Témakörök



Lezárt aukciók


Alfonzó/Sándor György: Ide figyeljenek emberek!/Hogyan lettem humoralista? (Alfonzó és Sándor György által Aczél György Elvtársnak dedikált példány)

A modern clown

Szerző
Alfonzó
Sándor György
Népművelési Propaganda Iroda (Budapest) ,
Kiadói ragasztott papírkötés , 148 oldal
Sorozatcím: Szkénetéka
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 21 cm x 12 cm
ISBN:
Aukció vége:
2022-10-23 20:00

Aukciós tétel adatai

Budapest, 1975, Népművelési Propaganda Iroda, 69 p. + [3] p. + 75 p. + [5] p., ill.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

A két szerző (Alfonzó, Sándor György) által dedikált példány. Első kiadás. Szkénetéka c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű.

I.: A modern clown: Ide figyeljenek emberek! Írta: Alfonzó. 69 p. + [3] p., ill.

A mű címlapján a szerző, Alfonzó tollal beírt, névre szóló dedikációja: "Aczél György miniszter Elnök helyettes Elvtársnak. Szeretettel Alfonzó. Budapest. 1975. XI. 5.".

II.: Hogyan lettem humoralista? Írta: Sándor György. 75 p. + [5] p., ill.

A mű címlapján a szerző, Sándor György tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Aczél György Elvtársnak tisztelettel: Sándor György. 975. nov. 5."

A dedikációk címzettje, Aczél György (Budapest, 1917. augusztus 31. – Bécs, 1991. december 6.) kommunista politikus, a Kádár-korszakban a kulturális élet egyik legfőbb ideológusa, irányítója. Az 1930-as évek elején csatlakozott a Somér Cionista Ifjúsági Mozgalomhoz, majd 1935-től kommunista lett. 1942 elején illegális kommunista tevékenység miatt letartóztatták és a váci börtönbe zárták. 1945 tavaszától előbb az MKP budapesti, majd V. kerületi, 1946 augusztusától pedig a Zemplén Megyei Irodájának munkatársa. Az 1947-es „kékcédulás” választásokon a Magyar Kommunista Párt jelöltjeként szerzett országgyűlési mandátumot. A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) alapító tagja. 1957. április 13-án a művelődésügyi miniszter helyettesévé nevezték ki. 1958. február 10-től a művelődésügyi miniszter első helyettese egészen 1967. április 18-ig. A Kádár-rendszer 1968 utáni időszakának befolyásos vezető kultúrpolitikusa. A politikai bizottságnak írt levelében már 1957 nyarán felvetette a később hírhedtté vált „három T” (tiltás, tűrés, támogatás) irányelvét, de ez csak a hatvanas, hetvenes években vált tényleges, bevett gyakorlattá. A párt Társadalomtudományi Intézetének volt a főigazgatója egészen 1989. októberi nyugdíjazásáig.

Két mű egy kötetben. Szövegközti, számos fekete-fehér fotóval illusztrált, valamint bemutatkozás helyett Sándor Györgyről írt tíz véleménnyel kiegészített kiadás.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, hátlappal és könyvgerinccel, tiszta belívekkel, színes, fotóval illusztrált, feliratozott, fülszöveges, kiadói borítófedélben.

A két egyéni humorral rendelkező humorista sajátos hangulatú két művel jelentkezett, amik sok meglepetéssel és megdöbbentő kijelentésekkel ajándékozzák meg a kötet olvasóját.
Alfonzó /Markos József/ (Budapest, 1912. február 28. – Budapest, 1987. május 5.) magyar humorista, artista, színész. A paródia mestere, aki szívesen alkalmazta a pantomim elemeit is. Számait a legapróbb részletekig önmaga dolgozta ki. Sok emlékezetes alakítása közt az egyik Csehov-paródiája, „Ványadt bácsi” alakjának megelevenítésén szinte egy egész ország szórakozott.
Sándor György, (Budapest, 1938. április 4. –) író, előadóművész, humorista („humoralista”). Sándor György általános iskolás korában a Rákosi Mátyás Gyermekotthonba került, majd a szovjet követséghez kapcsolódó, 1945-ben létrehozott orosz nyelvű Gorkij Iskolában tanult, ahol ateista és kommunista nevelést kapott. Később alapító tagja lett a Braun Éva KISZ-szervezetnek. Középiskolás korában szavalóversenyt nyert. Harmadikos gimnazista korában, 1957-ben Kaposvárra ment (szökött), ahol öltöztetőnek vették fel, de kisebb szerepeket is kapott. 1958-ban vették föl a Színművészeti Akadémiára. Saját bevallása szerint onnan tehetségtelenségére hivatkozva rúgták ki. 1959-ben elszegődött az egri Gárdonyi Géza Színházba bútorosnak, ahol kisebb szerepeket is eljátszott. Szinetár Miklós, volt osztályfőnöke, 1960-ban átszerződtette a Petőfi Színházba. 1963-tól a Thália Színházban volt kisegítő, öltöztető és segédszínész. Első önálló előadóestje 1965-ben volt az Egyetemi Színpadon, „Emlékszem még nagyanyámra” címmel. Hamarosan fellépett a Vidám Színpadon és a Mikroszkóp Színpadon. Sikeresen alakította a televíziós kabaré kifejezésrendszerét. Publikált az "Új Magyarország", a "Magyar Nemzet" napilapokban, valamint a "Hócipő"-ben is. Egyéni, elgondolkodtató, összetett humora a hazai humor értékes részét képezi.

Előszó

ELŐ- VAGY UTÓSZÓFÉLE. „Paródia: gör.-lat. 1. irodalmi vagy zenei alkotásnak modorosságait, belső következetlenségeit felnagyító és kigúnyoló, tréfás utánzása vagy utánzata; 2. a valódinak gúnyt,... Tovább

Előszó

ELŐ- VAGY UTÓSZÓFÉLE. „Paródia: gör.-lat. 1. irodalmi vagy zenei alkotásnak modorosságait, belső következetlenségeit felnagyító és kigúnyoló, tréfás utánzása vagy utánzata; 2. a valódinak gúnyt, nevetést vagy bosszúságot fakasztó torzképe, hitvány utánzata; 3. komoly dolgok kigúnyol és, nevetségessé tétele." (Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó, 1973.) Hogy mikor is bukkant fel először honunkban a paródia kifejezés? És a tudós Szótár mottóként idézett értelmezési lehetőségei közül melyiknek a közegében? Őszintén megvallom, hogy nem tudom, de talán nem is lehet azt már pontosan kinyomozni. Mindenesetre már jóval Karinthy Frigyesnek — Kosztolányi Dezső kifejezésével — ,,egy egész kritikai üteget pótló" I g y írtok ti előtt is olyan csodálatos irodalmi paródiák születtek, mint amilyen — például — az Arany Jánosé Lisznyai Kálmánról, és a Lisznyai fitogtatóan egyszerűsödő modorának lemeztelenítésén keresztül a Petőfi lelkét a Petőfi-formákból kiölő ,,petőfieskedés"-ről. Bizonyos értelemben maga Lisznyai is paródiákat írt, ő azonban olyanokat, amelyeket az Idegen szavak és kifejezések szótára a 2. pont szerint értelmez. Arany ily módon a paródia paródiáját alkotta meg, mint ahogyan aztán Karinthy is, amikor, például, Szabolcska Mihályt - a haladásellenes, művészetellenes és nem utolsósorban Petőfi-ellenes Petőfi Társaság dísztagját - úgy ,,utánozta", hogy bebizonyította: milyen további zsákutcákon át haladt „előre", fél évszázad alatt, a „petőfies-kedés". Egy lángész egyszerűségéből, forradalmi népiségéből ,,Költőcske Mihály" ajkán már a bambaság nyílt dicsérete, nyárspolgári közhelyek apoteózisa lett. Vissza

Fülszöveg

Hogy mikor is bukkant fel először honunkban a paródia kifejezés? És a tudós Szótár mottóként idézett értelmezési lehetőségei közül melyiknek a közegében? Őszintén megvallom, hogy nem tudom, de... Tovább

Fülszöveg

Hogy mikor is bukkant fel először honunkban a paródia kifejezés? És a tudós Szótár mottóként idézett értelmezési lehetőségei közül melyiknek a közegében? Őszintén megvallom, hogy nem tudom, de talán nem is lehet azt már pontosan kinyomozni. Mindenesetre már jóval Karinthy Frigyesnek - Kosztolányi Dezső kifejezésével - "egy egész kritikai üteget pótló" Így irtok ti-je előtt is olyan csodálatos irodalmi paródiák születtek, mint amilyen - például - az Arany Jánosé Lisznyai Kálmánról, és a Lisznyai fitogtatóan egyszerűsködő modorának lemeztelenítésén keresztül a Petőfi lelkét a Petőfi-formákból kitoló "petőfieskedés"-ről. Bizonyos értelemben maga Lisznyai is paródiákat írt, ő azonban olyanokat, amelyeket az Idegen szavak és kifejezések szótara a 2. pont szerint értelmez. Arany ily módon a paródia paródiáját alkotta meg, mint ahogyan aztán Karinthy is, amikor, például, Szabolcska Mihályt - a haladásellenes, művészetellenes és nem utolsósorban Petőfi-ellenes Petőfi Társaság dísztagját - úgy "utánozta", hogy bebizonyította: milyen további zsákutcákon át haladt "előre", fél évszázad alatt, a "petőfieskedés". Egy lángész egyszerűségéből, forradalmi népiségéből "Költőcske Mihály" ajkán már a bambaság nyílt dicsérete, nyárspolgári közhelyek apoteózisa lett. Ha úgy tetszik tehát, a Szótár paródia címszava 3. pontjának is megfelelt a meghamisított Petőfi nevében Adyra acsarkodó Szabolcska Karinthy-féle, kiparodizálása. Csak éppen arra ment ki a "játék", hogy nyilvánvalóvá tegye: amit Szabolcska komoly és szent dolognak hirdet, azok - nevetségesek, gyilkos gúnyt érdemlőek a XX. században. Vissza
Tétel sorszám:
004

Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
37.908 Ft Licitek száma: 61



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!