Aukciós tétel adatai
Budapest, 1923, Amicus Kiadás (Világosság Rt. Könyvnyomda), 118 p. + [1] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Füst Milán és Derkovits Gyula által aláírt példány. Első, számozott, bibliofil kiadás. Advent. Írta: Füst Milán.
A címlap hátoldalán, a kolofón után a szerző, Füst Milán és a grafikus, Derkovits Gyula ceruzával beírt, jól olvasható aláírása látható.
"E művet 1922. év őszén a Világosság rt. könyvnyomdája nyomtatta. Külön készült 200 számozott példány merített papiroson. 1-30.ig egészbőrkötésben, 31-100-ig félbőrkötésben, a többi vászon-, illetőleg papírkötésben az író és a művész aláirásával". Ez a könyv a 39. számú példány.
Derkovits Gyula fekete-fehér rajzaival illusztrált, valamint szerzői ajánlással kiegészített kötet. Az eredeti díszes papír borítót belekötötték a könyvbe.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány színes, mintás címfedéllel, aranyozott feliratos, díszes könyvgerinccel, ceruzás számjelzéssel ellátott papír borítóval, mintázott lapélekkel, hiánytalan, átlagos állapotban.
A szerző, Füst Milán (Budapest, 1888. július 17. – Budapest, 1967. július 26.) író, költő, drámaíró, esztéta, jogász, tanár. A magyar szabadvers megteremtője, a "Nyugat" nagy nemzedékének egyik legnagyobb költője. Magas színvonalú műveltségének alapjait az antik görög kultúra és a Biblia képezte: ez a két kulturális világ folyamatosan átszőtte Füst Milán költészetét. Ifjúkorától fogva jó barátjának számított Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes. 1942-ben látott napvilágot fő műve, a hét évig írt A feleségem története c. regény. Ez a nagy terjedelmű lélektani munka a háború után nagy világsiker lett. Érzékeny lírájában az őszinte humánum és az emberi esendőség problémái egyaránt helyet kaptak.
Füst Milán új regénye egy allegorikus tartalmú mű a magyar valóságról, melyben "mintha a fehér terror félénk, szenvedő tanui, akik hangosan tiltakozni nem mertek, akarnának felmentést adni maguknak. Nem a legnagyobb koncepciójú műve ez Füst Milánnak, de egy finom és mély munka, mely az üldözöttség és az üldözés lélektanát megdöbbentő őszinteséggel egy napló keretében tárja fel" - írja a Bécsi Magyar Újság kortárs kritikája.
Előszó
Részlet a könyvből:
Olvasom: hogy el fogsz jönni, Uram, e világra s meg fogod váltani eredendő szenvedéseitől... S, hogy Urjövetkor, a Te Jöveteledkor nagy csend lesz a vizek felett... a szelek...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Olvasom: hogy el fogsz jönni, Uram, e világra s meg fogod váltani eredendő szenvedéseitől... S, hogy Urjövetkor, a Te Jöveteledkor nagy csend lesz a vizek felett... a szelek majd megállanak...
A Te Jöveteledkor, Uram... Uram... kiáltok hozzád!...
E világ lélegzete pedig majd elakad s a felhők megszakadnak... S hogy jelek lesznek a napban!...
Aztán betettem a könyvet... s csendben voltam. Nagy csend és békesség volt bennem e szavaktól s nem könnyeztem e percben a szegények, - szegény nyomorultak sorsa miatt sem s nem szégyenkeztem a magam gyalázatán...
Ó, ha tudnák, hogy én is katholikus vagyok!...
Aztán felálltam s felnyitottam ládám titkos rekeszét s elrejtem könyveimet... Az ajtózárat pedig zajtalanul kinyitottam...
Gyanús lehetek már ennek az öreg szipirtyónak is, - furcsán nézeget néha... Hiszen amit a múltkor mondott, - az már csak nem is célzás!... - Egyre szemtelenebb lesz!...
Vissza