Molnár Ferenc: Szinház (aláírt, számozott példány)
Három egyfelvonásos
Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda kiadása
(Budapest)
,
Kiadói bőrkötés , 215 oldal
Kiadói bőrkötés , 215 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 14 cm x 10 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-05-29 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1921, Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda (Franklin-Társulat Nyomdája), 215 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt példány. Első, számozott, bibliofil kiadás. Színház. Három egyfelvonásos. Írta: Molnár Ferenc.
A kötetbe jegyzett számozás oldalán a szerző, Molnár Ferenc aláírása látható.
"E könyvből velin papiroson egyszáz példány készült 1-100-ig sorszámozva, bőrkötésben, szerző aláírásával." Ez a 40. számú példány.
Először adták a budapesti Magyar színházban 1921 október 22-én. Molnár Ferenc műveinek reklámjával kiegészített kiadás. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája.
Kiadói bőrkötésben lévő példány a szerző aláírásának aranyozott nyomatával díszített címfedéllel, aranyozott feliratos, gazdagon díszített, sérült, kopott könyvgerinccel, aranymetszésű lapélekkel, hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötet szerzője, Molnár Ferenc /szül. Neumann Ferencz/ (Budapest, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) író, újságíró. Utolsó gimnáziumi évében megválasztották az önképzőkör titkárának. Ekkor már aktívan újságírónak készült, cikkei jelentek meg budapesti napilapokban (Pesti Hírlap, Budapesti Napló stb.). Első nagy sikerű írása a "Az éhes város" c. szatírikus regény (1907), ezt követte az "Egy gazdátlan csónak története" c. lírai kisregénye. Első önálló színpadi műve "A doktor úr" amit 1902. novemberében mutatott be a Vígszínház. 1906-ban írta meg mindmáig legnépszerűbb regényét "Pál utcai fiúk" címmel. Az első világháború alatt Galíciában volt haditudósító; erről írta 1916-ban az "Egy haditudósító emlékei" c. könyvét. Az 1920-as és 30-as években számos könnyed színdarabot írt, amelyek korának legnépszerűbb színpadi szerzőjévé tették. 1939-ben a fenyegető nemzetiszocializmus elől Franciaországba, Svájcba, majd később New Yorkba menekült. Amerikában forgatókönyveket és színdarabokat is írt. 1949-ben mutatták be a Broadway-n "Panoptikum" c. darabját. Nagyon jó szemű író, gyönyörűségét a formai tökély, a cselekmény biztonságos gördülékenysége adja. Képes volt egy semmitmondó anekdotából is mindvégig lebilincselő három felvonásost kreálni. A módos polgár mulattatójaként bírálta az úri világot, a polgári fejlődésben elmaradt Magyarországon. Ugyanakkor érzékenyen ábrázolta a pesti kisemberek életét.
A kötetbe jegyzett számozás oldalán a szerző, Molnár Ferenc aláírása látható.
"E könyvből velin papiroson egyszáz példány készült 1-100-ig sorszámozva, bőrkötésben, szerző aláírásával." Ez a 40. számú példány.
Először adták a budapesti Magyar színházban 1921 október 22-én. Molnár Ferenc műveinek reklámjával kiegészített kiadás. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája.
Kiadói bőrkötésben lévő példány a szerző aláírásának aranyozott nyomatával díszített címfedéllel, aranyozott feliratos, gazdagon díszített, sérült, kopott könyvgerinccel, aranymetszésű lapélekkel, hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötet szerzője, Molnár Ferenc /szül. Neumann Ferencz/ (Budapest, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) író, újságíró. Utolsó gimnáziumi évében megválasztották az önképzőkör titkárának. Ekkor már aktívan újságírónak készült, cikkei jelentek meg budapesti napilapokban (Pesti Hírlap, Budapesti Napló stb.). Első nagy sikerű írása a "Az éhes város" c. szatírikus regény (1907), ezt követte az "Egy gazdátlan csónak története" c. lírai kisregénye. Első önálló színpadi műve "A doktor úr" amit 1902. novemberében mutatott be a Vígszínház. 1906-ban írta meg mindmáig legnépszerűbb regényét "Pál utcai fiúk" címmel. Az első világháború alatt Galíciában volt haditudósító; erről írta 1916-ban az "Egy haditudósító emlékei" c. könyvét. Az 1920-as és 30-as években számos könnyed színdarabot írt, amelyek korának legnépszerűbb színpadi szerzőjévé tették. 1939-ben a fenyegető nemzetiszocializmus elől Franciaországba, Svájcba, majd később New Yorkba menekült. Amerikában forgatókönyveket és színdarabokat is írt. 1949-ben mutatták be a Broadway-n "Panoptikum" c. darabját. Nagyon jó szemű író, gyönyörűségét a formai tökély, a cselekmény biztonságos gördülékenysége adja. Képes volt egy semmitmondó anekdotából is mindvégig lebilincselő három felvonásost kreálni. A módos polgár mulattatójaként bírálta az úri világot, a polgári fejlődésben elmaradt Magyarországon. Ugyanakkor érzékenyen ábrázolta a pesti kisemberek életét.
Előszó
Részlet: Udvari terem Lear király palotájában. Középen emelvényen trón. Mikor a függöny felgördül, a színpad gyéren van világítva, Több munkás épp az utolsó díszletfal-darabot hozza, amit beállít... TovábbElőszó
Részlet: Udvari terem Lear király palotájában. Középen emelvényen trón. Mikor a függöny felgördül, a színpad gyéren van világítva, Több munkás épp az utolsó díszletfal-darabot hozza, amit beállít a következők alatt s munkája végeztével kimegy. Három munkás foglalatoskodik a trón körül. A színpad közepén, háttal a nézőnek, áll a díszmester, aki nézi munkájukat. Oldalt áll az öreg tűzoltó. Egy ideig senki sem szól, csupán a munkások kopácsolása hallatszik. Díszmester. Háttér! A háttér leereszkedik. Jöhet az eleje! Az első ív leereszkedik. Jól van. Világosság! A színpad kivilágosodik. Ramaszéder! Semmi válasz. Ramaszéder!! Csönd. Ramaszéder!!! VisszaTartalom
I. Az előjáték Lear királyhoz szatira egy felvonásbanII. Marsall szinmű egy felvonásban
III. Az Ibolya vígjáték egy felvonásban Vissza
Tétel sorszám:
149
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
85.100 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |