzügy | |
| Egyház | |
| Ferencz cs. halála. József előbb kormánytárs-, utóbb csak hadügyi főnök. A rk. idegenkedése a reformoktól. Albert hg. kir. helytartó. Németesités. A közélet hiányai rendeletek által potólva. Urbéri szabályozás. Planum tabulare. 1765-1769 | 131 |
| A királynő nagy reformokat létesít a kath. egyház körében. A jezsuita szerzet felosztatása. Uj püspökségek alapítása. A protestansok vallási sérelmei. Zavargásaik. Reformok a tudomány és köznevelés körében. Gondoskodás az anyagi érdekekről. 1750-1773 | 134 |
| A vámrendszer. Fiume és a temesi kerület bekebelezése. Az urbér életbeléptetése. A szerbek jogviszonyainak szabályozása. 1775-1779 | 139 |
| Lengyelország első felosztása. Galiczia, a szepesi városok és Bukovina visszavétele. A bajor örökösödési háboru. M. Terézia halála és jellemzése. 1772-1780 | 145 |
| József császár szellemi tehetségei. Jellemének kifejlésre befolyt körülmények. Utazásai. Törekvéseinek czélja és eredménye. A székfoglalás. A nyugdijak szabályozása. Sajtórendeletek. 1780-1781 | 151 |
| Reformok az egyházak és közoktatás körében. Tetszvényjog. Türelmi rendelet. VI. Pius pápa Bécsben. 134-fi és 6 nőklastrom eltörlése. A hitváltoztatás, temetkezés, falusi lelkészség, szerzetesek házi fegyelme, némely egyházi szertartások eltiltása, népiskola-szaporítás, papnövendék, egyetem, egyházi és tanulmányi bizottság és az uj nevelési rendszerre vonatkozó rendeletek. 1781-1786 | 156 |
| A kormányszékek uj szervezése. József czéljai e részben. Végrehajtási modora. Az egyesitett magyar és erdélyi kanczellaria. A helytartótanács. Körut Magyarországon. A pápa meglátogatása. Intőlevél a tisztviselőkhöz. 1782-1784 | 163 |
| A sz. korona Bécsbe vitele. József fogással él, midőn a latin és magyar nyelv helyébe a németet lépteti. Szerinte Magyarország nem legfontosabb birtokaiban. Szabályok a németnyelv használata kezdetére. A vármegyék elszánt felirásai mind ez intézkedések mind a katonai népszámlálás és házszámozás ellen. 1784 | 168 |
| Az erdélyi román jobbágyok lázadása. Régibb mozgalmaink. Az ujabb lázadás okai. Alkalom a kitörésre. Dúlás és rajongás a magyarok és keresztények hitfelekezete ellen. A kormányközegek és a katonaság hanyagsága. Emberáldozatok. Büntetés. Utóintézkedések. 1784-1875 | 177 |
| Az urbéri viszonyok szabályozása. Intézkedés a czigányok iránt. A megyeintézmény eltöröltetik, az ország 10 kerületre osztatik. A megyék panaszos feliratai. A kir. biztosok és alispánok hatásköra. Az adókezelés és katonaellátás, a kir. városok, a kamaralis ügyek és törvényszékek rendezése. Erdély uj felosztása. 1785-1787 | 193 |
| József physiocratiai adórendszere. A fölkelési teher, fiskalitás, közbenső vámok és harminczad eltörlésének föltételei. A katasztralis fölmérést roppant nehézséggel befejezteti. Időközben az országot beutazza. Az adórendszer elveinek alkalmazása függőben marad. 1783-1787 | 199 |
| József vámrendszere igazolja, hogy nem a népboldogítás volt az ő főczélja, hanem az egységes központosított osztrák birodalom alkotása. Magyarország anyagi érdekeit az örökös tartományokéinak alárendeli. A közbenső vámokat még súlyosabbakká teszi. Védvámrendszere megrontja Magyarországot, melylyel Ausztria gyarmatként bánik. 1784-1788 | 204 |
| A török háboru okai. Szövetség Katalin czárnéval. József az átalakítást folytatja. Laudon hódításai. A megyék óvása ellenére ismételve szedetnek ujonczok és hajtatnak be hadi segélyek. A hatóságok az ujításokat eltörlik és országgyűlést sürgetnek. A cs. ujításait megsemmisítik. II. József halála és jellemzése. 1787-1790 | 207 |
| VI. kötet | |
| II. József halálától a reformi és nemzetiségi harczokig. 1790-1840 | |
| Politikai és nemzeti visszahatás. A pártok. Leopold székfoglalása. Az 1790-ki budai országgyűlés. Követi utasítások. Tanácskozás az uj kir. hitlevélről, a nemzeti függetlenség és alkotmányosság helyreállításáról. A nemnemesek forrongása. A szerbek magyarellenes törekvései. 1790 | 1 |
| Az országgyűlés folytatása Pozsonyban. Királyi előadások. Nádorválasztás. Koronázás. A legsürgősebb tárgyak. Országos bizottságok feladatai. Törvényszerkesztési nehézségek. Erdélyi országgyűlés. A szisztevi béke. Viszonyok Francziaországhoz. II. Leopold családja és halála. 1790-1792 | 15 |
| A törvényhozás eredménye az 1790-1. országgyűlésen. | 28 |
| Alkotmány | |
| Kormány | |
| Magán- és Büntetőjog | |
| Törvénykezés | |
| Had- és Pénzügy | |
| Egyház | |
| Francziaország hadüzenete. Az 1792-ki budai országgyűlés. Ferencz király szivetnyerő beszédei. Koronázás. Segélyajánlat. Az illyr kanczellária eltörlése. Országos bizottsági munkálatok. Az első franczia háboru. 1792-1795 | 39 |
| Ferencz király gyűlöli az ujitásokat. Az elnyomó politika foganatosítása Thugut ministerre bizatik. A magyar patrioták és demokraták. Az utóbbiak terve a nép emberi és polgári jogai ismeretének terjesztésére. Titkos társulatuk fejei Martinovics, Hajóczi, Laczkovics, Szentmarjai és Zsigrai. Perfolyamuk és kivégeztetésök. Német János közvádló zsarlásai. Sándor főherczeg nádor szerencsétlen halála. József főhg. kir. helytartó. 1794-1795 | 44 |
| Az első franczia háboru folytatása. Az 1796-ki országgyűlésen a király megnyeri a rket, kik "életöket és véröket" hangoztatva, nagyszerű segélyt szavaznak meg. József főhg. nádor. Az első nemesi insurrectio. A campoformiói béke. A második franczia háboru s ujabb magyar insurrentio. A lunevillei béke. 1796-1801 | 57 |
| A papirpénz-okozta károk. Az 1802. országgyűléstől ujabb áldozatok kivántatnak. A feliratból a rk. megajánlási föltétele cselesen kihagyatik. Önkényes sóáremelés. Méltánytalan vámrendszer. Országos pénztár. Uj fogás az ellenzéket lekenyerezni. 1802 | 67 |
| Kisérletek önerővel segiteni az anyagi és szellemi téren. Egyházi és tanulmányi ügyek. Himlőoltás. Muzeum. Magyar szinház. Irodalom. Elégedetlenség. Az ausztriai császári czim. Az 1805-ki országgyülés. A harmadik franczia háboru és nemesi insurrectio. A caldierói és austerliczi csaták. A pozsonyi béke. Gúny a magyarok ellen. 1801-1806 | 76 |
| Lemondás a római császári czimről. Terv Magyarországnak a birodalom középpontjává tételére. Kisérlet diaetán kivül szerezni pénz- és hadsegélyt. Az 1807. budai országgyülés. Nagy Pál rendületlensége. Nemzeti kivánatok. A főrendek ellenkezése. Rendkivüli segély. Hadpótlás. Szólásszabadság. Sóáremelés. Magyar nyelv. Hadi akadémia. Reformmunkák. Vámrendszer. Elégületlenség. 1806-1807 | 86 |
| Napoleon telhetetlensége és hibás lépései harczra serkentik a bécsi udvart. Szabadságigérettel lelkesítettnek a népek. Az 1808-ki országgyűlés. Buzditó beszédek. A királyné koronáztatása. A negyedik közfelkelés és 20,000 ujoncz megszavazása. Ludoviceum. A negyedik franczia háboru. Napoleon csábító kiáltványa a magyarokhoz. Az asperni, győri és wagrami csaták. A bécsi béke. 1807-1809 | 98 |
| Mária Luiza főherczegnő házassága Napoleonnal. A papirpénz értékleszállítása. A pátenst el nem fogadó megyék feliratai. Az 1811. országgyülés. A kormány roppant követelései. A nemzeti kivánatok megtagadása. Önkényes sóáremelés. A magánosok pénzviszonyainak szabályozása. 1810-1812 | 110 |
| A törvényhozás eredménye az 1792, 1796, 1802, 1805, 1807, 1808 és 1811-ben tartott országgyüléseken. | 124 |
| Alkotmány | |
| Kormány | |
| Magán- és büntetőjog | |
| Törvénykezés | |
| Hadügy | |
| Pénzügy és Közgazdászat | |
| Az ötödik franczia háboru. Magyarországtól a diatetán kívül hatszor követeltetik segély. A lipcsei csata. A népek reményeit a bécsi congressus és a sz. szövetség meghiusitja. Az önkényrendszer Magyarországra is kiterjesztetik. Ferencz király kedélyállapota. Titkos rendőrség, bureaukratia. A köznevelés korlátozása. Könyvvizsgálati szigor. A hadsereg a kényuralom eszköze. 1812-1815 | 137 |
| A szellemi haladás elfojtása megboszulja magát. Pátensek a pénzügy ujabb rendezésére. A bécsi nemzeti bank jó és rosz hatása. A megyék feliratai ezek ellen. Magyarország panaszai az anyagi érdekek tekintetében. Kisérlet rendeletek által szabályozni a jobbágyi viszonyokat Erdélyben. A miveltség hiányának jelenségei. Uj, szebb jövő hajnala kezd derülni. 1813-1820 | 150 |
| A nemzeti haladási vágya s ennek akadályai. A birodalom ujjá szervezése mellőztetik. A stabilismus elve a czélpont. Az osztrák rendőrfőnök befolyása Magyarországra. A vármegyék ellen használt kényuralmi eszközök. Szabadsági külmozgalmak osztrák haderővel nyomatnak el. Intézkedések az anyagi érdekek és a vallásosság körül. Metternich hiu mentsége a hátramaradás iránt. Az ország hangulata. 1815-1822 | 158 |
| A hazai nyelv és irodalom ápolói. A rettegtető kormányrendszer megszünteti a szellemi mozgalmat, mely az uj század elején ismét föléled. Történelem. Bölcsészet. Jogtudomány. Hirlap és folyóiratok. Költészet és nyelv. Nyelvújitás. Az irodalom hatása a közéletre. Felirat a censura ellen. 1801-1830 | 165 |
| Az opposito gyarapodása és a reacito növekedése. Önkényes rendeletek az ujonczozás és a hadi adó emelése iránt. A kir. birtokosok erőszakoskodásai az ellenszegülő vármegyékben. Bars eljárás. A nádori közbenjárás és az elrettentési kisérletek sikertelensége. A kormánypolitikai módosítása. 1820-1825 | 172 |
| Az 1825-27-ki országgyűlés. A bécsi kormány iránya. Megyei követválasztások. Szivetnyerő trónbeszéd. Válaszfelirat. Pártok. Gr. Szécsenyi István. Kifakadások a német miniszterek és a királyi biztosok ellen. Az előleges sérelmek. Hálafelirat. A két tábla közti viszony s a tárgyalási modor. Adó. Nemzeti nyelv. Magyar akadémia. Correlatio. Reformmunkák | 181 |
| A szellemi mozgalom az 1825-27-ki országgyűlés után. Az országos bizottság reformmunkálatai. Szécsenyi István Hitel és Világ czimü müveinek hatása. A nemzeti casino és a gazdasági egyesület. A pártok elkülönödése. Veselényi Miklós. 1828-1831 | 193 |
| Az 1830-ki országgyűlés czélja. A rk. kitünőbb egyéniségei. Az alsó tábla engedékenysége. Országgyűlési hirlap. A bitlevél feletti viták. Ferdinánd koronáztatása. A nemzeti nyelv ügye. Az ujonczok megszavazása. Sérelmek és kivánatok. Vallási kérdés. Concertatio | 199 |
| A törvényhozás eredménye az 1825-27- és az 1830-ki országgyűléseken | 207 |
| Alkotmány | |
| Kormány | |
| Magánjog | |
| Törvénykezés | |
| Hadügy | |
| Pénzügy és Közgazdászat | |
| Szellemi mívelődés | |
| Követjelentések. A korszellem nyilatkozata. Rokonszenv a lengyel fölkelés iránt. A cholera. Felvidéki népzendülés. Meghasonlás a nádor és a kanczellár közt. A reformmunkák tárgyalása. A casinó hatása a haladásra.A "Stadium". Az ellenzék politikája. 1831-1833 | 216 |
| Követválasztások az 1832-ki országgyűlésre. Kitűnőbb követek. Országgyűlési ifjúság. Diaetai ujság és napló. Válaszfelirati viták. A magyar nyelv ügye. Vallási tárgy. A lengyel ügy. Deák Ferencz. Unio Erdélylyel és a részek visszakapcsolása. Urbéri munkálat. Polgári törvénykönyv. Ősiség. Hiteltörvény. Veselényi veszélyei. I. Ferencz családi viszonyai és halála. 1832-1835 | 222 |
| A pozsonyi országgyűlés folytatása. Minden a régiben marad. Hódolati felirat. A király czíme: "V. Ferdinánd" feletti viták. Veselényi és Balog notapere. A sérelmek és kivánatok. Ludovicaeum. Nemzeti nyelv. Anyagi érdekek. Ipariskolák. Közelkereskedés. 1835-1836 | 247 |
| Uj főkanczellár. Reacitonarius kormánypolitika. Lovasi László és Kossuth Lajos elfogatása. Ezek és Veselényi elitétetése. Az 1838-ki árviz. A nemzetiségi viszályok szitogatása. A panslavizmus Magyar- és Horvátországban. A reformügy haladása. 1836-1839 | 254 |
Tétel sorszám:
177
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
85.000 Ft
Licitek száma: 57
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |