Móricz Zsigmond: Tündérkert (aláírt példány)
Szépasszonyok hosszú farsangja/Történelmi regény a XVII. század elejéről. Báthory Gábor erdélyi fejedelemsége, Bethlen Gábor ifjúkora
Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T.
(Budapest)
,
Kiadói egészvászon kötés , 445 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 445 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-05-29 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1922, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. (Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája, Bp.), 445 p. + [3] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt példány. Első kiadás. Tündérkert [az Erdély trilógia I. kötete]. Szépasszonyok hosszú farsangja. Történelmi regény a XVII. század elejéről. Báthory Gábor erdélyi fejedelemsége, Bethlen Gábor ifjúkora. Írta: Móricz Zsigmond.
A címlapon a szerző, Móricz Zsigmond tollal beírt, jól olvasható aláírása látható: "Móricz 1927, IV. 9. Losonc". (A kötetet Móricz az 1927-es csehszlovákiai felolvasó körút losonci állomásán írta alá április 9-én.)
A szerző megjelent műveinek jegyzékével és a magyar regényirodalom újdonságainak hirdetésével kiegészített kiadás. A címlapon tulajdonosi bejegyzés látható. Nyomtatta az Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája Budapesten.
Kiadó egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, sérült könyvgerinccel, aranyozott illusztrációkkal díszített előzéklapokkal, kötészetileg belülről megerősített kivitelben, egy sérült lappal (395-396. p.), hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötet szerzője, Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, 1942. szeptember 5.) író, újságíró, szerkesztő. A 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. A "Debreceni Hírlap" segédszerkesztője, a kisújszállási gimnázium óraadó tanára, a kultuszminisztérium tisztviselője, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa. Mikszáth Kálmán hívására "Az Újság" gyermekrovatának szerkesztője lett. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, s 1903–1905 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. 1908-ban a "Nyugat"-ban megjelent "Hét krajcár" c. novellája azonnali hírnevet hozott a szerzőnek. Az első világháborúban haditudósító volt és élet közeli bemutatást adott a katonasorsról. A Tanácsköztársasághoz nagy reményeket fűzött, de a kommün diktatórikus módszereit látva kiábrándult belőle. Osvát Ernő halála után Babits Mihállyal közösen szerkesztette a "Nyugatot". A folyóiratot igyekezett a „nemzeti koncentráció” orgánumává tenni, megszervezte a Nyugat Barátok Körét, könyvsorozatot tervezett, járta az országot, erdélyi, felvidéki, vajdasági, amerikai magyar szerzők írásait közölte, felkarolta az autodidakta paraszttehetségeket. 1939-től a népi írók atyjaként, a Kelet Népe szerkesztője lett.
A címlapon a szerző, Móricz Zsigmond tollal beírt, jól olvasható aláírása látható: "Móricz 1927, IV. 9. Losonc". (A kötetet Móricz az 1927-es csehszlovákiai felolvasó körút losonci állomásán írta alá április 9-én.)
A szerző megjelent műveinek jegyzékével és a magyar regényirodalom újdonságainak hirdetésével kiegészített kiadás. A címlapon tulajdonosi bejegyzés látható. Nyomtatta az Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája Budapesten.
Kiadó egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, sérült könyvgerinccel, aranyozott illusztrációkkal díszített előzéklapokkal, kötészetileg belülről megerősített kivitelben, egy sérült lappal (395-396. p.), hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötet szerzője, Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, 1942. szeptember 5.) író, újságíró, szerkesztő. A 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. A "Debreceni Hírlap" segédszerkesztője, a kisújszállási gimnázium óraadó tanára, a kultuszminisztérium tisztviselője, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa. Mikszáth Kálmán hívására "Az Újság" gyermekrovatának szerkesztője lett. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, s 1903–1905 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. 1908-ban a "Nyugat"-ban megjelent "Hét krajcár" c. novellája azonnali hírnevet hozott a szerzőnek. Az első világháborúban haditudósító volt és élet közeli bemutatást adott a katonasorsról. A Tanácsköztársasághoz nagy reményeket fűzött, de a kommün diktatórikus módszereit látva kiábrándult belőle. Osvát Ernő halála után Babits Mihállyal közösen szerkesztette a "Nyugatot". A folyóiratot igyekezett a „nemzeti koncentráció” orgánumává tenni, megszervezte a Nyugat Barátok Körét, könyvsorozatot tervezett, járta az országot, erdélyi, felvidéki, vajdasági, amerikai magyar szerzők írásait közölte, felkarolta az autodidakta paraszttehetségeket. 1939-től a népi írók atyjaként, a Kelet Népe szerkesztője lett.
Előszó
Részlet a könyvből: Ragyogó téli nap volt odakinn, február tizedike, vasárnap. Az ajtónálló úgy elbámészkodott az ablakban, a kint ácsorgó népen, hogy maga is a fejét csóválta rá. - De mi az... TovábbElőszó
Részlet a könyvből: Ragyogó téli nap volt odakinn, február tizedike, vasárnap. Az ajtónálló úgy elbámészkodott az ablakban, a kint ácsorgó népen, hogy maga is a fejét csóválta rá. - De mi az ördögöt tudnak úgy csudálni ezeken az ablakokon - mondta magában. A Szent Mihály temploma körül vastagon állt a nép, bundások, meg darócosok vegyesen. Hidegnek kellett odakinn lennie, mer nagyon dugták zsebre az öklüket, s asszonyok nagyon húzták nyakba a kerek subácskákat, meg a posztó ujjasokat. - Má pég csak déllére gyün meg a fiatal fejedelemasszony, - perelt velük magában a hajdúlegény - azt igen, annak lesz láttattya, ha az meggyünk, mert arra mindenki kíváncsi mien lehet, hogy a fejedelem egy esztendeje nem ereszti be Erdélyországába. Elmosolyodott, mert ő tudná az okát mér... Nagyon remek egy fiatal gyerek a fejedelem őnagysága, a fejedelemasszonynak áspisnak kell lennie, hogy annyira nem kívánja... De azér ezek a bámész városiak, a mégis csuda, hogy tudnak odale fagyoskodni... A nagy mélázásba észre se vette, hogy a háta megett elsillat s már a kilincset fogja a szépséges kancellárné asszony... - Nem szabad - kiáltott rá olyan ijedten, hogy ő is megijedt, de az asszonyság is megállt... - Nem szabad bemenni! - Nekem se, Lukács? - Nevezett rá nagy szemmel a szép asszony, aki olyan szép volt az arany ruhájában, bő arany szoknyájában, mint egy arany kemence. A hajdúlegény nagyot is nyelt, mer ennyi aranyat még sose látott egész élteibe s azt mondta: - Még magának a magasságos jó istennek, neki magának se! A szép asszonyság felemelte a karját, s csókra nyújtotta azt a drágalátos gyönyörűséges fejér kezét: - Hagyd csak egy félpillanatra nézek be... Vissza
Tétel sorszám:
153
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
168.000 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |