Rapaics Raymund: A magyar gyümölcs
Királyi Magyar Természettudományi Társulat
(Budapest)
,
Kiadói félvászon kötés , 350 oldal
Kiadói félvászon kötés , 350 oldal
| Sorozatcím: | A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Természettudományi Könyvkiadóvállalata |
|---|---|
| Kötetszám: | 117 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-11-20 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1940, Királyi Magyar Természettudományi Társulat (K.M. Egyetemi Nyomda, Bp.), 350 p. + [2] p. + XXXIV. t. (részben színes), ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Természettudományi Könyvkiadóvállalata. CXVII. (117.) kötet. XXIII. (1939-1940. évi) ciklus.
Első kiadás. A magyar gyümölcs. Írta: Rapaics Raymund.
Összesen 34 számozott, feliratos képtáblán 2 színes műmelléklettel, valamint 32 fekete-fehér képpel, továbbá 10 számozott, szövegközti, feliratos ábrával illusztrált, név- és tárgymutatóval, irodalom-, kép- és tartalomjegyzékkel ellátott kötet. Nyomtatta a K. M. Egyetemi Nyomda Budapesten. A címlap hátoldalán tollal és ceruzával beírt számjelzésekkel és megjegyzéssel kiegészített régi tulajdonosi bélyegzések, a 337. oldalon további egy régi tulajdonosi bélyegzés látható.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratos címfedéllel, aranyozott feliratos, számjelzéssel ellátott, az alsó részén foltos könyvgerinccel, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötet szerzője Rapaics Raymund (1885–1954) botanikus, biológus, a kassai, a kolozsvári és a debreceni gazdasági akadémia növénytan tanára, az MTA levelező tagja. Kutatóként a növényföldrajz és a rendszertan mellett társulástannal (cönológia) foglalkozott, a terület egyik első magyar kutatója volt (Növények társadalma című könyve az első jelentős magyar társulástani munka). Tudományos ismeretterjesztő munkássága is számottevő, többek között publikált a kultúrnövények történetéről és a hazai biológia tudománytörténetéről is.
"[...] Rapaics könyvének nagyobb részét történeti adatok alkotják. A Magyarországon honos gyümölcsfajták vázolása, majd a Volga vidékén lakó előmagyarság életének és gyümölcsgazdálkodásának, valamint a római kultúra Pannoniára gyakorolt hatásának ismertetése után bemutatja, milyen volt a magyar középkori gyümölcsgazdálkodás, külön fejezetet szentelve az egyes korok gyümölcskultúráinak. De a legfontosabb és a legérdekesebb része ennek a könyvnek az, ahol a magyar gyümölcsök fajtaelemeinek származásával foglalkozik." (Botanikai Közlemények, 1941/1-2. sz., 90.)
Első kiadás. A magyar gyümölcs. Írta: Rapaics Raymund.
Összesen 34 számozott, feliratos képtáblán 2 színes műmelléklettel, valamint 32 fekete-fehér képpel, továbbá 10 számozott, szövegközti, feliratos ábrával illusztrált, név- és tárgymutatóval, irodalom-, kép- és tartalomjegyzékkel ellátott kötet. Nyomtatta a K. M. Egyetemi Nyomda Budapesten. A címlap hátoldalán tollal és ceruzával beírt számjelzésekkel és megjegyzéssel kiegészített régi tulajdonosi bélyegzések, a 337. oldalon további egy régi tulajdonosi bélyegzés látható.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratos címfedéllel, aranyozott feliratos, számjelzéssel ellátott, az alsó részén foltos könyvgerinccel, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötet szerzője Rapaics Raymund (1885–1954) botanikus, biológus, a kassai, a kolozsvári és a debreceni gazdasági akadémia növénytan tanára, az MTA levelező tagja. Kutatóként a növényföldrajz és a rendszertan mellett társulástannal (cönológia) foglalkozott, a terület egyik első magyar kutatója volt (Növények társadalma című könyve az első jelentős magyar társulástani munka). Tudományos ismeretterjesztő munkássága is számottevő, többek között publikált a kultúrnövények történetéről és a hazai biológia tudománytörténetéről is.
"[...] Rapaics könyvének nagyobb részét történeti adatok alkotják. A Magyarországon honos gyümölcsfajták vázolása, majd a Volga vidékén lakó előmagyarság életének és gyümölcsgazdálkodásának, valamint a római kultúra Pannoniára gyakorolt hatásának ismertetése után bemutatja, milyen volt a magyar középkori gyümölcsgazdálkodás, külön fejezetet szentelve az egyes korok gyümölcskultúráinak. De a legfontosabb és a legérdekesebb része ennek a könyvnek az, ahol a magyar gyümölcsök fajtaelemeinek származásával foglalkozik." (Botanikai Közlemények, 1941/1-2. sz., 90.)
Előszó
Részlet a könyvből: Gyümölcseink. Legtöbb ember csak a kirakatokból és az asztalról ismeri a gyümölcsöket, mert a fogyasztók közé tartozik. A gyümölcstermesztők azokat a növényeket - fákat,... TovábbElőszó
Részlet a könyvből: Gyümölcseink. Legtöbb ember csak a kirakatokból és az asztalról ismeri a gyümölcsöket, mert a fogyasztók közé tartozik. A gyümölcstermesztők azokat a növényeket - fákat, évelőket és egyéveseket - is jól ismerik, amelyek a gyümölcsöket termik. De a gyümölcstermesztők ismeretei főként gyakorlati irányúak, tárgyuk a gyümölcstermő növények gondozása, mert ez a gyümölcstermesztő feladata. A gyümölcstermő növényt - csemetéjét, palántáját vagy magját - a gyümölcstermesztő azonban szintén készen vásárolja a magkereskedésben vagy a faiskolában. Itt meg is szakad az az ismeretforrás, amely közönségesen a gyümölcsökről szerezhető. Ha még tovább akarjuk nyomozni a kérdést, el kell látogatnunk a gyümölcsfajták tenyésztőihez, a gyümölcsnemesítőkhöz. Tőlük azonban már nem sokat tudhatunk meg. Ez érthető, a gyümölcsnemesítő féltékenyen őrzi titkát. Éppen ezért itt már egyre inkább elméleti irányba kell fordulnia a kutatásnak. És ha még tovább nyomozunk, ha el akarunk jutni az ősforráshoz, a természethez, teljesen a tudományra kell bízzuk magunkat. Csak a tudomány felelhet meg azokra a kérdésekre, amelyekkel a gyümölcsismeret (pomológia) kezdődik. E kérdések közt a három első így hangzik: mi a gyümölcs? milyen növények termik gyümölcseinket? hol van a gyümölcstermő növények hazája? VisszaTartalom
| Gyümölcseink | 1 |
| A gyümölcstermesztés kezdetei | 23 |
| A Volga vidékén | 43 |
| Pannoniában | 48 |
| A magyar gyümölcs a középkorban | 67 |
| A quincunx és a balkáni út | 97 |
| A Besztercei szilva | 123 |
| A Kármán körte | 139 |
| Déli gyümölcsök | 154 |
| Az északiak | 164 |
| A furmint és a kadarka | 174 |
| Az első magyar faiskolai árjegyzék | 191 |
| A történeti borvidékek | 218 |
| A Hevesi dinnye | 235 |
| Entz Ferenc | 243 |
| Egy szenvedélyes fajtagyűjtő | 266 |
| A szőlőtetű és a homok | 286 |
| Négy csontár | 297 |
| A kecskeméti szőlőbűvész | 314 |
| Gyümölcstermesztési körzetek | 323 |
Tétel sorszám:
304
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
150.000 Ft
Licitek száma: 52
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |